A digitális jüan lehet az új globális tartalékvaluta?
A koronavírus utáni világ sokban fog különbözni a korábbi életünktől. A gazdasági következmények ráadásul rendkívül jelentős pénzügyi változást is hozhatnak – a digitális jüan ugyanis nagy erőkkel törhet az amerikai dollár pozíciójára mint a világ tartalékvalutája.
A digitális jüan már tesztelés alatt áll
A Kínai Jegybank (People’s Bank of China – PBOC) már a tavalyi hónapban megerősítette, hogy Kína 4 régiójában tesztelik jelenleg a digitális jüant. Suzhou, Xiong’an, Chengdu és Shenzhu lettek kiválasztva tesztterületeknek az ún. DCEP, Digital Currency Electronic Payment rendszerének. S bár hivatalos indulási idejét még nem határozták meg a digitális valutának, a digitális jüan felhasználási céljaira már számos elmélettel álltak elő a szakértők.
Egy sikeresen megalkotott digitális jüan ugyanis nem kevesebbre lenne képes, mint átvenni a dollár szerepét mint globális tartalékvaluta. (A digitális valuta sikeres alkalmazás egyébként meglehetősen valószínű egy olyan országban, ahol már több mint fél milliárdan használnak elektronikus fizetési rendszereket). Ez pedig óriási változásokat hozhatna nem csak a Kína-USA bilaterális kapcsolatokban, amelyek az elmúlt években meglehetősen problémássá váltak, de azt is elérhetné, hogy Kína nem csak a PPP (vásárlóerő-paritás) szempontjából lenne a vezető gazdasági hatalom a világon. A nemzetközi kereskedelmet is teljesen át tudná formálni. Eddig a Kínával kereskedő országoknak figyelnie kellett arra, hogy többet exportáljanak, mint amennyit importálnak, annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű jüannal rendelkezzenek. Kínának ezen kívül nem kellene digitális jüant nyomtatnia annak érdekében, hogy képes legyen kielégíteni a kereskedelmi igényeket. Így a digitális jüan árát a piac határozhatná meg, pontosan úgy, ahogy jelenleg a bitcoin árfolyamát is a kereslet-kínálat befolyásolja.
A hivatalos kínai álláspont még nagyon visszafogott
Természetesen a kínai álláspont azért messze áll ezen kijelentések megtételétől. Peking hivatalosan továbbra is egy olyan tartalékvaluta rendszerért lobbizik, amely egy IMF tagjainak lehetséges pénznemére, az ún. „különleges lehívási jogok” valutakosarára alapul (azaz a legnagyobb nemzetközi valuták, mint a dollár, jüan, euró és jen súlyuk szerinti keverékére). Az viszont biztos, hogy Kína már jó ideje dolgozik a digitális jüan kidolgozásán: a koronavírust követő világrendszerben pedig egy meggyengült amerikai gazdaság tökéletes lehetőséget biztosítana arra, hogy újabb lépést tegyenek előre.
Kérdés még az is, hogy mi is lesz az alapja ennek az új digitális jüannak. Az aranyalapú digitális jüan ötlete ugyanis még semmilyen formában nem lett megerősítve hivatalos forrásokból, bár Kína jó pár éve szorgosan gyűjtögeti az aranytartalékát.
Centralizált digitális valuta
Egy szuverén digitális jüan egyik legnagyobb előnye egyértelműen az lenne, hogy lebegő árfolyamon kereskedhetne. Azaz mivel a piac határozza meg értékét, teljes mértékben kikerülheti az amerikai kontroll alatt álló globális pénzügyi szektorokat. A blokklánc technológiára alapuló digitális jüan képes is lenne erre. Azonban itt azonnal felvetődik a kérdés, hogy ez nem megy-e pont szembe a blokklánc és a bitcoin eredeti ötletével. Ez ugyanis nem lehetne egy decentralizált hálózat – itt pont a Kínai Jegybank bírna központi hatalommal az egész rendszer felett. Ez azt is jelentené, hogy bárki hozzáférését megtilthatná, vagyonát pedig bármikor elvehetné a jegybank.
Emellett az alapvető konfliktus mellett Kínának támogatást is kell mihamarabb szerezni a digitális valuta globális elterjesztéséhez. A „globális délként” emlegetett országok meggyőzése kulcsfontosságú lehet az amerikai dollár alternatívájának megalkotásához – bár a folyamatosan erősödni látszó orosz-kínai gazdasági kapcsolatok jó előjele lehet annak, hogy a támogatás megszerzése nem lesz olyan nehéz feladat Kína számára.
