Peking digitális jüannal kapcsolatos ambíciói kudarcot vallottak
Cikk meghallgatása
A Kínai Kommunista Párt (KKP) évekig a digitális jüant (e-CNY) a pénzügyi totalitarizmus végső fegyvereként pozicionálta. A megfigyelő állam csúcsteljesítményének szánták. Egy programozható, nyomon követhető digitális valutával Peking azt gondolta, hogy végre megtöri a kínai fizetési óriások, mint például az Alipay és a WeChat Pay gerincét.
Mégis, annak ellenére, hogy teljes mértékben ellenőrzi a hazai gazdaság mozgatórugóit, Peking digitális álma a végkimerülés jeleit mutatja. A 2022-es téli olimpián való debütálása óta az e-CNY egy agresszív, potenciális kiskereskedelmi óriásból az állami adminisztráció alacsony érdeklődésű eszközévé vált. Azaz senki sem akarja igazán használni.
Miért született meg az e-CNY?
A Kínai Népbank (PBOC) nem azért indította el a digitális jüant, hogy megkönnyítse az átlagpolgár életét Sanghajban vagy Sencsenben. Ez egy agresszív lépés volt a magánszektor autonómiája ellen, és egy támadó taktika az egyéni magánélet aláásására. 2014-ben, amikor Kína elkezdte kutatásait a központi bank digitális valutájával (CBDC) kapcsolatban, a Kínai Kommunista Párt (KKP) felismerte, hogy a kiskereskedelmi tranzakciók túlnyomó többsége olyan platformokon történik, amelyeket nem közvetlenül ellenőriz. Úgy gondolták, hogy az ellenőrzés hiánya potenciális fenyegetést jelent a pártra nézve. Ezért a digitális jüan célja a „pénzügyi integráció” (az állami felügyelet és minden elköltött cent feletti ellenőrzés eufemizmusa), valamint a „jüan nemzetközivé tétele” volt, hogy kihívást jelentsen az amerikai dollárnak.
Az adoptáció hanyatlása: Miért nem hajlandók az emberek használni azt?
Annak ellenére, hogy több millió dollárt osztottak szét „piros borítékos” ajándékokban, és olyan városokban, mint Csangsu a kormányzati alkalmazottakat arra kényszerítették, hogy e-CNY-ben kapják meg a fizetésüket, az adoptáció megrekedt. Az ok egyszerű: nincs fogyasztók számára nyújtott előnye, csak kockázat.
Az Alipay és a WeChat Pay már zökkenőmentes felhasználói élményt nyújt mindenhol. Az államilag ellenőrzött pénztárcára való áttérés semmilyen további hasznosságot nem kínál, miközben a pénzügyi anonimitás utolsó nyomait is elveszi.
Annak ellenére, hogy a digitális jüan tranzakciós volumene jelentősen megnőtt a tranzakciók felhasználásának százalékos arányát tekintve, az elköltött összeg a teljes pénzkínálatnak csak kis részét teszi ki. A legtöbb esetben alacsony értékű fizetésekre használták, péládul tömegközlekedés vagy közüzemi számlák kifizetésekre.
Új kereskedelmi valuta?
Felismerve, hogy a belföldi kiskereskedelmi bevezetése nem olyan jó, mint amilyennek lennie kellene, Peking a „Project mBridge” felé fordította figyelmét. Ez egy több központi banki digitális valutát (CBDC) tartalmazó platform, amelyet a BRICS-országok közötti határokon átnyúló kereskedelemre terveztek. A digitális jüan stratégiája a polgárok élelmiszer-vásárlási szokásainak felügyeletéről a SWIFT rendszer olaj- és gázkereskedelemben történő megkerülésére helyeződött át.
A nemzetközi használat növelése egy szélesebb körű stratégia része, amelynek célja a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok fenntartása, ha az Egyesült Államok pénzügyi szankciói elvágják a dollártól. A kereskedelmi partnerek valóban használják, de nem annyira, amennyire Peking szeretné vagy szüksége lenne rá. A kamatláb emelése minden bizonnyal növelné az e-CNY nemzetközi vonzerejét, de a jelenlegi alacsony kamatláb nem igazán ösztönzi az bevezetését.
A nemzetközi elszámolásokhoz használt nagykereskedelmi CBDC-re összpontosítva a KKP egy olyan pénzügyi „vasfüggönyt” remél felépíteni, amely immunis a nyugati szankciókkal szemben. Ez a fordulat hallgatólagos beismerése annak, hogy a retail e-CNY nem vált a „nép pénzévé”.
A KKP-n belüli politikai megosztottság egy másik tényező
A KKP-n belüli politikai támogatottság intenzitása és a frakciók közötti átrendeződése is tapasztalható, és a párt már nem az a monolit erősség, amilyennek látszik. A kínai vezetőhöz, Hszi Csin-pinghez kötődő lojalisták és a technokrata szárny maradványai közötti frakcióharcok politikai bénuláshoz vezettek, mivel más pénzügyi prioritások igényeltek figyelmet.
Az egykor a lakossági digitális jüanra szánt forrásokat egy összeomló bankrendszer megerősítésére és a mesterséges intelligencia szektor „színházi” projektjeinek finanszírozására irányítják át, amelyek célja a Nyugattal való technológiai egyenlőség látszatának megteremtése.
Vajon a KKP leállítja az e-CNY-t?
Ez nem valószínű. A diktatúrák ritkán ismerik el a vereséget. Sőt, ez egy újabb jelzés lenne Hszi hatalma ellen, amelyet ellenfelei felhasználhatnának ellene. Röviden, a jüan digitalizálása nem fog eltűnni.
Ehelyett a digitális jüan valószínűleg egy speciális eszközzé válik az államok közötti tranzakciók, a kormányzati kifizetések és a helyi tisztviselők ellenőrzése számára. A digitális jüan végső soron a nép feletti ellenőrzés növeléséről és a KKP ország feletti uralmának megőrzéséről szól.