A civilizáció lassú halála: központosított rendszerek, infláció, erkölcs és a bitcoin
Civilizációnk évezredek óta egy tudatos keretrendszert teremt a mindennapi élethez, amely ugyan védi az átlagembereket, de korlátozza is szabadságunkat. Napjainkra a társadalmunk soha nem látott megosztottságban és feszült állapotban létezik, ami ugyan nem újkeletű helyzet, viszont a globalizációnak és a digitalizációnak ezzel konkrétan 0-24 szembe kell nézzünk.
Bár az első együttélések még egy pozitív szimbiózis képét festették le, ahol az emberek megosztották egymással mindenüket és segítették egymást a túlélésben, az idő múlásával ez egy fentről irányított rendszerré vált, ahol az elit tudatosan állít szembe két ellentétes oldalt a világ szinte minden létező nyitott kérdésében. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan vezettek a központosított rendszerek az erkölcs hanyatlásához, az infláció előretöréséhez, és a civilizáció lassú halálát milyen módon tudjuk kikerülni. A decentralizáció forradalma.
Az infláció természetes és velünk él
Az illúzió általánosságban véve egy szó, kifejezés elferdítésével kezdődik. Nincs ez máshogy a közgazdaságban sem, ahol az infláció eredetileg a köznyelvben azt jelentette, hogy a pénz és a hitel mesterségesen terjeszkedik. Ezt azonban idővel újraértelmezték, hogy inkább annak a következményét írja le, mintsem az okát: a felelősség a pénzteremtésről áthárult azokra, akik csupán fogyasztanak, költekeznek, vagy elcsalják a pénzt – puszta statisztikai jelenséggé változtatva az inflációt.
Ezzel az új definícióval a kormányok elhomályosították azt, ki is áll valójában az infláció mögött. Közgazdasági értelemben az eredeti inflációs jelenség megszűnt, a fogyasztók pedig kénytelenek saját magukat okolni elszegényedésük miatt – legyen szó az anyagiakról, az időről, vagy éppenséggel az energiáról.
„Az infláció mindig a pénzmennyiség növekedése volt… Az emberek ma az infláció szó alatt az árak emelkedését értik, de ez csak az infláció következménye, nem az oka. Ez a fogalomtorzítás megakadályozza, hogy harcoljunk az infláció valódi oka ellen.”
– figyelmeztet Ludwig von Mises, elhunyt osztrák közgazdász.
Ez az ártalmas nyelvi zavar, ami eltakarja a pénzrontást, vagy a kormányzat felelősségét az inflációban azt eredményezi, hogy a társadalmat teljes mértékben becsapja, ezzel minden morális alapot megkérdőjelezve a rendszer kapcsán, amiben évezredek óta élünk.
Az erkölcs és a társadalom pusztulása
Azáltal, hogy az infláció áthárult a termelőkről – itt leginkább a kormányokat értjük – a fogyasztókra, nem csupán gazdasági probléma született, hanem egy morális válság is. Az átlagember egyik pillanatról a másikra elvesztette vagyonának jelentős részét, máshonnan megfigyelve: ugyanazért a szintért mostantól többet, vagy keményebben kell dolgoznia.
„Az infláció a társadalom alapvető szabályainak megsértéséből fakad, és a becsületes gazdasági csere helyett rendszeres megtévesztést hoz.”
– állítja Jörg Guido Hülsmann, német származású közgazdász.
Ez az erkölcsi aszimmetria megsérti a gazdasági kommunikáció és koordináció alapjait, ami elősegíti azt, hogy a hazugság és önmagunk – illetve mások – becsapása előtérbe kerüljön. Az infláció eltünteti a pénz vásárlóerejét, ezzel reménytelenséget okozva, ami további erkölcsi és társadalmi problémákhoz vezethet, mindezt a belső feszültségből eredeztetve. A személy először kis környezetére vetíti feszültségét, majd a sok kis egy nagy egésszé válik, ezzel globális problémákhoz vezetve. Ezt nevezzük társadalmi de-civilizációnak.
