Az ISIS saját fizetőeszközt készített magának a világ meghódítása érdekében

Az Iszlám Állam (ISIS) Szíria és Irak nagy részét dominálta, és ezt nagyon egyszerű eszközökkel érte el mint az autós robbantások és öngyilkos merényletek.

Az önszerveződő kalifátusnak az volt az elsődleges célja, hogy a világot egységesítse az iszlám katonai értelmezése alatt. Létrehoztak egy nagyon hatékonyan működő, rendkívül agresszív társadalmat Szíria és Irak határain belül, és mindezt egy gazdasági kísérlettel kötötték össze, amit a CoinDesk írója ‘ISIS-coinnak’ nevez.

Az ISIS saját maga alkotta pénzeszköze tízféle érméből állt, amelynek értéke pár centtől pár ezer dollárig terjedt, amivel az volt a céljuk, hogy helyettesíteni tudják a szíriai, iraki és amerikai fizetőeszközöket. A pénzeszközüket pedig arany, ezüst és réz standardra építették.

Az ISIS földrajzi kiterjedése a csúcsponton több mint 34 ezer négyzetkilométer volt, és tele volt olajban gazdag területekkel. Az olaj értékesítésével tudták növelni a saját pénzük, a dinár kínálatát, amivel egyik nagy céljuk az amerikai dollár dominanciájának a csökkentése volt a térségben.

Az érmék fizikailag egy középkori iszlám birodalom, a Omajjád Kalifátus idején kibocsátott érmékre hasonlítottak.

2015-ben az ISIS megszállás alatt élő lakosság számára kötelezővé tették a dinár használatát, így ekkor több mint 10 millió embernek kellett ezzel fizetnie, ezzel a modern közgazdaságtan egyik legnagyobb élő kísérletét hajtották végre.

Nemrég egy Szíria északi részén élő börtönben raboskodó ISIS-tag által megjelent nyilatkozat árul el sokat erről az időszakról. A tag az olajüzletben dolgozott, ami az ISIS egyik legjövedelmezőbb bevételi forrása volt.

2015-ben az ISIS egy propagandafilmet is vetített az Arany dinár visszatérése címen, amely arról szólt, hogy a 2001-es World Trade Center támadások után hogyan fog a dinár egy igazi fegyverré válni az amerikai gazdaság elleni háborúban. Az ISIS-tag elmondása szerint az egyértelmű cél az volt, hogy szét kell verni a világgazdaságot.

Az értékesítési szlogen

A személy, akinek az eredeti neve ismeretlen, 2013-ben csatlakozott az ISIS-hez rögtön a megalakulás után. Olajipari mérnökként jó munkája volt az ISIS által felügyelt olajmezőkön, amik az ISIS gazdasági stratégiájának a kulcsai voltak.

Azzal, hogy kontrollálták Irak és Szíria egy részén az olajkitermelést, lukratív üzletet építettek ki a környező országokkal, Damaszkusszal, az iraki kormánnyal, de még a törökök által támogatott felkelőkkel is, akik az olajat Törökországba csempészték.

A tag elmondása szerint ez egy hatalmas üzlet volt: “havonta 60 millió amerikai dollárt is kerestek vele“.

Az ISIS számára a nagy probléma az volt, hogy minden kereskedés elszámolása amerikai dollárban bonyolódott, amitől pont szabadulni akartak. Ekkor vezették be a dinárt. Először az olajkereskedésben résztvevő feleket kényszerítették rá, hogy váltsák át az amerikai dollárt az ISIS dinárra, ha tőlük akartak olajat vásárolni.

Aztán fokozatosan kiterjesztették a használatát a mindennapokra is, és az üzletekben kötelező volt dinárral fizetni. Két év alatt 2015-re kötelező fizetőeszközzé vált a dinár, minden más valutát szigorúan tiltottak.

Ez egy teljesen más előnyt is hozott az Iszlám Államnak.

