Tegnap rajtolt Kína karbonkereskedési piaca
Tegnap rajtolt Kína karbonkereskedési piactere, ami a várakozások szerint komolyan hozzájárul majd az ország üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentéséhez.
Van min dolgoznia e téren Kínának, ugyanis az ázsiai ország a világ legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátója, 2017-ben már a világ széndioxid kibocsátásának 27.32%-át adta évi 9.75 milliárd tonna CO2-vel.
A kormány célja a karbonkereskedési rendszerrel, hogy segítse az ország karbonlábnyomának redukálását azzal, hogy a kereskedési rendszer új környezetkímélő technológiák elterjedését ösztönzi a vállalati és startup szektorban.
Európában már évek óta üzemel a nagyvállalati szereplőkre szabott kibocsátáskereskedési rendszer, ami szintén arra ösztönzi a vállalatokat, hogy olyan technológiákba fektessenek, amikkel csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Kulcseleme a 2015-ös Párizsi Klímaegyezménynek, és mégis vannak akik fenntartásokkal tekintenek rá. Gilles Dufrasne a Carbon Markets Watch független piacfelügyelő szervezet elnöke, a Time-nak nyilatkozva elmondta, hogy ha helytelenül van implementálva, akkor a karbonkereskedési rendszer több kárt okoz mint hasznot hajt.
És ez különösen igaz lehet Kína esetében, ahol a korrupció továbbra is a mindennapi üzleti élet része, ahogy a gazdasági növekedés prioririzálása is a környezetvédelmi irányelvekkel szemben. A rendszer hatékonyságát a Kínai Kommunista Párton belüli adminisztratív hierarchiák is befolyásolni fogják. A ChinaDialogue cikkében például megjegyzi, hogy a karbonkereskedési rendszer indításának mentora az Ökológiai és Környezetvédelmi Minisztérium volt, ami jóval kisebb jogi fennhatósággal rendelkezik, mintha az a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottságtól (NDRC) indult volna, ami az ország legfontosabb gazdasági kezdeményezéseinek felügyelője.
Kína egyébként már 2011 óta flörtölt egy egységes nemzeti kibocsátáskereskedési rendszer felállításával, mikor is elindította a regionális változatait Sencsenben, Shanghajban, Pekingben, Guangdongban, Tiencsinben, Hubejben és más nagyvárosokban. A rendszer keretében karbon-intenzitási (kibocsátás/GDP egység) kvótákat állítottak fel az energiaipar és más iparági szereplőknek.
Ezeket a regionális változatokat végül 2018-ban új alapokra helyezte az NDCR és átpasszolta az Ökológiai és Környezetvédelmi Minisztériumnak, ami a kereskedési rendszer végső változatát és magát a kereskedést tegnap indította.
A kínai kibocsátáskereskedelmi rendszer egyelőre a kínai energiaipart és nagyjából 2000 energiatermelő létesítmény tömörít magában, ami az ország teljes energiaoutputjának 30%-át jelenti, de később csatlakozik hozzá a nehézipar, mint például cement-, acél-, alumíniumgyártás, illetve a vegyipari vállalatok, valamint az olaj- és gázipari cégek.
A kibocsátási kvóták az elején még ingyen kerülnek kiosztásra a piaci szereplők között, de amint adott lesz a helyzet, megkezdődik azok árverése, írja megint csak a ChinaDialogue.
Kapcsolódó:
- Újdonság a Sony-tól: megérkezett a cég első elektromos autója
- Működő fúziós reaktor? Hamarabb is jöhet, mint gondolnád
- Jelentés: bitcoin bányászok 77.6-százaléka megújuló energiát használ
