AI Blokkláncok

Vége a titkos licencalkuknak? A blokklánc átláthatóbb jövőt ígér a tartalomkészítőknek

balu, profilkép balu
2025. június 26. 11:03
tartalom tokenizáció AI

Az AI cégek egyre gyakrabban kötnek licensz-megállapodásokat nagy médiamárkákkal, mint a The New York Times, hogy tartalmukkal képezhessék modelleiket. De felmerül a kérdés: vajon a decentralizált, tokenizáción alapuló megoldások hatékonyabbak-e mindazok számára, akik szeretnék ellenőrizni, hogy ki és hogyan használja tartalmaikat?

Miképp profitálhatnak a médiacégek az AI-szerződésekből?

Az Amazon nemrégiben licencszerződést kötött a The New York Times-szal, amelynek keretében hozzáférést kapott a napilap archív tartalmaihoz, hogy azokat mesterséges intelligenciás modelljei képzéséhez használja fel. Bár a megállapodás pénzügyi részleteit nem hozták nyilvánosságra, ez a lépés jelentős irányváltás a lap részéről, hiszen korábban jogi úton próbálta megakadályozni, hogy a technológiai cégek – például a Microsoft vagy az OpenAI – engedély nélkül használják fel írásaikat AI-tréning céljára.

Ezek a licenc-megállapodások azonban nyilvános forrásból biztosítanak pénzügyi hasznot a tartalomtulajdonosoknak, miközben az AI cégekhez pontosságot és jogi védelmet hoznak. Az OpenAI is kötött hasonló szerződéseket több vezető médiacéggel – Financial Times, Vogue, Politico és mások – melyek biztosítják, hogy a tréningadatok forrása tisztázott és nyomon követhető legyen .

Miért jelenthetnek alternatívát a decentralizált modellek?

Bár a licencszerződések rövid távon mindkét félnek előnyösek, hosszú távon korlátokba ütköznek: ezek zárt, egyeztetett megállapodások, melyek jelentős erőforrásokat igényelnek. A kisebb alkotók ritkán jutnak hasonló lehetőséghez, és kevéssé képesek nyomon követni, hogy tartalmukat hogyan használják fel.

A decentralizált megközelítés lehetővé teszi, hogy a tartalmak tokenizálása révén átláthatóan és automatizált módon történjen a licencelés. Az okosszerződések biztosítják, hogy minden egyes felhasználás nyomon követhető legyen, a jogos tulajdonosok pedig azonnali, előre meghatározott díjazásban részesüljenek. Ez különösen előnyös lehet a kisebb, független alkotók számára, akik így a nagy médiacégek támogatása nélkül is méltányos bevételhez juthatnak.

Hogyan működne a tokenizáció?

A tartalom tokenizálása során minden cikk, kép vagy videó kap egy digitális „tokent”, amely tartalmazza a jogokat és a felhasználási feltételeket. Ha valaki AI-tréningben használja a tartalmat, a tranzakció automatikusan rögzül a blokkláncon; a jogosultak pedig okos szerződések révén kapnak díjat. Így egyszerűen átlátható és biztosítottan elszámoltatható lesz a tartalom felhasználása .

A digitális tartalmak eredetének pontos és visszakövethető rögzítése – az úgynevezett „provenance” – kulcsfontosságú eszközzé válik a szerzői jogvédelemben és a szellemi tulajdon tiszteletben tartásában. A blokklánc technológia ebben nemcsak egy adattároló felület, hanem garancia is arra, hogy a tartalomhoz kapcsolódó minden esemény – például a létrehozás, a tulajdonosváltás, vagy a különböző felhasználások – átlátható, megmásíthatatlan formában kerüljön rögzítésre.

Ahmad Shadid, az O.XYZ alapítója szerint ez a fajta technológiai átláthatóság különösen fontos lehet az olyan területeken, ahol az információk megbízhatósága létfontosságú – például orvosi kutatások, tudományos publikációk vagy oktatási anyagok esetén. A felhasználók és tartalomkészítők egyaránt biztosak lehetnek abban, hogy a publikált anyag forrása, története és minden felhasználása hitelesen visszakereshető, ezzel növelve a bizalmat és csökkentve a visszaélések esélyét.

Tartalom-DAO-k: a digitális kor szakszervezetei

A decentralizált autonóm szervezetek – vagyis DAO-k – új alapokra helyezhetik a digitális tartalomkezelést. Ezek a közösségi irányítású platformok lehetőséget adnak arra, hogy alkotók együtt, kollektíven döntsenek tartalmaik licenceléséről és az abból származó bevételek elosztásáról. A tartalom-DAO-k révén például újságírók, zenészek vagy tartalomkészítők egy közös „digitális szövetkezetben” szabályozhatják, hogy mely mesterséges intelligencia-platform használhatja munkáikat, milyen feltételekkel, és milyen ellenérték fejében.

Ez a modell nemcsak igazságosabb és átláthatóbb, hanem lényegesen demokratikusabb is, mint a jelenleg elterjedt, gyakran zárt és egyoldalú licencmegállapodások. A DAO-k révén az alkotók valódi befolyást szerezhetnek saját munkáik felhasználása felett, miközben közösen védhetik érdekeiket egy egyre inkább gépi tartalomhasználatra épülő piacon.

Végső kérdés: centralizált licencek vagy nyílt decentralizáció?

A jelenlegi licencmegállapodások kétségtelenül stabil jogi keretet és bevételi lehetőséget biztosítanak a nagy médiacégeknek és egyes tartalomszolgáltatóknak. Ugyanakkor ezek a megoldások gyakran zártak, nehezen követhetők, és jellemzően kiszorítják a kisebb, független alkotókat a piacról. A transzparencia hiánya, az elszámoltathatóság korlátai és az egyenlőtlen erőviszonyok kérdéseket vetnek fel az ilyen modellek hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban.

A decentralizált alternatívák – köztük a tartalmak tokenizálása, a blockchain-alapú provenance rendszerek és a DAO-k – épp ezeket a hiányosságokat célozzák meg. Automatizált, mindenki számára hozzáférhető és igazságosabb struktúrákat teremtenek, amelyek lehetővé teszik a méltányos díjazást, az átlátható felhasználást és a közösségi döntéshozatalt. Ezek a rendszerek nemcsak az alkotóknak nyújtanak védelmet és kontrollt, hanem az AI-fejlesztők számára is egyértelmű, visszakövethető adatforrásokat biztosítanak.

A valódi dilemma tehát nem csupán az, hogy centralizált licenc vagy decentralizált modell, hanem sokkal inkább az: hogyan tudjuk ezt az új keretrendszert úgy kialakítani, hogy az valóban minden résztvevő számára értékteremtő, fenntartható és jövőálló legyen?

Címkék:

AI blokklánc