Lufik nélkül nincs haladás: így lesz az elégedett milliárdokból jövő
Cikk meghallgatása
A gazdaság története nem egyenletes, lineáris fejlődési pályát mutat, hanem egymást követő technológiai áttörések és az azokat kísérő, túlfűtött befektetési hullámok ciklikus váltakozásaként írható le. A piacgazdaságban megjelenő spekulatív lufik nem szerkezeti hibák vagy a rendszer kisiklásai, hanem a kapitalizmus tulajdonságai. A folyamat pedig szinte semmit nem változott az elmúlt évszázadok során. Amikor egy úttörő technológia megjelenik, az eufória elszabadul, dől a pénz, amely elkerülhetetlenül a piaci kapacitások túlépítéséhez, majd pénzügyi összeomláshoz vezet. A folyamat igazi paradoxona azonban abban rejlik, hogy a lufi kipukkanásakor megsemmisülő papírvagyon mögött egy reális, fizikai vagy technológiai infrastruktúra marad fenn. Amikor ezt a túlértékelt infrastruktúrát a csődeljárások során áron alul újrahasznosítják, az aprópénzért vett alaprendszer a következő gazdasági növekedési ciklus valódi hajtómotorjává válik.
Az infrastruktúra-építés történelmi leckéje: Az elektromos hálózattól a távközlésig
A túlzó befektetés és a tőkemegsemmisülés ezen dinamikáját kiválóan szemléltetik a modern történelem nagy technológiai rendszerváltásai. Az 1920-as években az elektromos hálózatok kiépítését hatalmas mértékű piaci eufória és bonyolult, átláthatatlan finanszírozási struktúrák jellemezték. A közműholdingok által áttételesen, hatalmas adósságteherrel finanszírozott kapacitásbővítés a lakossági és ipari kereslet reális ütemét messze meghaladta. Az 1929-es tőzsdekrach és az azt követő nagy gazdasági világválság során ezek a túlárazott holdingbirodalmak kártyavárként omlottak össze, és velük együtt megsemmisült a befektetők pénze is. Ugyanakkor a csődöket követő szerkezetátalakítás során a megépült villamosenergia-hálózat és az olcsón elérhetővé vált áram biztosította azt a technológiai alapot, amely a teljes 20. századi ipari termelékenység növekedését megalapozta.
Ugyanez a pontos forgatókönyv játszódott le évtizedekkel később, az ezredforduló internetes és távközlési lufijának idején is. A dotkom-korszak csúcsán a távközlési vállalatok és infrastruktúra-fejlesztők több százmilliárd dollárt fektettek optikai kábelhálózatokba, adatközpontokba és hálózati berendezésekbe, abban bízva, hogy a hálózati adatforgalom néhány havonta megduplázódik. A spekulatív lufi kidurranásakor a szektor vállalatai tömegesen mentek csődbe, a részvények értéktelenné váltak, és a lefektetett optikai kábelek jelentős része kihasználatlanul hevert a földben. Amikor azonban a csődeljárások során ezeket a nagykapacitású hálózatokat a töredékárukon, centekért vásárolták meg az új szereplők, a rendkívül olcsóvá vált szélessávú infrastruktúra tette lehetővé a Web 2.0 szolgáltatásainak elterjedését. A streaming platformok, a felhőalapú rendszerek, az okostelefon-ökoszisztémák és a globális közösségi média nem jöhetett volna létre ilyen gyorsan és alacsony áron a korábbi túlértékelt infrastruktúra-építés nélkül.
Az ICO-k és NFT-k tanulságai
Ez az érzelmi túlfűtöttség és az azt követő minőségi átalakulás mintázata a kriptovaluták és a blokklánc-technológia fiatal történetében is meglepő pontossággal ismétlődött meg. Az Initial Coin Offering (ICO) hullám idején a piaci láz olyan mértéket öltött, hogy szinte bármilyen, fehér könyvbe foglalt ötlet képes volt tíz- vagy százmilliós dolláros tőkét bevonzani. A tőke áramlása messze megelőzte a technológia valós használhatóságát, aminek következtében a kibocsátott tokenek és az azokat elindító projektek túlnyomó többsége a piac korrekciójakor teljes mértékben elértéktelenedett. Ebben a látszólagos tőkepazarlásban azonban kiépültek azok a fejlesztői eszközök, okosszerződés-architektúrák és protokollok, amelyek a későbbi decentralizált pénzügyi rendszerek (DeFi) és a stabilcoin-infrastruktúra alapjául szolgáltak. A befektetői tőke jelentős része megsemmisült, de a fennmaradó technológiai alapréteg működőképes maradt.
A következő nagy spekulációs ciklust az NFT-mánia hozta el, ahol a digitális műalkotások és gyűjtemények iránti túlárazott kereslet teremtett abszurd piaci értékeléseket. A spekulatív lufi kipukkanása és az árak drasztikus esése során a befektetők újabb jelentős tőkeveszteséget szenvedtek el, ám a folyamat melléktermékeként a digitális tulajdonjog-hitelesítés, a decentralizált tárolás és a blokklánc-alapú azonosítás technológiai megoldásai átestek a tűzkeresztségen. A kezdeti eufóriát követő tisztulási folyamat megmutatta, hogy bár a konkrét spekulatív eszközök értéke a földbe állhat, az a hálózati és szoftveres infrastruktúra, amelyet e hullámok finanszíroztak, beépül a gazdaság digitális eszköztárába.
A Google Trends adatai alapján az „NFT” kifejezés iránti globális keresési érdeklődés drámai alakulása, amely a 2022 januári spekulatív csúcspont után 2023 őszére a korábbi töredékére zuhant vissza. Forrás: Statista
A mesterséges intelligencia jelenlegi lufija és a hitelpiacok szava
Napjainkban a mesterséges intelligencia körüli infrastruktúra-kiépítés mutatja a mániákus befektetési kedvet. A gigantikus adatkezelési igények kielégítésére rekordmennyiségű tőke áramlik az adatközpontokba, a félvezető-gyártásba és az energiaellátási infrastruktúrába. Az óriási léptékű beruházások azonban a piac elvárásainál gyorsabban alakítják tömegcikkké az AI-modelleket, amire a nyílt forráskódú modellek terjedése és a szolgáltatási árak csökkenése is utal. Azonban egyre több a baljós jel: a körtartozásokra emlékeztető finanszírozási megállapodások, az adósságból vásárolt hardverkapacitások és a vállalati oldalon lassan szembetűnő megtérülési korlátok mind azt jelzik, hogy a tőkebefektetések jelenlegi üteme és a részvények magas árai nem fenntarthatók.
Az AI és a DOT COM lufi közötti hasonlóságok Forrás: 268capital.io
Bármelyik technológiai vagy infrastruktúra-építési hullámot vizsgáljuk is a történelemben, a szinte ész nélküli befektetéseknek kivétel nélkül a hitelpiacok reagálása vet véget. Amikor a kockázati tőkealapok, a bankok és a hitelezők felismerik a megtérülés hiányát, és leállítják a túlzott kapacitások további finanszírozását, a kártyavár egyszerűen összedől. A részvényárak esése és a csődhullám rövid távon drámai vagyonmegsemmisülést jelent a spekulatív fázisban belépő befektetők számára. Hosszabb távon azonban a kapitalizmus ezen öntisztító mechanizmusa biztosítja a haladást: az elértéktelenedett, majd áron alul felvásárolt és újraszervezett infrastruktúra adja meg az olcsó alapot a következő gazdasági korszak valódi termelékenységnövekedéséhez.
Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!
MI A TEENDŐD?- Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
- Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
- Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
- Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
- Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
