Globális tranzakciófigyelő AI-n dolgozik a bankok bankja

Mialatt a Nemzetközi Valutalap (IMF) az UMU (más néven Unicoin) nevű új globális CBDC-rendszerének bevezetésére készül, a bankok bankjának is titulált Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) több olyan projekten is dolgozik, ami a nemzetközi és nemzeti bankokat, valamint a központi bankokat egyetlen ernyőhálózat alá tömörítené. A cél a felszínen a gyors, határokon átnyúló tranzakciók megteremtése a digitális jegybankpénzek használatával. Más szóval, készpénzmentes társadalmak és totális pénzügyi kontroll, a globális bankhegemónia prezerválása.

Az egyik ilyen projekt, a Project Icebreaker, kifejezetten egy SWIFT-típusú szűk keresztmetszetű rendszer létrehozásával foglalkozik, amely lehetővé tenné a bankok számára, hogy szabályozzák és végül homogenizálják az összes valutát egy egységes világméretű átváltási modellbe. Ezzel potenciálisan a BIS irányítói bármelyik nemzetet vagy vállalatot kivághatják a nemzetközi fizetési rendszerből, ahogy az USA-domináns SWIFT 2018-ban ki tudta vágni Iránt a rendszeréből.

A BIS legújabb ötlete az úgynevezett Aurora projekt, amely potenciális adaptációját tekintve még az Icebreaker-nél is aggasztóbb. Az Aurora célja, hogy gépi tanulással felvértezett mesterséges intelligencia megfigyelje a világ pénzügyi tranzakcióinak áramlását, hogy azonosítani lehessen vele különböző mintákat. A BIS szerint a tranzakciófigyelő AI célja, hogy ezzel felszámoljak a pénzmosási struktúrákat kiszolgáló globális digitális pénzszállító infrastruktúrákat. Ahhoz azonban, hogy a mesterséges intelligencia valós időben át tudja rostálni a globális tranzakciókat, a kereskedelmi bankoknak és a kormányoknak széles körű hozzáférést kell biztosítaniuk a számlákhoz, majd szélesre kell tárniuk a kapukat a mesterséges intelligencia előtt, hogy az tehesse a dolgát.

Egyes bankok már most is a saját privát mesterséges intelligencia-megfigyelő rendszereiket tesztelik a szokatlan számlaműveletek azonosítására. Az Aurora viszont olyan mértékű nemzetközi beavatkozást igényelne, amely megdöbbentő és egyben rémisztő, és kvázi az eddig állami monopóliumnak tartott pénzügyi függetlenség végét jelentené.

Ahogy az USA-ban és Európában a drogháborút és terrorizmus elleni háborút használták indoklásként arra, hogy a kormányok pofátlan hozzáférést kapjanak az állampolgárok pénzügyeihez, amivel az évek során számos módon visszaéltek (egyes esetekben a számlákat már bűncselekmény puszta gyanúja, nem pedig elítélés alapján is lefoglalhatják), az Aurora a pénzmosás nevű Christiane Lagarde által előszeretettel hangoztatott mumusra támaszkodik, hogy még tovább bővítsék a globális elit, valamit a baráti kormányok és kereskedelmi bankok megfigyelési jogköreit. A projekt kidomborítása a mesterséges intelligenciára való összpontosítással úgy kerül hirdetésre, mintha ez lenne a megoldás a polgárok magánéletének védelmére, miközben 8 általánossal és egy kis kritikus gondolkodással megállapítható, hogy ez a mesterséges intelligencia program is csak a kreátorának érdekeit fogja szolgálni, ami általában szöges ellentéte az egyén érdekeinek. Aki a mesterséges intelligenciát irányítja, az irányítja azt is, hogy a mesterséges intelligencia kiket vesz célba. Politikai ellenfeleket, kényelmetlenkedő újságírókat, alkotmányos jogukkal élő tüntetőket… találunk példákat mindháromra a múltból dögivel.

A BIS vagy más szupranacionális intézmények kezében lévő világméretű, mesterséges intelligenciával integrált banki tranzakciófigyelő rendszer gondolata rendkívül veszélyes. Elképzelhető egy olyan jövő is, amelyben a személyes számlákat rendszeresen befagyasztják bármilyen szabálysértés miatt, legyen szó pénzügyi vagy politikai szabálysértésekről.