2140 az utolsó bitcoin kibányászásának éve, mi történik azután?
Áprilisban kibányászták a 17 milliomodik bitcoint, ez azt jelenti, hogy már csak 4 millió maradt hátra. Hogy mi fog történni az utolsó bitcoin kibányászása után, sose fogjuk megtudni, ugyanis ez a becslések szerint 122 év múlva fog bekövetkezni.
2140: az utolsó bitcoin éve
A tranzakciókat tartalmazó blokkok kibányászásáért kapott jutalom a felére csökken minden 210 ezredik blokkban. Jelenleg a bányászok 12.5 bitcoint kapnak egy új blokk feldolgozásáért és az adatok szerint a következő felezés várhatóan 2020. májusában fog bekövetkezni, ekkor 6.25 bitcoinra fog csökkenni a jutalom. Feltételezve, hogy nem történik változás a protokollban, a bitcoin 2140-re éri el az érmék maximum számát, vagyis 122 év múlva lesz kibányászva az utolsó blokk.
9 év alatt a bitcoinok 80%-a lett kibányászva, ahogy ez az alábbi ábrából is kiderül:
Az utolsó bitcoin kibányászása után nem lesz több jutalom. Azonban a tranzakciókat továbbra is fel kell majd dolgozni és érvényesíteni, valamint a blokkokat a blokkláncon tárolni, a bányászok így csak a tranzakciós díjakból fognak részesülni. A hálózat a bitcoinos tranzakciókat jelenleg a díjak mértékének alapján állítja sorrendbe. Minél magasabb a díj, annál nagyobb a lehetőség, hogy elsőbbséget kapjon a feldolgozásban. Az utolsó bitcoin kibányászása után tehát ez fogja ösztönözni a bányászokat, hogy tovább folytassák a munkát és ne hagyják el a hálózatot.
Szatosi fehér könyvében erről a következőket írja:
“Amint egy előre meghatározott mennyiségű érme forgalomba kerül, az ösztönzők rendszere teljesen átállhat a tranzakciós díjakra, és emellett teljesen inflációmentes is lehet.”
Szatosi úgy tervezte meg a rendszert, hogy a node-ok vagyis a csomópontok felelősek a blokklánc és a tranzakciók fenntartásáért és üzemeltetéséért.
“A csomópontok a CPU kapacitásukkal szavaznak, az érvényes blokkok elfogadását a blokklánc meghosszabbításával, az érvénytelen blokkok elutasítását az azokon való munka megtagadásával fejezik ki. Bármilyen szükséges szabály és ösztönző ezzel a konszenzusos mechanizmussal érvényesíthető.”
Milyen problémák várnak a hálózatra?
A bitcoin 9 éves működése óta több problémával is szembesült, így a skálázás, a blokkok kapacitása és a tranzakciós díjak kapcsán. Szatosi 2010-ben 1MB-ben határozta meg a blokkok méretét annak érdekében, hogy megakadályozza a nagyobb blokkok előállítását a bányászok által, mert ezek vélhetően elutasításra kerültek volna, ami a blokkhálózat kettészakadását is okozhatja. A korai években ez a blokkméret elég volt, tekintve a tranzakciók csekély mennyiségét. A bitcoin azonban jelentős népszerűségre tett szert, ez vezetett a problémák kialakulásához.
A bitcoin fejlesztők egyik megoldása a SegWit, ami csökkentette a blokkokban tárolt tranzakciók méretét, és egyben a díjakat is. Ennek megvalósítása a bitcoin közösség egyetértésének köszönhetően történt meg, ahogy erre Szatosi is rámutatott fehér könyvében.
A SegWit lefektette az alapjait egy következő réteg kifejlesztéséhez, szintén a hálózat javítása érdekében. Az egyik ilyen fejlesztés a Lightning Network, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy több fizetési csatornát nyissanak meg a bitcoin hálózatán.
A fejlesztők tehát szorgalmasan dolgoznak a hálózat javításán, de nem tudni, mi lesz a bányásztársadalommal 2140 után. Miután az összes, vagyis a 21 millió bitcoint kibányászták, a tranzakciós díjak lesznek az egyetlen ösztönzők, és kérdés, hogyan alakul ezek sorsa. 122 év azonban hosszú idő még egy kristálygömbnek is, így válaszokat még jó sokáig nem kapunk.
Borítókép forrása: DailyHodl
