Mikor válik végre tömegessé a Web3? Mi hozhatja el az új kriptovaluta-fellendülést?

A Web3 alkalmazások, velük párhuzamosan a kriptovaluták kevésbé terjedtek el eddig, amint ahogy sokan remélték. Lényegesen jobb azonban a helyzet, mint ahogy a 2018-2019-es kriptotélben volt, és a kilátások is rózsásabbak. A tömegeknek szóló praktikus alkalmazások hozzák el az új bikapiacot? Folyik a rákanyarodás a kriptotavaszra?

Mire is jó a Web3? Mi lendítheti ki a kriptovaluta-piacot a jelenlegi depressziós állapotából? Az előző bikapiacban nagy szerepe volt a nagyvállalatok, nagybefektetők feltűnésének. Gondoljunk csak arra, hogy az egész mekkora lendületet kapott 2020 októberében, amikor a Paypal a kriptopénzek felé való nyitást jelentette be. Vagy 2021 februárjában a Tesla bitcoin-vásárlásainak bejelentésével, vagy tavaly áprilisban a Coinbase tőzsdére menetelekor.

De sok kicsi is sokra megy, a kisbefektetők tömegei is meg tudnának mozgatni akkora tőkét, mint néhány nagybefektető, kriptopiaci bálna. A Tesla például 1,5 milliárd dollárt fektetett bitcoinba 2021 elején, de ha százmillió kisbefektető csak fejenként 100 dollárt fektetne be (ez jelenleg mintegy 41 ezer forint), az már tízmilliárd lenne. A híres Tesla-befektetés többszöröse.

A Web3, a tömegek és a fedélzetre szállás

A kisbefektetők részvételének pedig nemcsak az a módja, ha vesznek egy kis bitcoint a mobiljukon, majd idegesen nézegetik az árfolyamot. A legjobb az lenne, ha aktív résztvevői lennének a blokklánc-szektornak. Decentralizált alkalmazásokat – játékokat, közösségimédia-alkalmazásokat, pénzügyi (DeFi-) megoldásokat, szerencsejátékokat, fájltároló rendszereket stb. – használnának. Egy szóval, a Web3-at, ahogy a szektort mostanában leginkább emlegetik.

Ehhez persze az kellene, hogy a tömegek megismerjék, elfogadják, kedveljék és használják a Web3-at. (Az angol irodalomban a tömeges elfogadás – mass adoption – és a fedélzetre szállás vagy felszállás – onboarding – a kulcsszavak.)

Mi a csuda az a Web3?

• A Web3 (vagy web3, Web 3, Web 3.0 stb.) annyira frissen jött divatba, mint fogalom, hogy még a helyesírása és a definíciója sem pontosan tisztázott. A Wikipedia szerint a Web3 a nyilvános blokkláncokon alapuló világháló (World Wide Web) koncepciójáról szól. Annak új megvalósítása (iterációja), amely olyan fogalmakat foglal magában, mint a decentralizáció, a blokklánc-technológiák és a token-alapú gazdaságtan. “Egyes technológiai szakemberek és újságírók szembeállítják a Web2-vel, amelyben az adatok és tartalmak központosítva a cégek egy kis csoportjánál vannak, amelyet Big Tech-nek is neveznek.A Web3 küzd a nagy technológiai cégek befolyása ellen” – így a Wikipedia.
• Míg a Web1 elsősorban statikus, a felhasználók által csak olvasható tartalmakat jelentett, a Web2-ben a felhasználók létre is hozhatnak tartalmakat (leginkább a közösségi médiában). A Web3-nál pedig már tulajdonosai is lehetnek digitális értékeknek, és – a részvénytársaságok részvényeseihez hasonlóan – szavazhatnak a blokklánc-technológia, a “protokollok” fejlesztésének kérdéseiről, valóban birtokolhatják a digitális tárgyaikat, kereskedhetnek vele vagy épp el is cserélhetik. Valamint részesedhetnek is az üzleti sikerből. (Lásd erről: Itt az új kriptovaluta pénzkereseti narratíva, a reálhozam.)

