Cenzúrázná az Internetet a Trump-adminisztráció
A CNN hírtelevízió kezébe jutott egy elnöki rendeletnek a vázlata, amely potenciálisan az internet jelentős részét cenzúrázhatná. A rendelet a közösségi médiaplatformok, mint Facebook, Twitter stb. pártatlanságát hivatott fenntartani a politikai arénában.
Noha a rendelet egyelőre vázlat formájában létezik, de a fő mondanivalója már most nyilvánvaló: a Trump-adminisztráció cenzúrával küzdene a cenzúra ellen.
A rendelet egy még 1996-ban hozott törvényt módosítana, ami az internetes pornográf anyagokat szabályozta. Ennek egyik szakasza kimondja, hogy az internetes platformok, mint például a Facebook is, nem tehető felelőssé a felhasználóik online aktivitásáért.
A Facebooknál maradva példaként, a közösségi médiaoldal nem sért törvényt, ha egyik felhasználója kiskorúakat ábrázoló pornográf anyagokat tölt fel. Ugyanakkor büntethetővé válik, ha a Facebook tudtával kerül a tartalom az oldalra és semmit sem tett annak eltávolítására. Ezek moderálása azonban lehetetlen küldetés, hiszen a felhasználók milliárdjainak filterezése és ellenőrzése költséges és paradoxon módon cenzúrabarát lépés lenne.
A Trump-adminisztráció szándéka, hogy hatályon kívül helyezze a felelősségkizáró szakaszát a törvénynek, pontosabban úgy írja át azt, hogy elejét vegye a közösségi médiaoldalakon tapasztalható politikailag elfogult tartalommoderálásnak.
Trump pártja, a konzervatívok szerint, a közösségi médiaóriások évek óta elfogultságot tanúsítanak a demokrata oldal irányába és egyben keményebben szűrik a konzervatív beállítottságú felhasználóik véleményét, amivel az alkotmány alapvető emberi jogát, a szabad vélemény nyilvánítás jogát sértik. Döntő bizonyítékot azonban a közösségi médiaoldalak politikai elfogultságáról még eddig nem volt képes senki sem produkálni. A Twitter például az ilyen típusú moderálást azzal magyarázza, hogy a felhasználók megsértik a felhasználási feltételeket azzal, hogy erőszakosan nyilvánulnak meg a platformján vagy épp erőszakra bujtó, zaklató tartalmat tesznek publikussá.
A konzervatív vádat az is gyengíti, hogy 2016-ban Donald Trump elnökké választásához nagy mértékben hozzájárultak a közösségi médiaoldalakon levezetett Hillary Clintont lejárató kampányok, torzítások és álhírek (a vélt orosz segítség mellett).
Ha a rendelet elfogadásra kerül, akkor ugrik a közösségi médiaoldalak immunitása és felelősségre vonhatóak a felhasználóik által publikált tartalmakért. Ennek elsődleges következménye az lenne, hogy válaszként a Facebook, Twitter stb. kénytelenek lennének komolyabb cenzúrázási praktikákhoz folyamodni, hogy megfeleljenek a törvénynek.
