Zéró ismeret bizonyítások: áttörés jöhet 2023-ban az adatvédelemben?
Alex Pruden, az Aleo vezérigazgatója és a ZPrize alapítója szerint a zéró ismeret technológia hamarosan teljesen megváltoztathatja a blokkláncipart.
Az egyik olyan technológia, amely kétségtelenül meg fogja változtatni a Web3-at, az a zéró ismeret, azaz ZK (Zero Knowledge). A zéró ismeret bizonyításokat már régóta az egyik legnagyobb előrelépésnek tekintik a blokklánc alkalmazások adatvédelmének, biztonságának és integritásának biztosítása szempontjából.
Alex Pruden, aki két zéró ismerettel foglalkozó projekt, az Aleo feje és a ZPrize alapítója úgy gondolja, hogy 2023 fontos év lesz az adatvédelem szempontjából, és több elmélete is van arról, hogy a zéró ismeret bizonyítások hogyan fogják megváltoztatni az iparágat.
Egy teljesen új, zéró ismeret alapú blokklánc indul jövőre
Bár néhány hálózat – köztük a Mina, a ZCash és a Celo – már élesben használja a zéró tudás technológiát, egyikük sem biztosít valódi programozhatóságot vagy teljes láncon belüli okosszerződés-funkciót. Ennek eredményeképpen korlátozottak a lehetőségeik, Pruden szerint azonban ez jövőre megváltozhat.
2023-ban ugyanis egy új, zéró ismeret alapú blokkláncot indítanak, amelynek azért is lesz különösen nagy jelentősége, mivel az alapoktól sokkal könnyebb egy zéró ismeret fókuszú hálózatot felépíteni, mint mondjuk megpróbálni az Ethereumot vagy más blokkláncokat egy olyan technológiához igazítani, amelyre eredetileg nem is tervezték. És bár az Ethereum minden bizonnyal a legnagyobb lehetőségnek bizonyul az okosszerződés-fejlesztők körében, nem ez az egyetlen blokklánc, amelyben nagy potenciált látnak a befektetők és a fejlesztők. Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy a ZK alapú blokkláncra hatással lehet azoknak a programozóknak a hiánya is, akik ismerik a zéró ismeret technológiát.
A hardveres gyorsítás jelentheti a megoldást
Több rollup megoldás – mint például a zéró ismeret technológia – ma már élesben működik az Ethereumon. Mindegyikük egyetlen, központosított félre, úgynevezett szekvenszerre támaszkodik a tranzakciók végrehajtásakor. És bár a rollupok felépítése biztosítja, hogy a szekvenszer nem tud kriptót lopni, a szekvenszer minden információt tudni fog a tranzakcióiról, és lehetősége van arra is, hogy a felhasználó kárára profitáljon a MEV-ből (maximum extractable value).
A rollupok decentralizálása egyébként technikai és jogi kihívás is egyben. Technikai szempontból a szekvenszer decentralizálása lényegében egy teljesen új blokklánc elindítását igényli, de gazdasági biztonságot nyújtó eszköz nélkül. Jogi szempontból pedig nehéz úgy decentralizálni a szekvenszert, hogy az valószínűleg nem fog teljes biztonságot nyújtani.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a zéró ismeret bizonyítások egyik legígéretesebb fejlődési iránya a hardveres gyorsítás, az elmúlt évben pedig a fejlesztők különösen nagy hangsúlyt fektettek a zkSNARK-ok hardveres gyorsítására.
A technológiának nagy előrelépést jelentett a ZPrize verseny, amely felerősítette az érdeklődést a legmodernebb optimalizációk alkalmazása iránt a zéró ismeret bizonyítások hardveres gyorsítása érdekében. Ez azért volt figyelemre méltó, mert nem egyetlen csapat kezdeményezése volt, hanem több mint 32 vállalat – köztük az AMD és a Samsung – vett részt a projektben. A kezdeményezés sikeres volt, és ennek eredményeképp növekedett az alapvető zéró ismeret algoritmusok teljesítménye. Ezek az eredmények széles körben alkalmazhatóak az egész területen, és nyílt forráskódon keresztül bárki számára hozzáférhetők.
Következményei lehetnek annak, ha a vállalatok nem nyújtanak valódi adatvédelmet
Manapság természetesen rengeteg vállalat azt állítja, hogy támogatja a felhasználói adatvédelem biztosítását segítő funkciók fejlesztését. De mind a fogyasztók, mind a szabályozó hatóságok egyre inkább arra fogják kényszeríteni az iparágat, hogy a cégek valóban biztosítsanak teljeskörű adatvédelmet a felhasználók számára.
Azok a Web3 vállalatok, amelyek valóban megértik a Web3 lényegét, ki fognak állni a felhasználók jogainak védelme mellett, és ennek érdekében olyan technológiákat fognak használni, mint például a zéró ismeret bizonyítások. Ha ezek a cégek ezt elmulasztják, akkor azt kockáztatják, hogy egy olyan globális pénzügyi rendszer jön létre, amely sokkal invazívabb, mint a jelenlegi pénzügyi rendszerünk.
