A teljes egészségügyet felforgatja majd a blokklánc technológia

A technológia szinte már a gyógyszerfejlesztés összes fázisát képes önállóan elvégezni, így a kutatók a fontosabb problémákra koncentrálhatnak.

A gyógyszerkutatás egy hihetetlenül időigényes ágazat. A folyamatos fejlődés és a jelentős előrelépések ellenére egy-egy gyógyszer piacra kerülése a kezdeti fázistól átlagosan 10-15 évig tart és dollármilliókba kerül.

Az új technológiák azonban teljesen új szintre emelhetik az egészségügyet és a gyógyszerkutatást. A mesterséges intelligencia (AI) például elvégzi a gyógyszerkutatás “piszkos munkáját” azáltal, hogy a próba-hiba módszer helyett szimulációkat végez a gyógyszerek hatékonyságával kapcsolatban. A blokklánc technológia szintén fontos szerepet kaphat a jövőben, mivel biztonságossá teheti a betegek adatainak kezelését, emellett pedig platformot nyújthat az egészségügyi nyilvántartások számára. És bár még a virtuális valóság is segíthet a betegek kezelésében – például segíthet leküzdeni bizonyos fóbiákat – mégis a mesterséges intelligencia hozhatja el a legnagyobb áttöréseket a gyógyszeriparban.

Mi a legnagyobb akadálya annak, hogy az AI elterjedjen, ezzel pedig új szintre emelkedjen a gyógyszerkutatás? Gyakorlatilag mi, a betegek. Mindannyiunknak meg kell értenünk ennek a technológiának a fontosságát és el kell fogadnunk, hogy a jövőben valószínűleg a mindennapi életünkben is fontos szerepet fog játszani.

Egy AI-t használó, kutatók nélküli labor létrehozását jelentette be egy hongkongi cég

Annak ellenére, hogy a ChatGPT könnyen használható felületével megmutatja az embereknek, hogyan nézhet ki az MI a mindennapi életünkben, vannak dolgok, amiket nem kérhetünk tőle. Például, hogy találjon fel egy új hatóanyagot egy halálos betegség gyógyítására szolgáló tablettához. Ez viszont nem probléma, mivel a mesterséges intelligencia sokkal inkább egyfajta „támogató” szerepet fog betölteni a gyógyszerkutatásban, ami segíthet a kutatóknak gyorsabban és biztonságosabban előállítani a legújabb gyógyszereket.

A kutatók egyébként már évekkel ezelőtt felismerték az MI-ben rejlő lehetőségeket. Ilyen például a hongkongi székhelyű, Insilico Medicine nevű biotechnológiai vállalat is, amely idén januárban jutott el arra a szintre, hogy bejelentse egy hatodik generációs robotikai laboratórium létrehozását. A hatodik generációs státusz azt jelenti, hogy a laboratórium teljesen automatizált, robotok és mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok végzik a hatóanyagok kifejlesztését és tesztelését, de a laboratórium a transzlációs kutatásban is nagyon fontos szerepet kap.

A teljesen automatizált laboratórium ellenére az Insilico nem alkalmaz kevesebb kutatót, ez csupán azt jelenti, hogy ezek a szakemberek a legfontosabb feladatokra – például a mellékhatásvizsgálatokra – koncentrálhatnak, mivel tudják, hogy az MI elvégzi a többit.

Az Insilico egy blokklánc technológiával működő platformot is létrehozott a betegek számára

Ahogy tehát az Insilico példája is mutatja, a mesterséges intelligencia ma már a gyógyszerkutatás alapját képezi. A vállalat számára ugyanakkor az MI mellett a blokklánc technológia sem idegen. A cég még 2019-ben a Longenesis klinikai vizsgálatokat végző startup céggel és egy dél-koreai orvosi központtal lépett partnerségre, hogy közösen létrehozzanak egy blokklánc-alapú egészségügyi adatkezelési platformot. A felületet úgy tervezték, hogy megvédje a betegek adatait, és megfeleljen az olyan irányelveknek, mint az egészségbiztosítási hordozhatósági és elszámoltathatósági törvény (HIPAA) és az általános adatvédelmi rendelet (GDPR).

És bár a betegek valószínűleg már hallottak ezekről az előírásokról, valószínűleg nem tudták, hogy az adataik nincsenek teljesen biztonságban. Ezzel szemben az Insilico blokklánc technológián alapuló platformja nemcsak hogy megfelel ezeknek az előírásoknak, de azt is lehetővé teszi a betegek számára, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék az adataikat.

Halálos betegségek gyógyítására használják a COVID oltások technológiáját

A COVID-19 egyik tanulsága az volt, hogy egy krízishelyzet sokkal gyorsabban vezethet tudományos áttörésekhez. A járvány alatt elért eredmények történelmi jelentőségűek voltak, a kutatók mindössze egy év alatt állítottak elő különböző vakcinákat, ami jóval gyorsabb, mint a vakcinák kifejlesztésének szokásos 5-10 éves menetrendje.

Az áttörések a vakcinák kifejlesztése után is folytatódtak. A tudósok ma a COVID oltásoknál használt mRNS-technológiát alkalmazzák új vakcinák kifejlesztésére, amellyel olyan nehezen gyógyítható betegségeket vesznek célba, mint a vastagbélrák és a Lyme-kór. A mesterséges intelligencia segít felgyorsítani ezt a folyamatot, támogatva a kutatókat abban, hogy életeket mentsenek.