De elég is a definíciókból, nézzük, hol tartunk most.

A Web3 most szegény országokban nyomul

A némileg ellentmondásos szerepekben aktív Chainalysis cég egy Globális Kriptó Elfogadottsági Indexen is dolgozik (The 2022 Global Crypto Adoption Index), és az elemzés egyik fő megállapítása, hogy ez az elfogadottság idén elsősorban a feltörekvő piaci országokban halad. Az USA csak az ötödik a listán, Vietnám, a Fülöp-Szigetek, Ukrajna és India után.

Az első húszban szinte csak ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok vannak, de felfért még az évi 80 százalékos inflációjú Törökország (a 12.), és Nagy-Britannia, amelynek kormánya kriptobarát politikát tervez folytatni (a 17.).

Indexünk célja, hogy mérje, hol helyezik el a legtöbben a pénzük legnagyobb részét kriptopénzbe. Bár az intézményi aktivitás fontos, szeretnénk kiemelni azokat az országokat is, ahol az egyéni, nem hivatásos befektetők a leginkább felkarolják a digitális eszközöket

– írja a Chainalysis az alkalmazott módszereiről.

Web3-kedvelő vietnámiak és renitens kínaiak

A tiltások ellenére Kína most is a 10. helyen van, amit a jelentés azzal magyaráz, hogy a 2021 szeptemberében életbe lépett tiltások vagy nem hatásosak, vagy nem tartatják be azokat szigorúan.

Az első helyen levő Vietnámban pedig a lakosság meglepően nagy százaléka használ Web3-alkalmazásokat. Leginkább a P2E (play-to-earn, játssz és keress pénzt) típusú játékokat és a M2E (move-to-earn, sportolj és keress) alkalmazásokat kedvelik. Az ország lakossága egyébként 98-99 millió, több, mint például Németországé vagy Törökországé.

Szilárdak a Web3 fundamentumai?

A Chainalysis a globális Web3-képről azt mondja, hogy

a medvepiacon világszerte lelassult az általános elfogadás, de továbbra is a bikapiac előtti szintek felett maradt.

A 154 ország indexpontszámának átlagolásával készült globális mutató 2019 végén csak 0,12 körül volt, 2021 második negyedévében azután elérte a 0,90-et is, most pedig 0,50.

Az adatok arra utalnak, hogy a 2020-ban és 2021-ben az emelkedő árak által idevonzott befektetők közül sokan kitartottak, és továbbra is a digitális eszközökbe fektetik vagyonuk jelentős részét. Ez viszonylag egészséges piaci fundamentumokat jelez – írják.

A Web3-fejlesztők alig lassítottak

Egy másik szemszögből, a kisbefektetők helyett inkább a Web3-programozók oldaláról közelítették meg a kérdést a Dune.com szeptemberi DuneCon konferenciáján. Tomasz Tunguz szerint a naponta aktív Web3-kriptotárcák száma 2,5 millió körül van és stagnál. A legaktívabb Web3-blokkláncok egyébként a Binance Smart Chain és a Solana, az Ethereum csak a harmadik. Negyedik a Polygon, és az első négy a tranzakciók 80 százalékát adja ki.

Néhány további lényeges megállapítása:

• A kriptovaluta-kereskedési forgalom 60 százalékkal esett a csúcsról (a kapitalizációhoz eléggé hasonló mértékben).
• Az NFT-k forgalma elképesztően nagyot, 97 százalékkal zuhant.
• Ennek ellenére még mindig 35 NFT-vásárló jut egy DEX-felhasználóra. (DEX: decentralizált tőzsde vagy kriptovaluta-váltó.)
• A fejlesztők havonta 300 ezer okosszerződést készítenek a Web3-ra, ás ez a szám stagnál.
• Mintegy 5000 Web3-fejlesztő aktív, ami csak 20 százalékkal van az év eleji szint alatt, de több kellene.

