Miért buknak el a kriptovárosok – és mi működhetne valójában
A szakértők szerint egy teljesen önálló, kriptográfiai és decentralizált rendszerekkel működő város technikailag lehetséges, de rendkívül nagy kihívást jelentene a megvalósítása.
Bár az évek során több kísérlet is történt „kriptovárosok” – olyan speciális zónák, amelyek működése a blokklánc technológián alapul – létrehozására, a legtöbb kísérlet kudarcot vallott, és a szakértők tudják is, hogy miért.
Az egyik legutóbbi, nagy figyelmet kiváltó projekt az Akon City volt, amelyet a szenegáli-amerikai énekes, Akon álmodott meg. A 2018-ban bejelentett projekt egy 6 milliárd dolláros, kriptovalutákra építő gazdasággal rendelkező okosváros lett volna, de júliusban hivatalosan is feladták a projektet.
A Satoshi Island, egy projekt, amelynek célja egy egész sziget megvásárlása Vanuatu közelében. Ez 2021-ben indult azzal a célkitűzéssel, hogy otthont teremtsen a kriptoszakembereknek egy blokklánc alapú gazdaságban. Az utolsó bejelentés júliusban történt, és a projekt még mindig azon dolgozott, hogy létrehozza az alapvető szolgáltatásokat és biztosítsa a licencszerződést a sziget érdekelt feleivel.
Voltak nagy tervek egy blokklánc alapú város, Puertopia építésére a Roosevelt Roads Naval Base-en, amelyet szintén 2018-ban jelentettek be. De évek óta nem történt semmi érdemleges fejlemény.
A kriptovárosok rossz problémákat akarnak megoldani
Ari Redbord, a blokklánc intelligencia cég TRM Labs globális szabályozásokért és kormányzati ügyekért felelős vezetője elmondta, hogy sok kriptovárosi kísérlet kudarcot vall, mert lehetetlen célokra koncentrálnak. Ugyanis sok kriptováros projekt egy teljesen új város felépítését tervezi, amely blokklánc alapú gazdaságot használna, tokenekkel finanszírozzák, és egyébként teljesen független a tágabb társadalomtól.
Rebord azonban azzal érvelt, hogy jobb lehetőséget kínál a meglévő gazdaságok modernizálása – mesterséges intelligencia beépítése a kockázatok elemzéséhez, a csalások felderítéséhez, az intelligens döntéshozatal elősegítéséhez, valamint a blokkláncok használata a transzparenciát és az elszámoltathatóságot biztosító bizalmi réteg létrehozásához.
„Számomra a kriptováros elképzelése már megvalósult. Arról van szó, hogy fejlesszük a már meglévő rendszereket. Ahogy az intézményi elfogadottság növekszik és a kormányok egyértelműbb szabályokat hoznak, a világ pénzügyi infrastruktúrája a blokkláncra költözik.” – mondta. „Minden város kriptovárossá válik, nem ideológia, hanem technológia révén – gyorsabb, biztonságosabb és átláthatóbb pályák az értékek mozgatásához.”
A színtiszta kriptovárosok létrehozása lehetséges, de kihívásokkal jár
Kadan Stadelmann, a Komodo blokklánc platform technológiai igazgatója ehhez hozzátette, hogy a kriptográfiai és decentralizált rendszerekkel működő, önálló városok lehetségesek egy szabályozatlan térben, például a nemzetközi vizeken. A sikerhez szerinte a blokklánc szükséges, hogy biztosítsa az átláthatóságot, a biztonságot és az alkalmazkodóképességet számos ágazatban, többek között az energia- és élelmiszeriparban.
Emellett rendkívüli elkötelezettségre és központosított elképzelésre lenne szükség a lakosság részéről, akiknek hajlandónak kell lenniük feláldozni a modern kényelmet, amíg a rendszer teljes mértékben be nem vezetésre kerül.
Ugyanakkor ez más fenyegetésekkel is járna, például az adókat beszedni és a helyi törvényeket érvényesíteni kívánó kormányok részéről, és potenciálisan védtelen lenne a támadásokkal szemben.
„Még ha valaki meg is vásárol egy szigetet, mit tehet, ha kalózok támadják meg? A szigeten nincs rendőrség vagy hadsereg. Kórház sincs. Egy szuverén város sokszorosára növeli ezeket a kockázatokat,” – magyarázta Stadelmann. „Lehet, hogy a kriptovaluták hatalmas erőforrásait leginkább a már meglévő világunk javítására lehetne felhasználni.”
Jobb ötlet: speciális kriptzóna egy modern városban
Vladislav Ginzburg, a OneSource blokklánc-infrastruktúra platform alapítója és vezérigazgatója a úgy vélekedik, hogy a kriptovaluta használata egy olyan modern városállamban, mint Dubaj, kormányzati támogatással életképesebb megoldás lenne, mint a nulláról kezdeni.
„Bizonyos városok már nagyon jó munkát végeztek a kormányzati szolgáltatások digitalizálásában, például Kijev és Dubaj, így ez az első fontos lépés valóban megvalósítható” – emelte ki.
Maja Vujinovic, az Ethereum treasury vállalat FG Nexus társalapítója és vezérigazgatója szintén szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy egy kriptováros állami támogatás nélkül sikeres lehetne, mert ingatlanjoggal és kormányzással küszködnének.
„A reális út nem egy új szuverén város, hanem kriptobarát városrészek létrehozása állami támogatású övezeteken belül, ahol a licenszelés, a pénzmosás elleni küzdelem és a bevándorlás kérdése már megoldódott.” – mondta. „A sikeres összetevők a következők: kormányzati partner, aki átvette a szabályozást és a vízumok kiadását, több milliárd dolláros tőke, egyértelmű kriptovaluta szabályok, valamint vezető munkaadók az AI, a kriptovaluta és a biotechnológia területén.”
Sean Ren, az AI alapú blokkláncplatform, a Sahara AI társalapítója úgy véli, hogy ha egy kriptováros el akarja kerülni a kormányzati ellenőrzést és szabályozást, akkor kudarcra van ítélve.
Ugyanakkor egy már meglévő városon belül létrehozott, kifejezetten új technológiák, például tokenizált tulajdonjogok vagy AI adatok irányításával szolgáló zóna nagyobb eséllyel járna sikerrel.
„A valódi lehetőség nem a technológiai elit számára falakkal körülvett kertek létrehozásában rejlik, hanem olyan szabályozási sandboxok létrehozásában, amelyek a tanulságokat visszajuttatják a nvalós társadalmakba és rendszerekbe.” – magyarázta. „Egy olyan város, amelyet az AI képzési szabályok, az adatok eredetére vonatkozó szabványok vagy a token alapú gazdaságok felelősségteljes tesztelésére terveztek, valódi értéket teremthet.”