A blokklánc-alapú szavazásé a jövő minden aggály ellenére

A 2020-as amerikai elnökválasztáson a COVID-19 okozta félelmek miatt megnőtt a levélszavazatok száma. Mivel sok amerikai távol maradt a szavazóhelyiségektől ebben az évben, a postai késések, az elutasított szavazólapok és egyéb felmerülő kihívások szép számban okoztak fejtörést a szavazatszámláló bizottságoknak. Nem meglepő tehát, hogy a nagyobb választások idején sokat foglalkoznak a szavazási rendszerek fejlesztésével. Ez a kriptoközösség néhány tagját is arra késztette, hogy újult erővel kezdjék el hirdetni a blokklánc-alapú szavazási rendszer fontosságát.

A blokklánc legfőbb jellemzői között szerepel a bizalom, az átláthatóság és az állandóság. Azonban ez sem tökéletes még. Az MIT Számítástechnikai és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumának kutatócsoportja korábban rámutatott a blokklánc szavazási rendszerekkel kapcsolatos biztonsági hibákra. A kutatók november 6-án egy jelentést tettek közzé, amelyben kifejtették, hogy az online szavazás se hibamentes, mivel az ilyen rendszerek ki vannak téve a nagyszabású kibertámadásoknak. A jelentés kifejezetten olyan blokklánc alapú szavazási rendszereket értékel mint amilyen a Voatz is, amelyet az Egyesült Államok önkormányzati választásain már használtak. A rendszer állítólag sok adatbiztonsági problémával küzdött.

A biztonsági hibákat leszámítva a blokklánc szavazási rendszerek életképesek lehetnek

A biztonsági aggodalmak ellenére egyesek úgy vélik, hogy a blokklánc-alapú szavazási rendszer lehet az egyetlen alternatíva a nagyobb választásokon. Maxim Rukinov, a Szentpétervári Állami Egyetem Elosztott Főkönyvi Technológiai Központjának vezetője úgy gondolja hogy a blokklánc lehetővé teszi a tisztességes választások lebonyolítását egy megbízható környezetben olyan résztvevők között, akik általában nem bíznak egymásban.

Rukinov elmondta, hogy egy kutatócsoporttal együttműködve kifejlesztett egy kifejezetten vállalati felhasználásra tervezett online szavazási rendszert. A „CryptoVeche” néven ismert rendszer a szavazás eredményeit egy blokkláncon tárolja, amely egyfajta elosztott főkönyv. Mint ilyen, a rendszer rendkívül biztonságos a külső és belső támadások ellen.

Alex Tapscott, a Blockchain Research Institute társalapítója egy 2018-as cikkében rámutatott, hogy a választásokon a bizalom a kormányzati szerveken belül koncentrálódik. Ezek a szervek azonban rendkívül sebezhetőek a feltörések, csalások és emberi hibák miatt. Ennek szemléltetése érdekében tavaly közzétettek egy tanulmányt is, amely azt mutatja, hogy az amerikai helyi és szövetségi kormányzati szervek 2014 óta 443 esetben szenvedtek el adatvesztést.

Tapscott megjegyezte, hogy egy blokklánc alapú rendszer elosztott hálózati gépekre támaszkodik a tranzakciók ellenőrzéséhez. Miután ellenőrizte azokat, az eredményeket blokkokban rögzítik, amelyek kriptográfiailag kapcsolódnak az előző blokkhoz. Ezután létrejön egy biztonságos főkönyv, amely minden hálózati résztvevő számára átlátható, ugyanakkor változhatatlan és szabotázsbiztos marad. Ez a funkció fontos annak biztosításához is, hogy az egyének csak egyetlen szavazatot adjanak le.

Don Tapscott úgy véli, hogy a szavazatok ma nem adhatók le online formában. Ugyanis az internetes rendszerek nem működnek jól az ilyen alkalmazásokban. Azt is megjegyezte, hogy egy blokklánc-alapú rendszeren belül a szavazási folyamat iránti közbizalom a kriptográfia, a kód, az állampolgárok, a kormányzati szervek és más érdekeltek közötti együttműködés révén valósul meg.

A technikai kihívásokat le kell küzdeni

Természetesen nem tagadható, hogy a blokklánc-alapú szavazási rendszerekkel kapcsolatos technikai kihívások továbbra is fennállnak. Az MIT kutatói által a legutóbbi jelentésükben említett biztonsági aggályok mellett Rukinov elismerte, hogy az online szavazási rendszer fejlesztése kihívást jelent.

Rukinov továbbá kifejtette, hogy a blokklánc-rendszereknél a tranzakciók pontosságát, ebben az esetben a választók regisztrációját, a hálózat különböző tagjai közötti konszenzusos mechanizmus igazolja. A szavazási rendszereket illetően azonban független megfigyelőknek is részt kell venni a konszenzusban, vagyis több érvényesítési node-ot kell fenntartani.

Rukinov szerint a legtöbb esetben a hálózatszervező tulajdonában lévő node-ok száma nagyobb, mint a független node-ok száma. Tehát egy blokklánc-alapú szavazási rendszer támadása esetén, amikor azok, akik az erőforrások több mint felét ellenőrzik, képesek véletlenszerűen megváltoztatni az adatokat. Rukinov rámutatott, hogy ez a probléma nem minden konszenzusos mechanizmus esetében valós.

Lior Lamash, a GK8 kiberbiztonsági cég alapítója és vezérigazgatója, úgy gondolja, hogy bár a blokklánc megváltoztathatatlan jellege miatt ez hatékony platform a szavazási folyamat integritásának biztosítására, számos sérülékenység továbbra is fennáll. Konkrétan a választói azonosítás problematikus a blokklánc-alapú szavazási rendszerek használatakor.

Sőt, Lamash azt is megjegyezte, hogyha minden szavazólap tárolja a felhasználó magánkulcsait, egy hacker megszerezheti ezeket az információkat és manipulálhatja az egész választási folyamatot.

Tagadhatatlan potenciál

Bár a blokklánc alapú szavazási rendszerek továbbra is kihívásokkal járnak, egyértelmű, hogy a blokklánc hatalmas felhasználási lehetőségekkel bír a jövőbeli választásokon. Dylan Dewdney, a Kylin vezérigazgatója úgy véli, hogy a választások megbízható eredményét is figyelembe kell venni. Továbbá megállapította, hogy az adatok validálásához nagyon hasznos a blokklánc alkalmazása ebben az esetben.

Dewdney szerint a decentralizált infrastruktúra hozzájárulhat a választási folyamat megbízható eredményének javításához. Dewdney elmagyarázta, hogy a Kylin létrehozott egy adatellenőrzési folyamatot egy oracle node segítségével, amely információcsatornaként szolgál. Ezután egy bíráló node-ot használnak annak megítélésére, hogy az adatok érvényesek-e vagy sem.

A Kylin egy olyan megoldás, amely könnyen használható a decentralizált pénzügyi térben. Így ugyanez a koncepció alkalmazható a szavazási rendszereknél is.

Rukinov úgy véli, hogy az ideális blokklánc alapú szavazási rendszernek figyelembe kell vennie a választók alkalmasságát, ellenőrizhetőségét és megváltoztathatatlanságát. Megemlítette, hogy ezek a funkciók a jövőben kripto-protokollok révén elérhetők lesznek, ideértve a digitális aláírást, a zero-knowledge proof-ot és a homomorf titkosítást is.