A 19. századi vasútépítés óta az AI beruházásokra költötték a legtöbbet az USA-ban

A GDP arányában mérve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jelenlegi beruházási és fejlesztési hullám a legnagyobb ipari beruházási folyamat az Egyesült Államokban a 19. századi országos vasútépítés óta.

Sok befektetőben azonban még élénken élnek az 1990-es évek végén kialakult dotkom-boom, majd a 2000-es összeomlás okozta veszteségek és emlékek. Ez pedig felveti a kérdést: vajon az AI-ciklus mely szakaszában járunk éppen? A mai elemzésben összevetjük a mostani AI-boomot az 1990-es évek internetes buborékjával.

AI: Nincs „sötét szál” (azaz kihasználatlan kapacitás)

Az 1990-es évek végi dotkom-lufi idején a távközlési vállalatok több mint 500 milliárd dollárt fektettek be (olcsó vállalati hitelekből finanszírozva) szárazföldi és óceán alatti kábelvezetékek kiépítésébe, abban a hitben, hogy az internetforgalom tartós keresletet teremt majd a sávszélesség iránt. Ezek a cégek azonban túlbecsülték az optikai kábelek iránti igényt, és túlzott beruházásokat hajtottak végre. Mire az internetlufi kidurrant, a kontinenseken átívelő és transzatlanti optikai kábelek több mint 90%-a „sötét”, azaz kihasználatlan maradt, ami zuhanó részvényárfolyamokhoz és tömeges csődhullámhoz vezetett.

Napjainkban a pesszimisták egyik fő érve az, hogy a történelem ismétli önmagát, csakhogy most az NVIDIA grafikus kártyák gyártására irányuló túlzott beruházások jelentik a problémát. A tények azonban cáfolják ezt a nézetet. Az NVIDIA H100 egy hároméves, modelltanításra szolgáló chip. Bérleti díja elképesztő mértékben, havi szinten 22%-kal emelkedett, és elérte az óránkénti 3,28 dollárt. Ahelyett, hogy ezek az elavult chipek kihasználatlanul állnának, a hyperscaler szolgáltatók mint az Amazon és a Microsoft felárat fizetnek értük.

Az AI cégek jövedelmezőbbek, mint az internetes vállalatok

1999-ben hatalmas hullámban vitték tőzsdére az internetes cégeket. Ezen új részvénykibocsátások mintegy 75%-a nettó veszteséggel végződött. Napjainkban a technológiai szektor tőzsdei bevezetéseinél a GAAP szerinti nyereségességi arány körülbelül 50%-os, mivel a privát tőket befektetők szigorúbb elvárásokat támasztanak. A vezető AI cégek – mint például az Alphabet (GOOGL), az Advanced Micro Devices (AMD) és a Micron (MU) – kimagaslóan nyereségesek. A Micron például a legutóbbi negyedévben 28,86 milliárd dolláros nettó eredményt ért el.

A Micron P/E mutatója 44 körül alakul

A dotkom-lufi csúcsán az átlagos árfolyam-nyereség (P/E) mutató meghaladta a 200-as értéket. Ezzel szemben a vezető AI cégek P/E mutatója rendkívül kedvező, mivel az értékelésüket az utóbbi időben visszafogták a geopolitikai aggályok.

A Dell P/E mutatója 29 körül alakul

A Dell (DELL) P/E mutatója például 28,52-es szinten áll. Összehasonlításképpen a korszak egyik vezető internetes vállalata, a Cisco (CSCO) esetében a mutató csúcsértéke elérte a 200-at.

Bár az AI technológia kiépítésének hatalmas léptéke magával hozza az összehasonlítást a kilencvenes évek végén kialakult dotkom-lufival, a két jelenség összekapcsolása azonban figyelmen kívül hagyja a gazdasági valóság lényeges elemeit. A közvetlen hardverhasznosításra, a stabil nyereségességre és az alacsony értékelési szintekre épülő AI fellendülés sokkal szilárdabb alapokon nyugszik, mint annak idején az internetes boomra jellemző vállalatoknál.

Jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak. Részletes jogi információ

Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!

MI A TEENDŐD?
  1. Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
  2. Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
  3. Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
  4. Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
  5. Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
Készen állsz a mindennapi kriptós fizetésre?

Krak Card igénylése

Értékelés

logo