Rákanyarodás a kriptotavaszra?

Az adatbányász szakértő úgy látja, hogy ez már a rákanyarodás a kriptotélről a kriptotavaszra. Az elmúlt néhány évben rengeteg innováció volt, és a legtöbben még mindig a Web3 legjobban használható alkalmazásainak kialakításán dolgoznak.

Hány kriptovaluta-tulajdonos van a világon?

A Crypto.com januári adatai szerint 2021 elején csak 106, a végén már 295 millió kriptovaluta-tulajdonos volt a világon, és 2022 végére már egymilliárdra számítottak. Ez nyilván nem jött be, de volt-e vajon az idén fejlődés?

A Triple A elemzése más kutatások eredményeit összegzi, és szerinte idén 4,2 százalékkal 320 millió főre nőtt ez a szám. (Nem világos, hogy meddig, mely nap volt a fordulópont.) Ezt részletesebben is ismertettük itt. Eszerint még a medvepiac sem tudta teljesen feltartóztatni a Web3 és a blokklánc bővülését, bár alaposan lelassította.

Web3, FUD és borzadály

De vannak bőven pesszimista hangok is, akik például a kriptovaluták harmadára visszaesett piaci kapitalizációját, a még jobban zsugorodó DeFi-tőkeállományt vagy a decentralizált Web3-alkalmazások (dApp-ok) lanyha felhasználói érdeklődését hánytorgatják fel. Így kezdődik Shivsak DeFi– és Web3-blogger legutóbbi írása is, amelyből azonban kicsendül a remény és a jobbító szándék.

A dAppradar adatai szerint ma 9,8 millió körüli a decentralizált alkalmazások felhasználóinak a száma, ami a tavaly novemberi csúcson 26 millió közelében volt. (Élen a játékokkal, a DeFi-vel, a kereskedelmi piacterekkel, a szerencsejátékokkal.) Ez a világ népességének alig több, mint egy ezreléke.

Ám ha megkérdezed barátaidat, rokonaidat, 99 százalékuk nem használ decentralizált alkalmazásokat, és nem is érdekli őket a Web3. Miért lehet ez? – teszi fel a kérdést a blogger.

Minden Web3-szektoron javítani kéne

Szerinte azért, mert a meglevő alkalmazások nem eléggé felelnek meg a széles tömegek, az átlagemberek igényeinek, és így mélyreható javításra, fejlesztésre szorulnának. Például:

A fizetési alkalmazások a Web2 szintjén is megfelelőek

A legtöbb embernek tökéletesen megfelel a kártyás fizetés, PayPal, az Apple Pay, a nálunk népszerű Revolut vagy a külföldön leginkább használt egyéb alkalmazások. Így a Web2 is elég, nincs szükségük a kriptovalutás, Web3-medoldásokra. Ráadásul a kriptós fizetés adóügyi komplikációkat jelent és a kereskedők sem lelkesednek érte.

(Lásd még: Élménytúra: de miért nem fizetnek bitcoinnal a svédek?)

Reáleszközök, részvények, ingatlanok tokenizálása

Bár olyan befektetések, mint a részvények vagy az ingatlanok tokenizálása, azaz kriptovaluták hozzájuk rendelése előnyöket és hatékonyságnövekedést ígér, a gyakorlatban megoldatlan problémák jelentkeznek. Az ingatlant magát tokenizálni túl bonyolult, ezért egy gazdasági társaságba viszik be. De ekkor a befektetőknek a társaság kockázatát is futni kell (magyarul a cégvezetés kilophatja a vagyont).

A tokenizált részvényeket is valakinek meg kell vennie tőzsdén és őrizni kell, itt is partnerkockázatot fut a befektető. Vagy komoly záloggal kell túlbiztosítani az ügyletet.