A társadalmi de-civilizáció látható jelei a mindennapokban úgy mutatkozik meg gazdasági értelemben, hogy az alsó- és felsőosztály közötti olló egyre szélesebbre nyílik, a középosztály pedig visszahúzódik. A fogyasztás növekedése és az egészséges, hosszú távú megtakarítás és tervezés helyett a pillanatnyi túlélés válik az elsődlegessé, amely a fent említett feszültséget tovább szítja.
A civilizáció megosztottsága és a korlátozó keretek
Más az ókorban is tudták, a társadalom megosztása elsődleges ahhoz, hogy a hatalom fennmaradjon. Elég csak a „kenyeret és cirkuszt” mondásra gondolni, ami a nép figyelmének elterelésére irányul a valós problémáról. Ezt fokozza az „oszd meg, és uralkodj”, ami pedig teljes kontroll alatt tart egy adott osztályt.
Többek között erre vezethető vissza az is, hogy napjainkra soha nem tapasztalt társadalmi feszültségek törtek elő: a civilizáció egy tudatos rendszer, amely ugyan bizonyos szabályok révén megvéd minket az anarchiától, azonban korlátozza a szabadságunkat és a kreativitásunkat. Azáltal, hogy az egyén belső feszültségét kivetítik globális problémákra, a gazdasági kiszolgáltatottság már hirtelen másodrendűvé válik, miközben a politikai-információs manipuláció révén rendszerszinten vagyunk befolyásolva gyerekkorunktól kezdve. A társadalom iránti bizalom ugyan nem szűnt meg, de az egymás iránti bizalmatlanság annál erősebb. Egyes szakemberek szerint soha nem látott szintre esett vissza a bizalom és az összetartás hiánya ennek az évszázados folyamatnak köszönhetően.
A civilizációnk megmentésének egyik kísérlete
A civilizációnak és a társadalmi konvencióknak köszönhetően vakon bízunk egy központosított rendszerben, amely elhiteti velünk, hogy ő jobban tudja, mi nekünk a jó, mint mi magunk. Erre a problémára kínálhat megoldást a Bitcoin, melynek célja visszaadni a „nép” kezébe az irányítást úgy, hogy kiveszi a központilag feljogosított entitást, vagy egyént, és az emberek között osztja meg az irányítást.
A rendszer különösen a pénzügyi átláthatóságra összpontosít, ugyanakkor ez kivetíthető az élet bármely más aspektusára, ahol a bizalomépítés fentről van szabályozva: ha nincs bizalom, akkor itt egy eszköz, amely teljesen transzparens. Egy friss elemzés szerint ugyanis a Bitcoin társadalmi befogadása és a pénzügyi függőség csökkentése a decentralizált, kormányoktól független és teljes mértékben átlátható környezetnek köszönhető, melyből az is következik, hogy egy olyan pénzügyi eszköz, amelyet nem lehet elinflálni, megmásítani, vagy hamisítani.
Ez a technológia lehetőséget ad arra, hogy újra összekapcsoljuk az érték megtartását és az erőfeszítést, megerősítve az egyéni felelősséget és előmozdítva a hosszú távú gondolkodást.
A civilizáció megtartása érdekében elengedhetetlen a pénz valódi jelentésének visszaállítása és az infláció valódi természetének megértése. Az elfedett gazdasági valóság, a társadalmi megosztottság és a morális hanyatlás egyaránt az infláció torzításából fakad. A Bitcoin és más kriptovaluták ígérete, hogy új alapokra helyezhetik a pénzügyi rendszert és ezáltal a társadalmi összetartást. Az igazán tudatos döntés nem csak a gazdasági, hanem a társadalmi de-civilizáció elleni harc is: a jól működő civilizáció feltétele a tiszta pénz, az igazság és az erkölcs újraépítése.