Kettős mérce: EU-képviselők mumusa a titkosított üzenetek, közben ők is vidáman használják
Már hónapok óta zajlik az egyeztetés és a vita az EU legújabb javaslatáról, a magyar kormány által is támogatott, a köznyelvben csak Chat Control néven ismert szabálycsomagról. Aki még nem tudná, ez az a szabályozási rendszer, amelynek célja, hogy az online kommunikációs platformokat rákényszerítse arra, hogy automatikusan átvizsgálják a felhasználók üzeneteit, elvileg azért, hogy kiszűrjék a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos tartalmakat. A szűrés viszont nem csak ezt a specifikus és támogatandó célt szolgálná.
Miközben erről zajlik az egyeztetés és a vita, az online kommunikációs szabályok megalkotásáért és betartatásáért felelős egyik magas rangú európai uniós tisztviselő tiltakozását fejezte ki nemrég az állítólagosan Washington részéről érkező megfélemlítés miatt. Prabhat Agarwal, aki a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) végrehajtásáért felel az Európai Bizottságban, hétfőn az Amszterdami Egyetemen arra szólította fel a szabályozókat és a civil szervezeteket, hogy ne hátráljanak meg az Egyesült Államok nyomása alatt.
Pont olyan eszközöket kezdtek el használni az uniós tisztviselők, amelyek ellen fel akarnak lépni
A politikus kirohanása azután történt, hogy február 3-án egy közzétett amerikai képviselőházi igazságügyi bizottsági jelentés tartalmazta a DSA végrehajtásában és népszerűsítésében részt vevő uniós alkalmazottak nevét és e-mail-címét. Az amerikaiak azután tették közzé a jelentést, hogy Washington megtiltotta egy korábbi magas rangú uniós tisztviselőnek és két, elvileg civil szervezethez tartozó képviselőnek a belépést az Egyesült Államokba. Ezt a lépést értelmezték úgy az európai tisztviselők, mint egy amerikai próbálkozás a DSA végrehajtása elleni tiltakozásban. A DSA ugyanis komoly kötelezettségeket ír elő nagy technológiai vállalatok számára is, akik ellen a bírságokat és végrehajtási döntéseket a Bizottság munkatársai és a különféle civil szervezetek által végzett kutatások alapján hozzák meg. A hangzatos cél értelemszerűen a szokásos: a szólásszabadság védelme és a bűnözés elleni fellépés.
Viszont sokak mellett a Fehér Ház és a Kongresszus több tagja is úgy látja, hogy a DSA formális csatornákat hoz létre arra az EU-ban, hogy a kormányok nyomást gyakoroljanak a platformokra törvényes tartalmak eltávolítása érdekében. Annyira feszült lett a helyzet a témában az EU és az USA között, hogy a fent említett Agarwal szerint ő és kollégái már áttértek a Signal használatára a belső kommunikációkban, titkosított, automatikusan törlődő üzenetekkel, és ezek a törlési idők egyre rövidebbek. Pont azok kezdték el használni tehát a Signalt, akik a platformokat amúgy szigorú átláthatósági jelentési kötelezettségek teljesítésére és tartalmak eltávolítására kötelezik. Az Európai Bizottság vezetése egy később kiszivárgott belső e-mailt is körbeküldött a területen dolgozó kollégáknak és azoknak, akiknek neve szerepelt a kongresszusi jelentésben, hangsúlyozva, hogy az intézmény megvédi őket a fenyegetésektől.
A DSA nem igazán jelenik meg gyakran a mainstream médiában, pedig ez komoly hatással lesz az európai mindennapokra. A szabályozás életkor‑ellenőrzési és kockázatcsökkentési követelményeket is tartalmaz, amelyek arra kényszeríthetik a platformokat, hogy további felhasználói adatokat gyűjtsenek. Emellett Brüsszel a Chat Control intézkedések kiterjesztésére törekszik, és a 2021-es, önkéntességen alapuló engedélyezés helyett az EU olyan szabályozást készít elő, amely a magánüzenetek átvizsgálását is kötelezővé tenné – és ez a titkosított üzenetekre is vonatkozna. Ez a magánszféra súlyos megsértése lenne és a végpontok közötti titkosítás gyengítését eredményezheti. Érdekes, hogy a Bizottság vezetése éppen azzal a technológiával rejti el saját kommunikációját, amelyet máskülönben meg akar szüntetni.