Egy ország 62 milliárd forintot fektetett kriptovalutákba

2026. november 11. 11:43

Kazahsztán stratégiai lépést tesz a digitális eszközök irányába: a jegybank már mintegy 190 millió dollárt (kb. 62 milliárd forintot) helyezett el kriptoalapokban, digitális eszközökben és Bitcoinhoz kapcsolódó ETF-ekben. Az ország ezzel egyértelműen jelzi, hogy a kriptopiacot nem csupán spekulatív lehetőségnek, hanem a nemzeti tartalékok diverzifikációjának hosszú távú eszközének tekinti.

Kazahsztán kriptopolitikája az elmúlt években tudatosan épült fel. Az ország a kedvező energiaárakra és a szabályozási nyitottságra támaszkodva vált a bányászat egyik fontos központjává, miközben az Asztanai Nemzetközi Pénzügyi Központ (AIFC) keretein belül modern szabályozási környezetet alakított ki. A hatóságok célja, hogy a digitális eszközöket integrálják a pénzügyi rendszerbe, ugyanakkor szigorú felügyelet alatt tartsák a kockázatokat. A nemzeti kriptotartalék létrehozása ennek a stratégiának a legújabb, legjelentősebb lépése.

A kazahok egyértelműen hosszútávú befektetésként tekintenek a kriptovalutákra

A konkrét befektetésekről Batur Vakhidov, a jegybank tisztviselője számolt be november 5-én, egy almati pénzügyi konferencián. A mintegy 190 millió dolláros (kb. 62 milliárd forintos) összegből körülbelül 100 millió dollárt (kb. 32,7 milliárd forintot) kriptovalutákra szakosodott alapokba irányítottak. A kitettséget az Ege DeFi, a Brevan Howard Digital és a PDO alapokon keresztül valósították meg. További 90 millió dollárt (kb. 29,4 milliárd forintot) digitális eszközökbe és Bitcoinhoz kapcsolódó ETF-ekbe fektettek. A Bitcoin-ETF-ek pontos arányát egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

A döntés nem előzmény nélküli. Márciusban Timur Szulejmenov jegybankelnök már bejelentett egy 350 millió dolláros (kb. 114,3 milliárd forintos) portfóliót, amely az arany- és devizatartalékok részét képezi. Később a programot kiterjesztették, és a Nemzeti Alap forrásait is bevonták. A teljes keret így 700 millió dollárra (kb. 228,6 milliárd forintra) nőtt: 350 millió dollár (kb. 114,3 milliárd forint) a jegybanki tartalékokból, további 350 millió dollár (kb. 114,3 milliárd forint) a Nemzeti Alapból származik. A portfólió kezeléséért a Nemzeti Befektetési Társaság felel.

A 700 millió dolláros (kb. 228,6 milliárd forintos) Nemzeti Stratégiai Tartalékot (National Strategic Reserve – NSR) 2025 decemberében hozták létre. Binur Zsalenov jegybanki alelnök október végén megerősítette, hogy addig mintegy 190 millió dollárnyi (kb. 62 milliárd forintnyi) kötelezettségvállalás történt. A hatóságok hangsúlyozzák: a stratégia nem csupán közvetlen tokenvásárlásra épül, hanem a kriptovalutákhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök szélesebb körét is magában foglalja.

Kazahsztán a tartalék további bővítését is tervezi. A kormány szándéka szerint a törvényes lefoglalásokból származó kriptovaluták, valamint az állami kötődésű bányászati tevékenységből származó digitális eszközök is bekerülhetnek a portfólióba. Zsalenov elmondta, hogy jelenleg dolgoznak azokon a jogi kereteken, amelyek lehetővé teszik az elkobzott eszközök és a bányászati bevételek átvezetését.

A szabályozási környezet is folyamatosan fejlődik. 2026 májusában átfogó digitális eszközökre vonatkozó szabályozás lépett életbe, amely kiterjed a kriptotőzsdékre, a stabilcoinokra és a tokenizált pénzügyi instrumentumokra.

Az országban működő, engedéllyel rendelkező kriptovaluta-szolgáltatóknak be kell tartaniuk a hatályos szabályozásokat, a pénzügyi központ hatáskörén kívül eső tevékenységeket pedig a kazah jegybank ellenőrzi. A jegybank azt is egyértelművé tette, hogy az Alem Crypto Fund nevű, különálló kriptoalap nem jogosult az ország állami tartalékainak kezelésére.

A fentebb említett tartalékból fennmaradó, több mint 510 millió dolláros (kb. 166,5 milliárd forintos) keret felhasználásának ütemezéséről és a Bitcoin-ETF-ekben tartott pontos állományról egyelőre nem közöltek részleteket.

Befektetésekről nincs hivatalos adat, de a Bitcoin-tartalékok vonatkozásában most így néz ki az országok toplistája: