Hét évig volt elzárva a bitcoinja egyetlen elütés miatt
A kriptovilágban gyakran hangzik el, hogy a teljes önrendelkezés együtt jár a teljes felelősséggel is. Egy Reddit-felhasználó története ezt a tételt különösen élesen világítja meg: egyetlen karakter elgépelése miatt hét évig nem tudott hozzáférni a bitcoinjához, amelyet egy BIP38-titkosítással védett papír alapú tárcában tárolt.
A felhasználó az r/Bitcoin közösségben osztotta meg a történetét, amely gyorsan visszhangot váltott ki, mivel sokak számára ismerős dilemmát érint: mi történik akkor, ha a maximális biztonságot nyújtó megoldások a saját tulajdonosuk ellen fordulnak.
Egy jelszó, amely nem stimmelt
A papír alapú tárcát 2017-ben hozta létre, és BIP38 titkosítással védte le. A jelszó egy kedvenc zenekar nevéből származott, ám amikor évekkel később, 2024-ben újra megpróbálta elérni az érméket, a megjegyzett jelszó nem működött. Hónapokon át próbálkozott sikertelenül.
A helyzetet tovább nehezítette, hogy a BIP38 EC-multiply titkosítás rendkívül lassú. A hagyományos jelszó-visszaállító eszközök, például a btcrecover vagy a hashcat, mindössze 5–10 próbálkozást tudnak végrehajtani másodpercenként, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a brute-force jellegű próbálkozásokat.
Egy elfeledett jelszó a kriptovilágban akár végleg elzárhatja a hozzáférést a vagyonhoz.
A fordulatot az hozta meg, hogy a felhasználó saját programot írt, amely nem véletlenszerű jelszavakat generált, hanem kifejezetten a valós életben gyakori elgépelésekre épített: szomszédos billentyűk, elmaradt vagy duplázott karakterek, kis- és nagybetűs eltérések. Végül kiderült, hogy a helyes jelszó mindössze egyetlen karakterben tért el az eredeti elképzeléstől, ráadásul a QWERTY és AZERTY billentyűzetkiosztások közötti váltás tovább növelte a hibalehetőségeket.
A történet élénk visszhangot váltott ki a Reddit Bitcoin-közösségében. A hozzászólók többsége elismeréssel reagált a többéves kitartásra, ugyanakkor sokan hangsúlyozták: a technikailag korrekt megoldás önmagában nem elég, ha a jelszókezelés nincs megfelelően átgondolva.
Egy hozzászóló így fogalmazott:
A BIP38 kiváló védelem – egészen addig, amíg biztosan tudod, hogy soha nem felejted el a jelszót.
Mások saját tapasztalataikat osztották meg, többen jelezték, hogy ők is kerültek már hasonló helyzetbe, amikor egy elírás vagy rosszul dokumentált jelszó hosszú időre elzárta a hozzáférést a tárcájukhoz. Volt, aki ironikusan megjegyezte:
Ez legalább garantálta a HODL-t hét éven át.
Akadtak olyan hozzászólások is, amelyek a történet pozitív hozadékát emelték ki: szerintük a felhasználó által fejlesztett, elgépelésekre optimalizált megközelítés mások számára is hasznos lehetne, ha nyílt forrásként elérhetővé válna. A közösségi reakciók összességében egy irányba mutattak: a kriptós önrendelkezés ára nemcsak technikai tudás, hanem fegyelmezett dokumentálás és mentési stratégia is.
Hasonló, még drámaibb esetek a kriptovilágból
Ahogy arra a bevezetőben is utaltunk: a mostani történet korántsem egyedi a kriptovilágban. Az egyik legismertebb eset Stefan Thomas nevéhez fűződik, aki egy IronKey hardveres eszközön tárolta több mint hétezer bitcoinhoz tartozó privát kulcsát. A jelszó elfelejtése miatt éveken át nem tudott hozzáférni a vagyonához, amely időközben százmillió dolláros nagyságrendet ért el.
Hasonlóan drámai James Howells története is, aki egy régi merevlemezt dobott ki véletlenül, rajta több ezer bitcoin privát kulcsával. A meghajtó azóta egy hulladéklerakó mélyén lehet, a vagyon pedig jó eséllyel örökre elveszett. A történet évek óta visszatérő példája annak, hogy a kriptós vagyon sorsa teljes mértékben a hozzáférési adatok megőrzésén múlik.
Bár akadnak pozitív kimenetelű esetek is, amikor hosszú évek után sikerül rekonstruálni egy elfelejtett jelszót, a tanulság közös: a decentralizált pénzügyi rendszerben nincs ügyfélszolgálat, nincs visszaállító gomb. A biztonság ára sokszor az, hogy egyetlen hiba akár végleges következményekkel járhat.
Ismét azzal szembesültünk, hogy a BIP38 titkosítás egyszerre áldás és átok. Hatékony védelmet nyújt az illetéktelen hozzáféréssel szemben, ugyanakkor a legkisebb jelszóhiba is évekre elzárhatja a tulajdonost a saját vagyonától. A protokoll szándékosan lassú működése pontosan ezt a célt szolgálja: megnehezíti a támadásokat. A történet végül szerencsésen zárult, de jó emlékeztető arra, hogy a kriptós önállóság nemcsak szabadságot, hanem könyörtelen következményeket is jelenthet.