HelloBit: csak egy kattintás és már el is úszott a pénzed
A HelloBit egy újabb példa az úgynevezett „kattints egyet” Ponzi-alkalmazások sorában, amelyek 2021 vége óta bukkantak fel a kriptós csalások világában. A rendszer úgy tesz, mintha egy valódi kriptotőzsde lenne, miközben valójában csak egy trükkös átverés, amelynek egyetlen célja, hogy új befektetők pénzét szívja fel és újraossza a korábbi befizetők között – egészen addig, míg össze nem omlik.
A HelloBit mögött álló hálózat
A HelloBit több weboldalon keresztül futtatja az átverést:
- hellobitc.com
- hellobitq.com
- hellobit.pro
- hellobit3.com
- hellobitb.com
Ezeket a domaineket 2024-2025 során regisztrálták, mindegyiket privát módon. Egyik sem tartalmaz valódi céginformációt vagy tulajdonosi adatot. Mindegyik oldal az Alibaba Cloud kínai szerverein fut, ami a kínai eredetű csalásoknál gyakori ismertetőjegy.
A HelloBit oldalai mögött ugyanaz az Alibaba Cloud jelenik meg, mint sok más ismert csalásnál.
A weboldalak célja pusztán annyi, hogy letöltési linket adjanak a HelloBit alkalmazásához, amelyen keresztül zajlik az úgynevezett kereskedés.
A HelloBit semmilyen valódi kereskedési szolgáltatást nem kínál, és nem rendelkezik eladható termékekkel. Az egyetlen módja annak, hogy valaki „részt vegyen” benne, az, ha pénzt (USDT-t) fektet be, és újabb embereket toboroz maga alá.
Nincs valódi termék, csak toborzás. A háromszintes ponzirendszer, amelyben az új belépők pénze a korábbiakat gazdagítja.
A struktúra három szintű piramisként épül fel, ahol minden új befektető pénzéből részesülnek a felette állók. A csatlakozás ugyan ingyenes, de a tényleges részvételhez minimum befektetés szükséges – amit azonban sehol nem határoznak meg nyilvánosan.
A TSQ Investment Group és a kamu kereskedési jelek
A HelloBit rendszere valójában egy színlelt kereskedési folyamat köré épül. A felhasználók a TSQ Investment Group nevű Telegram-csatornán keresztül kapnak „kereskedési jeleket” – azaz időpontokat és irányokat (pl. CALL 13:29), amely alapján az alkalmazásban meg kell nyomniuk egy gombot.
A jelek nem valós kereskedésen alapulnak, és semmiféle kapcsolatban nincsenek valódi piacokkal. A gombnyomásnak sincs valódi hatása – ez pusztán az illúzió része.
Kamu kereskedési jelek a TSQ Telegram-csatornán.
A TSQ egyik vezetője a jelek szerint egy lengyel „digitális alkotó”, Nasza Społeczność, aki a TSQ Investment Group nevében szerepel közösségi oldalakon.
A háttérben szervezett kínai bűnbandák
A „kattints egyet” típusú csalások többségét kínai szervezett bűnözői csoportok működtetik. Ezeket a csalásgyárakat délkelet-ázsiai országokba telepítették, például Kambodzsába, Mianmarba és Laoszba.
A HelloBithez hasonló Ponzi-sémák mögött ugyanaz a hálózat sejlik fel, amely korábban az MTS Foundation, a QTCPCoin vagy a Finopta nevű rendszereket is működtette – mindegyik néhány hónapon belül összeomlott.
Az Amnesty International 2025 nyarán jelentést adott ki, amely szerint Kambodzsa kormánya szemet huny a csalásgyárak működése fölött. A jelentés legalább 53 ilyen központot azonosított, ahol fegyveres őrök vigyáznak az emberkereskedelem áldozataira, akiket kényszerítenek a csalások lebonyolítására.
Nemzetközi háttér: a kínai scamgyárak útja Mianmartól Brazíliáig
A HelloBit nem elszigetelt jelenség. Egy szélesebb, évek óta virágzó csalásmodell része, amelyet általában kínai szervezett bűnözői csoportok irányítanak. Ezek a csalógyárak főként Délkelet-Ázsiában, azon belül is Mianmarban és Kambodzsában működnek, gyakran helyi politikusok védelme alatt.
- 2023 őszén Mianmar azt állítja, hogy több mint 50 000 embert deportált, akik kínai scam-gyárakban dolgoztak.
- 2024 szeptemberében az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankciókat vezetett be Ly Yong Phat kambodzsai politikus ellen, akinek vállalatain keresztül kínai emberkereskedő csalók működnek az országban.
- 2025 januárjában kínai állami képviselők Thaiföldre látogattak, hogy egyeztessenek a Mianmarból irányított bűnszervezetek elleni fellépésről.
- Február elején Thaiföld bejelentette, hogy megszakítja az áram-, internet- és üzemanyagellátást a határ menti scam-komplexumokhoz.
- 2025.február 20-ig thai és kínai hatóságok szerint több mint 10 000 kényszermunkást szabadítottak ki Mianmar területén.
- Ugyanezen a napon a Fülöp-szigeteken nagyszabású razzia zajlott, amely során öt bűnszervezet-vezért állítottak elő, összesen 450 személy letartóztatásával.
- Mindezek ellenére 2025. március 19-én jelentések érkeztek arról, hogy még mindig akár 100 000 ember dolgozik kényszermunkában kínai scamgyárakban Mianmar területén.
A razziákra és szankciókra válaszul 2025 áprilisára újabb scamgyárak jelentek meg Nigériában, Angolában és Brazíliában is.
Warlordok, katonai védelem és amerikai célpontok
A mianmari Myawaddy térségében, a thaiföldi határ mellett található csalásgyárakat a Karen Nemzeti Hadsereg (KNA) és annak hadura, Saw Chit Thu irányítja. Ő és két fia az amerikai kormány szerint központi figurái a globális online csaláshálózatnak, különösen az amerikai áldozatok célba vételében.
Az Egyesült Királyság és az EU korábban már hasonló szankciókat alkalmazott.
A Ponzi-matek elkerülhetetlen vége
A HelloBit és társai jellemzően hetek vagy hónapok alatt elhalnak. Az összeomlás előjelei között szerepelnek a fiókzárolások és a pénzkivonások elutasítása. A csalók gyakran „helyreállítási díjat” kérnek a befektetőktől, azt állítva, hogy ezzel hozzáférhetnek a fiókjukhoz – de természetesen ez is csak újabb átverés.
Márciusban arról is jelentések születtek, hogy a razziák és letartóztatások ellenére még mindig akár 100 000 ember dolgozhat mianmari csalásgyárakban.
A HelloBit esete is arra figyelmeztet, hogy a gombnyomásra ígért passzív hozamok mögött gyakran semmilyen valós tevékenység nem húzódik meg. Mindig ellenőrizd, kik állnak egy platform mögött, és soha ne fektess be olyan rendszerbe, amely nem átlátható.