Pénzkölcsönzés csak túlbiztosítással

A kriptodeviza-pénzkölcsönzők annyiból praktikusak, hogy nincs szükség bankra, hitelelbírálásra, engedélyre, bürokráciára. De a hitelezőt sem védi más, mint a letétbe helyezett biztosíték, így rendszerint a hitelnél nagyobb értékű zálogot kérnek, túlbiztosítják magukat (over-collateralization.) Ez nagyban csökkenti a hatékonyságot.

A játékélmény az elsődleges, vagy a kriptovaluta?

A játékipar világszerte fellendülőben levő iparág. A Web3-játékokkal még pénzt is lehet keresni (P2E), mondják, de milyen áron? Sokan csak azért jönnek, hogy keressenek, de a kriptótélben ez alig lehetséges, így ők egyre kevesebben vannak. Ha a játékélmény nem az igazi, akkor pedig a valódi játékosok maradnak el.

Ezt persze már a játékfejlesztők is észrevették, de egy világszínvonalú játék kifejlesztése több év és óriási tőke. Így a nagy P2E-dobásokra még lehet, hogy pár évet is várni kell.

Öt területen sikerülhet az áttörés

Egy másik Web3-influenszer, Miles Deutscher szerint akkor lesz majd tömeges adaptáció, ha olyan alkalmazásokat fejlesztenek ki, amelyeket az átlagfelhasználók, a “vásárlók” valóban használni akarnak. Ez legfőképpen öt területen esélyes:

1. Játék.
2. Szerencsejáték.
3. Jutalmazási/hűségprogramok.
4. Szintetikus eszközök.
5. Fizikai eszközök tokenizálása.

A vállalatok, mint Web3-vitézek

Az NFT-k egyelőre igencsak esélyesek arra, hogy egyre több emberrel megismertessék a Web3 és a blokklánc alapjait. Az utóbbi egy évben már alig telik el anélkül hét, hogy valamely nagyobb vállalat, sportszövetség vagy más szervezet ne jelentett volna be valamilyen akciót, NFT-kollekciót, vagy egy megjelenést egy metaverzumban. Példák a teljesség igénye nélkül:

• Étteremláncok, mint a Starbucks, a Burger King, a McDonalds, a Taco Bell és a Pizza Hut.
• Sportszergyártók, mint a Nike, az Adidas.
• A Budweiser sörgyár.
• Luxusmárkák, mint a Gucci, a Louis Vuitton, a Tiffany.
• Sport. Az NBA (amerikai kosárlabda), a brit Team GB, idén a FIFA (labdarúgás). A Fanzone.io európai kosárlabda-NFT-i (kép feljebb).
• Ukrajna hivatalos, állami háborús NFT-kibocsátásokkal is igyekszik anyagi támogatást szerezni.
• A német Deutsche Welle NFT-aukcióval gyűjtött forrást a sajtószabadság támogatására.

Itt vannak a kicsik NFT-i

Újdonság talán az utóbbi időben, hogy kisebb és közepes vállalatok, csak helyi érdekeltségű cégek is megpróbálnak felülni az NFT- és Web3-vonatra. Vagy, másik értelmezésben, korábbi különböző húségkártya-, pontgyűjtő és egyéb akcióikat digitális verziókra cserélik. Például ilyen:

• A Soapy Joe, “Szappanos Józsi” egy autómosó a kaliforniai San Diego környékén.
• A Vinyl Fish Club, amely a floridai Palm Beach “első NFT-éttermeként” hirdeti magát.
• Naná, hogy Németországban, ahol több ezer helyi sörfőzde is működhet, az Eichhörnchen Bräu (Mókus Sörfőzde) NFT-vel gyűjtött tőkét (crowdfunding) egyedi sörei gyártásához.

A vállalati akcióknál persze mindig kérdés, hogy a kriptovalutákkal még nem rendelkező “non-coinereket” vonja-e be a Web3-ba? Vagy inkább csak a Web3-ban már egyébként is jártasságot szerzett fogyasztók kapcsolhatók be vele a cég digitális marketingjébe? Valószínűleg mindkettő egyszerre igaz, csak az a kérdés, melyik milyen mértékben hat.

