Új Mastercard szabadalom növelné a blokklánc tranzakciók titkosságát
Az új Mastercard szabadalom révén titkosíthatóak lesznek az alapvetően átláthatóságra épülő blokklánc tranzakciók.
A szabadalmi kérelemben olvasható: “egy vagy több közvetítő cím használatával el lehet tüntetni az eszközök küldőjét és fogadóját a blokklánc tranzakcióknál”, amit a blokklánc címeket birtokló entitások anonimitását növeli. A technológia megoldása során egy sor “anonimizált kérést[eket]” használnak, melyeket külön a tranzakciók lenyomozhatatlanságára fejlesztettek ki, a tárcák mögött álló felhasználók helyett.
Ez azt eredményezné, hogy “az eredményben csak kis számú cím lenne látható az átutalt és az elküldött forrásoknál és ezek a címek nagy volumenű tranzakciókat tudnának lebonyolítani különböző felhasználóknak amelyek adatai ártalmatlanok lennének.” Az ilyen tranzakciók közel zéró információt hordoznának a tárcát birtokló felhasználóról.
Itt a szabadalmi dokumentum megjegyzi, rengetegen használják a bitcoin és altcoinok blokkláncait tranzakciókra mert azt hiszik magas szintű névtelenséget kapnak cserébe. Ezzel szemben “a megváltozhatatlan főkönyvi természetéből adódóan végső soron minden tranzakciót … vissza lehet fejteni egészen genezis blokkig“.
E tényből kiindulva a Mastercard papírja azt sugallja, “szembemegy rengeteg felhasználó elsődleges blokklánc felhasználási céljával: ami névtelenség.” A blokklánc adatokat ki lehet elemezni és “akár felfedhetik a tárca mögött álló felhasználót vagy legalább információt szolgáltathatnak róluk, mint földrajzi elhelyezkedés, érdeklődési körük, fogyasztási szokásaik stb.” Az irat így folytatja:
“A blokklánc technológiák, mint a Bitcoin, meglévő kommunikációs és attribúciós struktúrája megköveteli a tranzakciók küldési és érkezési adatait, a főkönyv futtatása érdekében.”
A Mastercard nem az első, mely a blokklánc tranzakciók titkosításán dolgozik. Két vezető alternatív kriptopénz, a Zcash (ZEC) és a Monero (XMR) titkoscoinok fő célja a felhasználók privát – beleértve a tranzakciókét is – adatainak garantálása.
A ZEC ennek érdekében zéró ismereti igazolás (zero-knowledge proofs – ZKP) technológiát használ, ami egy alternatív algoritmus az elosztott főkönyvi adatok hitelesítésére. Itt a tranzaktálóknak érvényességi igazolással kell igazolniuk tranzakciójukat miközben az összes többi adat (beleértve személyazonosságukat) titkosított marad. Monero ezzel szemben álcázott címeket használ a személyazonosságok elrejtéséhez. Ezt egyszer használatos, a fogadó nyilvános kulcsán alapuló címek generálásával éri el.
A bitcoin tranzakciók titkosítására is történnek fejlesztések, mint a magyar fejlesztésű Wasabi wallet által használt érmetársító megoldással.
