Tovább fokozódhat az unióellenes hangulat – szinte összes tagállama ellen kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság
Több tagállam ellen is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, amiért nem közölték, hogy milyen lépéseket tettek az EU-s irányelvek nemzeti jogrendszerükbe való átültetését illetően. A szigor miatt tovább fokozódhat az unióellenes hangulat.
Az EU 27 tagállamából 26-nak küldött hivatalos felszólítást az Európai Bizottság, amiért nem számoltak be arról, hogyan biztosítják az EU-s irányelvek saját jogszabályaikban való megjelenését. Az érintett országoknak most 2 hónapjuk van válaszolni.
A szóban forgó irányelvek az igazságügyet, a pénzügyi stabilitást, az energiaügyet, valamint a környezetvédelmet érintik.
A Bizottság sajtóközleményében tagállamonként sorolja fel, hogy milyen mulasztásokra hivatkozva indítja meg az eljárást.
Írország és Ausztria a szerkezetátalakításról és fizetésképtelenségről szóló irányelvek átültetése kapcsán kapott figyelmeztetést. A 2019-ben hatályba lépett EU-s irányelv célja, hogy szerkezetátalakítás, fizetésképtelenség vagy adósságmentesítés esetén az érintett felek egy sor procedúrát elektronikusan is elvégezhessenek.
Spanyolország nem számolt be arról, hogy miként biztosítják a munka és magánélet egyensúlyáról szóló irányelv betartatását. Ennek célja, hogy követelményeket fektessen le a nők és férfiak béregyenlőségét illetően, beleértve a munkaerőpiaci lehetőségeket, valamint a munkahelyi bánásmódot. A rendelet 2019 júliusában lépett hatályba.
Portugália és Szlovákia kapcsán az Európai Unió továbbra sem tudja, hogy hogy áll az egyes veszélyes anyagok elektronikai felszerelésekben való szabályozása.
17 tagállam – köztük Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia is – a számviteli irányelv, az átláthatósági irányelv, valamint a könyvvizsgálati irányelv miatt néz szembe a Bizottsággal. A beszámolók benyújtásának határideje 2024. július 6-án járt le.
Egyedül Dánia volt az, aki minden kötelességét teljesítette, és még határidőig, 2024. július 1-ig benyújtotta a beszámolóit. A többieknek tehát két hónapjuk maradt. Megfelelő válasz hiányában a Bizottság akár úgy is dönthet, hogy indoklással ellátott véleményt ad ki.
Tovább fokozódhat az unióellenes hangulat
A Bizottság intézkedései nemcsak jogi kényszert jelentenek. Azt is sugallják, hogy az EU továbbra is elkötelezett a közös célok és értékek megvalósítása iránt, legyen szó fenntarthatóságról, a nemek közötti egyenlőségről vagy a gazdasági stabilitás biztosításáról.
Ezen irányelvek hiányos átvétele olyan problémákat okozhat, amelyek hátrányosan érinthetik mind a polgárok, mind a vállalkozások jogait és érdekeit, így ezek kikényszerítése az egységes európai szabályozási keret fenntartása szempontjából kulcsfontosságú.
Az a tény azonban, hogy 26 tagállam ellen lép fel egyszerre a Bizottság, egyértelműen azt a benyomást keltheti, hogy az EU túlzottan szigorúan ragaszkodik a határidőkhöz és szabályokhoz. Közben pedig figyelmen kívül hagyja a nemzeti kormányok és jogalkotók sajátos kihívásait és nehézségeit.
A tagállamoknak meg kell küzdeniük a belső politikai, gazdasági és jogi helyzetekkel, amelyek természetes módon késleltethetik az uniós irányelvek átvételét, és ezek rugalmatlan figyelmen kívül hagyása hosszú távon káros lehet az uniós intézmények és a tagállamok közötti bizalomra nézve.
Az ilyen szigorú lépések fokozhatják az unióellenes hangulatot is. Számos tagállamban már most is erősödik a kritika az EU központosító és bürokratikus döntéshozatalával szemben. A tömeges kötelezettségszegési eljárások még több érvet adhatnak azok kezébe, akik az EU túlzott hatalmára és tagállamok szuverenitásának csökkenésére hivatkoznak.
Saját maguk alatt vágják a fát
Az unió mintha „maga alatt vágná a fát”. Nem ismeri el, a különböző nemzeti jogrendszerek és belpolitikai helyzetek különbségeit, és rugalmatlanul ragaszkodik a saját szabályaihoz.
Emellett kérdéses, hogy a Bizottság ilyen mértékű szabályérvényesítése valóban szükséges-e. Az EU hosszú távú céljai, mint a fenntarthatóság vagy a gazdasági stabilitás, alapvetően fontosak. A túlzott nyomásgyakorlás a tagállamokra azonban kontraproduktív lehet.
Ha a tagállamok úgy érzik, hogy az EU elsősorban szankciók révén próbálja őket rákényszeríteni a szabályok betartására, az elidegenítheti a nemzeti kormányokat és lakosságot is az európai integráció eszméjétől.
A szankciók helyett talán inkább a párbeszéd, a technikai támogatás és a flexibilitás lenne a hatékonyabb megközelítés. Különösen olyan komplex területeken, mint az energiaügy vagy a környezetvédelem.