Újabb fejlemények a Assange kiadatás ügyben

Az Egyesült Államok megnyerte a fellebbezést a brit bíróság januári döntése ellen, amely szerint mentális egészségével kapcsolatos aggályok miatt nem adható ki Julian Assange. A brit bírákat megnyugtatták az Egyesült Államok által tett ígéretek, hogy az amerikai börtönben is mindent megtesznek majd, hogy elkerüljék az öngyilkosság kísérletét. Assange menyasszonya szerint azonban fellebbezni fognak a döntés ellen.

Assange-t még a 2010-ben és 2011-ben több ezer titkos dokumentum közzététele miatt körözik az Egyesült Államokban.
A bírók a mostani döntés során azt is megállapították, hogy korábban az alsóbb fokú bíró a januári döntését annak kockázatára alapozta, hogy Assange-ot rendkívül szigorú börtönkörülmények között tartanék fogva, ha kiadnák az Egyesült Államokba. Az amerikai hatóságok azonban később biztosítékot adtak az Egyesült Királyság bírói hivatalának arról, hogy Assange-nek nem kell szembenéznie ezekkel a legszigorúbb intézkedésekkel, hacsak nem követ el olyan cselekményt a jövőben, amely indokolná ezt.

Assange ügyvédei tiltakoznak a kiadatás ellen

Assange menyasszonya, Stella Moris „veszélyesnek és félrevezetőnek” nevezte a mostani bírói döntést, ugyanis szerinte az amerikai biztosítékok „eredendően megbízhatatlanok”. A bíróság előtt tett érzelmes nyilatkozatában Stella Moris a következőket mondta:. “Az elmúlt két és fél évben Juliant a belmarshi börtönben tartották fogva, és valójában már 2010. december 7. óta tartják fogva ilyen vagy olyan formában, 11 év. Meddig mehet ez így?”

A Wikileaks főszerkesztője, Kristinn Hrafnsson nyilatkozatában kijelentette: “Julian életét ismét komoly veszély fenyegeti, és sajtószabadság elve szerint az újságíróknak joguk van olyan anyagok közzétételére is, amelyeket a kormányok és a vállalatok kellemetlennek találnak. Itt a szabad sajtó jogáról szól, hogy anélkül publikálhassanak az újságírók, hogy fenyegetné őket egy zaklató nagyhatalom.

Most a bírák elrendelték azt is, hogy az Assange-ügyet vissza kell küldeni a Westminster Magistrates’ Court bíróság elé, hogy egy kerületi bíró hivatalosan elküldje azt Priti Patel brit belügyminiszternek.

Assange jogi csapata a bírói döntésre hivatkozva elmondta, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott újabb fellebbezésük a biztosítékok megkérdőjelezésére vonatkoznak. Nem pedig olyan kérdésekre, mint a szólásszabadság vagy „az Egyesült Államok kiadatási kérelmének politikai motivációja”.

Assange jogászai valószínűleg kétféle módon is próbálják megfordítani ezt az ítéletet. Először is fellebbezni akarnak a januári megállapításokkal szemben, amelyek szerint Assange kiszivárogtatásai valóban bűncselekménynek minősülnek-e.
Másodszor, felkérhetik az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságát, hogy vizsgálja meg az Egyesült Államok diplomáciai biztosítékairól meghozott döntését.

Julian Assange kiadatás

Mit ígér az Egyesült Államok a kiadatásért cserébe?

Az Egyesült Államok négy biztosítékot ajánlott fel a kiadatás feltételeként. Köztük azt, hogy Assange-t nem teszik magánzárkába sem a tárgyalás előtt, sem az után. Emellett azt is megígérték, hogy nem viszik az ADX Florence Supermax börtönbe, ami az egyik szigorított biztonságú coloradói börtön az országban.

Az Egyesült Államok ügyvédei azt mondták, hogy Assange átköltözhet Ausztráliába is ahhoz, hogy ott, az otthonához közelebb töltse le börtönbüntetését. Az ügyvédek azzal is érveltek, hogy Assange mentális betegsége “meg sem közelíti” azt a szintet, amely megakadályozná a kiadatását.

Assange jogi csapata viszont pont azzal védekezik, hogy a Assange jövőbeli kezelésével kapcsolatos biztosítékok „értelmetlenek” és „homályosak”. Ha a most 50 éves Assange-ot elítélik az Egyesült Államokban, akár 175 év börtönbüntetést is kaphat – közölték ügyvédei. Az Egyesült Államok kormánya azonban azt mondta, hogy a büntetés valószínűleg négy és hat év közötti lehet maximum.

Assange ellen 18 rendbeli törvénysértés miatt emelt vádat az Egyesült Államok kormánya. Azzal vádolják őt, hogy részese volt annak az összeesküvésnek, amely során amerikai katonai adatbázisokat törtek fel, hogy az afganisztáni és iraki háborúval kapcsolatos érzékeny és titkos információkat szerezzenek meg, amelyeket aztán közzétettek a Wikileaks honlapján.

Assange viszont azzal védekezik, hogy ezek az információk az amerikai hadsereg visszaéléseit fedték fel. Az amerikai ügyészek azonban azt mondják, hogy a titkosított anyagok kiszivárogtatása életeket veszélyeztetett. Ezért kéri az Egyesült Államok Assange kiadatását az Egyesült Királyságtól.

Assange 2019. májusában már 50 hétnyi börtönbüntetést kapott, mert megsértette az óvadéka feltételeit, miután elbújt Ecuador londoni nagykövetségén. 2012-től kezdve hét éven át a nagykövetségen keresett magának menedéket, amíg 2019. áprilisában le nem tartóztatták. Amikor a nagykövetségre menekült, akkor éppen szexuális zaklatással vádolták Svédországban, amit tagadott. Az ügyet később ejtették ellene.

Annak ellenére, hogy már letöltette az óvadék feltételeinek megsértése miatt kiszabott büntetését, Assange továbbra is börtönben marad, miközben a kiadatása ellen küzd.