200 milliárd dollárnyi, Satoshi-korabeli bitcioint lopnának el a New York-i bíróságon keresztül
Cikk meghallgatása
Ahogyan arról nemrégiben beszámoltunk, több mint 39 ezer régi bitcoin-társa sorsáról dönthetnek az Egyesült Államokban, miután egy New York-i perben magánszemélyek hada próbálja visszaszerezni jogi úton a több mint egy évtizede mozdulatlan tárcák feletti tulajdonjogot. A legkülönlegesebb tulajdonjogi vita azért is aggasztó, mivel a stratégia nem az érvelésen, hanem a csenden alapul – azon, hogy az álnéven bejegyzett, 39 ezer „alperes” – vagyis a tárcák tulajdonosai – soha nem fognak megjelenni a tárgyalóteremben.
Utánajártunk a fejleményeknek, amelyek napvilágot láttak a „Noah Doe” -ügyben, ahol közel négymillió bitcoin sorsa a tét.
Tízdolláros per, aminek a tétje most 200 milliárd dollár
2026 márciusában két névtelen Wyoming-i vállalat „Noah Doe” álnéven pert indított New Yorkban, New York állam elveszett tulajdon törvényére hivatkozva. A célpont 39 069 inaktív bitcoin-cím, rajta 3,799 millió BTC-vel – jelenlegi árfolyamon több mint 200 milliárd dollár. A kereseti értéket 10 dollárban jelölték meg, nyilvánvalóan a joghatósági küszöb megkerülése céljából. A logika brutálisan egyszerű volt: ha senki nem védekezik, a bíróság mulasztási ítélettel átírhatja a tulajdonjogot. Mivel a tárcatulajdonosok névtelenek, az esély erre reálisnak tűnt.
Első pillantásra a kereset egy jogi kiskapu kihasználásának tűnhetett, azonban sokkal többről van szó, mint egy szerencsepróbálásról: a felperesek arra építik érvelésüket, hogy a több mint egy évtizede mozdulatlanul álló bitcoin-tárcák mögött azonosíthatatlan tulajdonosok állnak, az eszközök pedig elveszettnek tekinthetők.
A Bitcoin azonban sajátos tulajdonsággal rendelkezik: a blokklánc minden tranzakciót nyilvánosan és visszamenőlegesen ellenőrizhető módon rögzít. Ez a transzparencia rövid idő alatt komoly problémát jelentett a felperesek álláspontjára nézve.
A blokklánc nem felejt
A per benyújtása óta az érintett címek közül 52 összesen 34 335 BTC-t mozgatott meg, ami akkor mintegy 2,5 milliárd dollárt ért. Az úgynevezett on-chain tranzakciót követően pedig további 29 tárca hajtott végre tranzakciókat, közel 801 millió dollár értékben.
Forrás: Galaxy Digital
Bár ez nem bizonyítja, hogy minden érintett cím aktív tulajdonos ellenőrzése alatt áll, arra egyértelműen rámutat, hogy a mozdulatlan és az elveszett bitcoin nem ugyanaz. Erre hívta fel a figyelmet Ian Cohen ügyvéd is:
„Egy olyan tárca, amely felett tulajdonosa továbbra is rendelkezik privát kulccsal, nem tekinthető gazdátlan vagyonnak pusztán azért, mert éveken át nem történt róla tranzakció. A passzivitás gyakran tudatos döntés: számos befektető hidegtárolásban őrzi vagyonát hosszú időn keresztül, anélkül, hogy megmozdítaná azt.”
A bíróság végül szintén óvatos álláspontra helyezkedett: Kathy King bírónő június 4-én felfüggesztette az eljárást, megakadályozva egy gyors mulasztási ítélet megszületését.
Az iparág is felfigyelt a Satoshi-korabeli bitcoinok ügyére
Bár a per első látásra a legendás, Satoshinak tulajdonított érmék körül forog, a valódi tét ennél jóval nagyobb. A Galaxy Digital kutatási vezetője, Alex Thorn egyértelműen fogalmazott:
„Egy mulasztási ítélet a ‘alperesekkel’ szemben jogi tulajdonjogot adhatna 3,799 millió BTC felett, beleértve a Satoshinak tulajdonított érméket is.”
Thorn szerint az ítélet nem lezárna egy pert, hanem megnyitna egy évtizedes csatározást: tulajdonjogi viták, millió dolláros perköltségek és tartós bizonytalanság a piacon. Az igazi kockázat azonban ennél is mélyebb: ha egy bíróság precedenst teremt abban, hogy a mozdulatlan hideg tárca gazdátlan vagyonnak minősül, azzal minden HODL-er kiteszi magát a kockázatnak.
A per már messze nem arról szól, hogy mi lesz Satoshi Nakamoto vagyonával, hanem, hogy a self-custody mint elv, megállja-e a helyét a hagyományos bíróságok szemében.