Habár a piaci ára a 4,25 gramm dinárnak körülbelül 160 dollár volt, a kiskereskedelmi forgalomban ezért sokszor 190 dollárt is elkértek. Ez az ISIS-nek dináronként 30 dollár profitot hozott, ami óriási nyereséget tesz ki, ha beszorozzuk a 150 ezer hordó napi olajkitermeléssel.

ISIS terrorista (jobbra) egy a kalifátus által uralt város kereskedőjével, kezében a dinárral

Az aranytojás

Az ISIS dinár azonban nemcsak pénzeszköz volt, hanem ezt inkább egy kísérletnek tekinthetjük egy iszlám elveken működő gazdaság megteremtésére. A saría jog – ami az iszlám vallási jogi előírása – tilt bizonyos gazdasági tevékenységeket.

A Sharia elveti a kamatot, amit ribának nevez, ami eleve kizár nagyon sok pénzügyi eszközt és tevékenységet. Szintén tiltva van a hitel egy formája is, mert minden pénzügyi tevékenység mögötti valódi fedezetnek kell lenni, ilyen fedezet lehet például az arany.

A hivatalos propagandában a konvencionális banki gyakorlatokat sátáni módszereknek hirdették, és a dinárt írták elő mint egyetlen alternatívát, amivel kiváltható a hamis riba, azaz kamat alapú pénzügyi rendszer, amit a FED-et is jellemzi.

Miért bukott el végül?

A sikeres előretörés után azonban a dinár nagyon sebezhetővé vált, és minden gazdasági eseményre érzékenyen reagált. 2016-ban az amerikai haderő elkezdte bombázni az ISIS által felügyelt olajmezőket, az állam rögtön kezdett összeomlani saját súlya alatt, mivel el lett vágva az egyik legjövedelmezőbb bevételi forrásától, azaz az olajtól.

A gyakorlatban a dinár csak az olajkereskedelemben tudott működni. A napi kiskereskedelmi alkalmazása limitált volt, mert a kereskedők nem voltak hajlandók árut hozni az elfoglalt területekre, mivel ott csak dinárral lehetett nekik fizetni, így a lakosság kerülte a használatát ahogy csak tudta.

Mivel azonban a dinár utáni kereslet fokozatosan visszaesett, az értéke is jelentősen lecsökkent, és egy idő után többe került az előállítása mint az értéke. Különösen igaz volt ez az ezüst dinárokra, amit egy idő után mindenki visszautasított.

Az idő elteltével az lett a bevett gyakorlat, hogy a legnagyobb érméket, amiknek a súlya miatt az értéke több ezer dollárt is érhet, elkezdték beolvasztani, és nyersaranyként eladni a piacon. Ezzel pedig kivéreztették az aranyra épülő dinárgazdaságot.

Mégsem lett bitcoin belőle

A saríának megfelelő pénzügyi rendszereknek alternatívái lehetnének a kriptovaluták. Az Ethereum Alapítvány el is indult ezen az úton, ugyanis az ethereum platform fejlesztői szaúdi befektetőkkel is tárgyalnak. Szaúd-Arábia pedig akár az ISIS egyenesági örököse lehetne is saríára épülő jogrendszerével.

Azonban az ISIS vezetésében sosem merült fel a bitcoin vagy más kriptovaluta használata. A különféle katonai hírszerzési jelentések is arra utalnak, hogy az ISIS sosem gondolkozott a kriptók használatán, pedig más terrorszervezetek próbálkoznak folyamatosan az alkalmazásával.

Az ISIS idén májusban elvesztette területeit az amerikai haderő nyomulása után. A jelentések szerint az amerikai hadsereg több mint 2.1 milliárd dollár értékben gyűjtött be aranyat a visszafoglalt területeken.

Ma már Szíriában a dinárt sehol sem fogadják el, a legtöbbet beolvasztották, vagy háborús trófeaként gyűjtik csak.

(Készült a CoinDesk cikke alapján)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.