Ez is érdekes lehet: Íme a top 5 NFT piactér – mit takar a piaci részesedés?

Árfolyamfüggő Web3-optimisták

Megfigyelhetjük, az, hogy mennyire optimisták a szakemberek vagy a kisebb-nagyobb befektetők a Web3-mal vagy a kriptovalutákkal kapcsolatban, nagy mértékben függ az árfolyamtól is. A 2021-es év elején például szinte naponta jöttek bitcoin-árfolyamjóslatok több százezer dolláros értékekkel, és a technológia gyors elterjedését is jósolták.

Még a Bloomberg mainstream gazdasági portál is 400 ezer dolláros bitcoint prognosztizált, már 2021 végére, részben azon az alapon, hogy a bitcoin elfogadottsága gyorsan növekszik majd. (Részben pedig azért, mert a “digitális aranynak” tekintett bitcoint jobb értékmegőrzőnek tartotta, mint az ősi fizikai aranyat.)

Az optimista jóslatok mára elhalkultak és ritkává váltak, sokkal gyakoribbak a pesszimista számok. De ez a tőkepiacokon is így van: az emberek hajlamosak az aktuális folyamatokat, a fennálló trendet előre vetíteni, extrapolálni. Eső piacon esést, emelkedő piacon emelkedést vár a többség – amíg csak meg nem fordul a trend. Eddig mindig bekövetkezett a trendforduló néhány éven belül.

Milliárdok használják majd a Web3-at?

De a másik irányba is létezhet torzítás: most, amikor szinte minden sötétnek, hidegnek és fagyosnak látszik a piacon, lehetnek szerzők, akik minden erejükkel előásnak valami pozitívat, hogy tartsák az emberekben a lelket. Olyankor is, amikor ez nem annyira indokolt vagy adatokkal nehezen alátámasztható.

Alighanem ebbe a kategóriába sorolható a Pantera kriptoeszköz-vagyonkezelő cég vezetője, Dan Morehead is. Szerinte most százmilliók használják a nyilvános blokkláncokat, de négy-öt éven belül ez milliárdokban lesz mérhető. Ami persze a kriptovaluták árfolyamát is a magasba fogja tolni. A szakember egyébként évekkel ezelőtt, 2018-ban is meredek emelkedést jósolt, ami 2020-2021-re eléggé be is jött neki. Lásd erről még:

Pantera: legközelebbi bitcoin ralival a kriptopiacok a tízszeresére nőnek

10 000%-os megtérülés: ennyit keresett a Pantera Capital 5 év alatt a kriptopénzekkel

Amelyik medve nem öl meg, az erősebbé tesz

A kriptótérben még mindig nagy az aktivitás, semmiben sem hasonlít 2018-2019-re, amikor örülhettünk, ha egy adott héten egyetlenegy új projektet is láthattunk – írja a Simetri elemzőcég egyik hírlevele. Winston Churchillt is idézik, aki szerint “ha a poklon kell keresztülvágnod, ne állj meg”, haladj tovább.

A Fed-kamatemelések valamikor meg fognak fordulni, az ukrán konfliktus le fog csillapodni, és a szabályozók valószínűleg nem fogják tudni megölni a piacot.

A Discord-beszélgetések ma is megállás nélkül zajlanak, a fejlesztők továbbra is próbálnak újat letenni az asztalra, és egyes projektek ma is több tíz- vagy akár százmillió dolláros tőkét tudnak bevonni.

A medve nem öli meg a piacot, sőt, alkalmazkodásra és fejlesztésekre kényszeríti. A végén még erősebben jöhet ki a válságból – sugallja több szakíró is. Addig is, lehet, hogy érdemes tovább tanulni, lásd:

A kriptovaluta-elemzés vadnyugati szépségei és kolosszális buktái

(Címlapkép: Pixabay.com elemekből.)