Visszaélések bejelentése a megfigyelés korában: a Bitcoin blokklánc kockázatai és lehetőségei
A Bitcoin lehetőséget kínál az adatok maradandó rögzítésére a nyilvántartásokban, ezért elsőre nagyszerű ötletnek tűnhet az információk blokkláncon keresztüli kiszivárogtatása.
Ez azonban a valóságban rendkívül kockázatos vállalkozás.
Az információk kiszivárogtatásának kockázatai
Az információk kiszivárogtatása komoly veszélyekkel jár. Ha valaki érzékeny adatok birtokába került – különösen, ha birtoklásuk nem megengedett –, azokat nem küldheti el egyszerűen e-mailben vagy teheti közzé a közösségi médiában, ugyanis gyorsan lekövethetnék, azonosíthatnák és letartóztathatnák, ráadásul közben még el is tüntethetnék az információkat.
A Bitcoin blokklánca viszont lehetővé teszi az adatok végleges rögzítését, ami azt jelenti, hogy az egyszer oda feltöltött információkat nem lehet törölni. Ez ugyan vonzó lehetőségnek tűnhet a visszaélések bejelentésére, de számos buktatóval jár.
Vízjelek és digitális ujjlenyomatok
A nagyvállalatoknak gyakran megvannak a módszereik az adatszivárgások forrásainak azonosítására, például vízjelek és digitális ujjlenyomatok formájában. A vízjelzés olyan eljárás, amely során az adatokat egyedileg azonosíthatóvá teszik. Elon Musk például a Teslánál a szövegtávolság módosításával azonosította azokat az alkalmazottakat, akik kiszivárogtattak egy belső e-mailt.
A nyomtatók is vízjelezhetik a dokumentumokat, legtöbbször észrevétlen pontozott mintákkal, amelyekkel be lehet azonosítani a nyomtatót. Ez volt a helyzet Reality Winner esetében is, aki titkos információkat szivárogtatott ki az oroszok 2016-os amerikai választásokba való beavatkozásról. A Winner által felkeresett The Intercept újság nem távolította el a dokumentumok vízjeleit, ami az informátor letartóztatásához vezetett.
Az adatkezelési lánc fontossága
Az adatkezelési lánc létrehozása elengedhetetlen a kiszivárogtatott információk hitelességének megőrzéséhez. Az adatkezelési lánc azt dokumentálja, honnan származik egy dokumentum, és hogyan kezelték azt. Ennek hiányában az újságírók nem tudják ellenőrizni a rendelkezésükre bocsátott információkat, ami hiteltelenné teheti a kiszivárogtatást. Ugyanakkor az informátorok ezáltal meglehetősen sebezhetővé válnak, hiszen könnyedén felfedhetővé válik kilétük. Sajnos a blokklánccal sincs ez másként.
A magáninformációk védelme
A közhiedelemmel ellentétben a Bitcoin nem adatvédelmi technológia, ugyanis a blokkláncon keresztüli információközlés számos módon visszavezethető az eredeti forráshoz. A legkönnyebb módja annak meghatározására, honnan származik egy szivárogtatás, a szupercsomópontok használata. Ezek a csomópontok számos más csomóponthoz kapcsolódnak a Bitcoin hálózatában, így könnyen meg lehet állapítani egy tranzakció eredetét.
Fontos megjegyezni, hogy Tor hálózat használata sem nyújt teljes védelmet. Az olyan globális passzív felek, mint például az Egyesült Államok ugyanis a teljes hálózati forgalmat figyelik, ami azt jelenti, hogy összekapcsolhatják a küldött és fogadott csomagokat, ezzel azonosítva a forrást és a címzettet.
Biztonságos kiszivárogtatás
Az információk biztonságos kiszivárogtatásához éppen ezért egy internetkávézóból ajánlott használni a Tor hálózatot, és közben el kell kerülni minden személyes célt szolgáló webes tevékenységet. A saját számítógép használata azért nem javasolt, mivel az is könnyen beazonosítható. Ennek elkerülése érdekében célszerű tehát egy egyszer használatos számítógép beszerzése.
Záró gondolatok
Az információk kiszivárogtatása létfontosságú a hatalommal való visszaélések feltárása érdekében, ugyanakkor rendkívül veszélyes vállalkozás lehet az informátorra nézve. Éppen ezért nem szerencsés a Bitcoin platformként való használata a visszaélések bejelentésére, mivel a blokklánc és az internet általánosságban nem képes elrejteni a személyazonosításra alkalmas információkat. Fő a biztonság: ha valaki az anonimitását megőrizve szeretne bejelenteni egy visszaélést, mindenképp legyen óvatos, és alkalmazzon megfelelő óvintézkedéseket a saját védelme érdekében.