243 000 milliárd dollár: ennyi a világ adóssága

A világ adóssága elérte a félelmetesen abszurdnak tűnő 243 000 milliárd dollárt (ki se merjük írni forintban), jelentette az Institute of International Finance.

Az összeg fenntarthatatlan és egyben rámutat modern korunk felelőtlen és romlott pénzügyi rendszereire. A központi bankok, a 4 éves ciklusokban gondolkodó politikusok a pénznyomtatás és hitel rabszolgáivá váltak. Korábban a mainstream közgazdászok azt hangoztatták, a világ majd kinövi a hiteleket, de lassan rá kellene jönni, hogy hitelre épített növekedésre és levegőből teremtett papírpénzre nem érdemes egy illuzórikus jólétet alapozni. A bitcoin messze van a tökéletestől, de ahogy korábban az aranystandard is, korlátozott kínálatával és szabályozott inflációjával egy alternatív megoldást kínál a hitelben fuldokló világ bajaira. A pénz csendes forradalma már javában zajlik.

Az időzített bomba

Már az furcsa, hogy egyáltalán hogyan jött ki ekkora szám ugyanis az összeg háromszor akkora mint a világ országainak bruttó nemzeti összterméke (GDP). Más szóval, háromszor akkora mint a Földön előállított termékek és szolgáltatások összértéke.

A szám 2018 első negyedében állt a legmagasabban, elérve a 248 000 milliárd dollárt. Azóta esett ugyan, de csupán csepp a tengerben. Az élen adótartozásban az Egyesült Államok áll és 22 000 milliárd dollárnyi hitelt halmozott fel. Könnyen megteheti, hisz a dollár a de facto világpénz. A korábbi jegybankelnök Alan Greenspan is megmondta már 2011-ben, az USA nem mehet csődbe és akármekkora adósságot képes visszafizetni, hisz az USA annyi dollárt nyomtat amennyit csak akar:

Klasszikus függőség jelei

A felszínen a hitelek hasznosak, hisz hozzájárulnak a növekedéshez és segítségével a kormányok, vállalatok képesek munkahelyteremtő és gazdaságserkentő beruházásokat eszközölni.

A problémává akkor válik, mikor a hiteleket nem gazdaságösztönzésre költik vagy simán csak nem bizonyulnak elég hatékonynak. Ha nem hatékony, akkor általában még több hitelt vesznek fel az országok, majd még többet a növekedés fenntartása érdekében. John Mauldin így jellemezte a helyzetet a Forbes hasábján:

“Ez klasszikus függőségi viselkedés. Kénytelen vagy növelni a dózist hogy ugyanolyan magasra juss… Központi bankok szemet hunynak az adósság fölött mert azt vélik, hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Néha valóban ez történik. A probléma az, hogy olyan hitelt kreálnak, amiről azt se tudják hogyan használják fel.”

Miért jobb a Bitcoin és a kriptovaluták?

Elsőként azért, mert a Bitcoinnak (Mi az a bitcoin?) a kódjába van vésve a maximális mennyisége (21 000 000 BTC kerül generálásra 2140-ig), ami sokban az aranyhoz teszi hasonlatossá: csak annyi van belőle, amennyit kibányászhatunk a Földön. A másik, hogy ezt a 21 milliónyi teljes mennyiséget nem lehet csak úgy valakinek felülírnia. Hosszas egyeztetés, több tízezer, sőt több százezer szereplő, bitcoin bányász, fejlesztő, kriptovaluta tőzsde, közösségi tag, vállalkozás, startup stb. bevonásával és egyetértésével lehetséges mialatt folyamatosan számolniuk kell vele, hogy megtöri a gazdasági modell ösztönző és jutalmazórendszerének mechanikáját. A bitcoin szűkössége garantálja, hogy az árfolyama hosszútávon tovább növekedik, fegyelmezettebb pénzgazdálkodásra ösztönözve használóit. Emellett egyik hatalmas fegyverténye, hogy a Bitcoin 100 000 000-dára is felosztható és akár 0.00000001 bitcoinnal is lehet tranzaktálni, fizetni és tárolni. A Bitcoin modellel megszüntethető a központi bankok rákfenéje, az, hogy végtelen számú dollárt, eurót és forintot is nyomtathatnak, ha egyik napról a másikra megőrülnek. Mivel nem őrültek meg (még) ezért csak csendben nyomtatnak többet mint amennyit szabadna, de már így is 243 000 milliárd dollárra rúg a számla.

Ahogy Erik Vorhees, a ShapeShift kriptováltó alapítója és ősbitcoinos is elmagyarázta, amikor az adóssághegy felrobban, akkor jön el a Bitcoin és az altcoinok valódi felfutása:

“Amikor beüt a következő globális gazdasági válság és a világ rájön, hogy a szervezetek a 20 000 milliárd dolláros adósságot soha nem fogják tudni visszafizetni, és ezért még többet kell nyomtatniuk, pontosan ezért van a hagyományos pénz halálra ítélve… nézd majd meg mi fog történni a kriptókkal.”

A Bitcoin jelenti a patkánymérget (a szót Warren Buffettől kölcsönöztük, aki korábban patkányméreghez hasonlította a Bitcoint) a bankokra és a fegyelmezetlen világszervezetekre és politikusokra. A pénzügyi rendszereinkben a bankok a semmiből állítják elő a pénzt és még csak elszámolással sem tartoznak ezért, csakis önmaguknak. Annyit jelent, hogy a központi bankok pénzt kreálnak és azért kötvényeket és eszközöket vesznek. Ezzel még több pénz kerül forgalomba így csökkentve a pénzed értékét és egyben ösztönözve az olcsó hitelfelvételt.

A módszer vírusként terjed az országok között és sorra nyúlnak hasonló eszközökhöz. A pénznyomtatás és az alacsony kamatok célja nemes ugyan, hiszen a gazdasági növekedést hivatottak serkenteni, de a legtöbb esetben csak egy újabb rakás extra hitelt eredményez a költségvetésben. Az olcsó pénz ígérete pedig ragadós a döntéshozók között és a versenyképesség asztalán azon versenyeznek, hogy ki tud még olcsóbban még több pénzt nyomtatni.

És ezzel el is jutottuk a 243 000 milliárd dolláros világadóssághoz. A híroldalakon fel-felröppen pár vészjósló jelentés, de sokan, az otthonuk kényelméből csak egy újabb távoli ország bajának vélik és komfortzónáik sérthetetlenségébe vetett hitükben gyorsan elhessegetik e híreket. Nem kellene, mert globális fenoménáról van szó. Ugyanúgy érint téged itt Magyarországon, mint a sokkal jobban élő svájcit, vagy a 300 forintból élő kongóit. Érdemesebb részben exitelni az uralkodó pénzügyi rendszerből. Ahogy egyszer Henry Ford is megjegyezte:

“Az még hagyján, hogy az ország népe nem érti hogyan működik a bank- és a monetáris rendszer, mert ha értenék, akkor már holnap reggel előtt forradalom törne ki.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.