A kriptovaluta pump and dump sikerének titka
A kriptovaluták körül keringő rémtörténetek és átverések egyik alapvető fogalma a pump and dump (PnD, „pumpáld és dobd el”). Alaposan megtervezett, precízen kivitelezett, és emberek ezreit megrövidítő séma ez; de hogy is működik pontosan, és milyen coinok eshetnek áldozatul?
Mi az a pump and dump?
Ha teljesen új számodra a fogalom, akkor se aggódj, a PnD működése nagyjából egy mondatban összefoglalható. Egy csoport közösen, koordinált lépésként eldönti, hogy elkezd egy adott eszközt vásárolni azért, hogy annak felverje az árát; majd amikor már kellő embert becsábítottak a folyamatosan növekvő árakkal, akkor egyszerre magas áron eladnak mindent – ami után általában az eszköz ára óriási zuhanásba kezd. Felpumpálják, majd egyszerre eldobják: pump and dump.
Szóval, ha most én úgy döntök, hogy a barátaimmal pump and dumpolom a bitcoint, akkor abból azonnal meggazdagszok? Nem egészen: a pump and dump ugyanis főként kisebb kapitalizációval rendelkező, ismeretlenebb érmékkel működik. A bitcoin árfolyamára még egy koordinált akcióval sem lehetnénk nagy hatással.
Ez volt legalábbis eddig a legelterjedtebb vélekedés a pump and dump sémákról a kriptoközösségben, azonban a Tel Aviv University, a University of Tulsa és a University of New Mexico közös kutatócsoportja által kiadott, “A kriptovaluták pump and dump sémájának gazdasága” c. tanulmánya érdekes dolgokra hívja fel most a figyelmet.
A fő konklúziójuk nekik is az volt, hogy “az ismeretlen coinok pumpálása több profitot hoz, mint a domináns érméké” – azonban ez nem jelenti azt, hogy a domináns érmék pumpálása egyáltalán ne lenne jövedelmező.
A kutatás 4818 sémát vizsgált meg Discordról és Telegramról 2018 január közepe és július eleje között. Végül 3 fő kategóriát különítettek el. A “nyilvánvaló pumpák”, melyek meg sem próbálták elrejteni, hogy PnD-t akarnak véghezvinni. A “célpumpák”, ami főként a jövőbeni lehetséges jogi következmények miatt próbáltak úgy tenni, mint akiknek közük sincs a dologhoz. És a “másolt pumpák”, amik más sémákat követtek.
Az, hogy a PnD-t tervező csoportok melyik hozzáállást választják, nagyban függ attól, hogy milyen szabályozásokkal kell szembenézniük. “Az USA-ban a SEC (Securities and Exchange Commission) aktívan nyomoz és vonja felelősségre a nyilvánosan kereskedett eszközökkel kapcsolatos pump and dumpokat. A kriptovalutákkal ugyanezt csinálják az emberek, azonban a szabályalkotók még egy kriptovaluta pump and dumpot sem vontak felelősségre. Ebbe jelenleg az USA-ban nem nagyon szólnak bele.”
Mitől lesz sikeres egy pump and dump?
A kutatók ezután azt kezdték vizsgálni, hogy mitől lesz igazából sikeres egy pump and dump a kriptovaluták körében. A vizsgált sémák alapján pedig 4 független változót határoztak meg: a tőzsdék száma, ahol a coin listázva van, a piaci kapitalizáció, az elérhető kereskedhető párok száma, és a Discord esetében, az emberek száma a szerveren.
És hogy ebből melyik a legfontosabb? A kutatók szerint egyértelműen a piaci tőke értéke.
“Azok a coinok, amelyek alacsonyabb piaci tőkével rendelkeznek, általában alacsonyabb forgalmat produkálnak. Az alacsonyabb forgalom pedig sokkal nagyobb esélyt ad a sikerre.”
És bizony, a medián árugrás (amit itt úgy mértek, hogy “maximum 5 perces százalékos ugrás két folyamatos adatpont között”) azoknál az érméknél, amik a top 500 alatt voltak, 23,2 és 18,7 volt a Discordon és a Telegramon. Ezt a top 75-ben mért adatokkal összehasonlítva nagy különbséget láthatunk: ott ugyanis a medián ugrás 3,5 és 4,6 százalék volt.
Azonban ebből is láthatjuk, hogy bár az alacsonyabb forgalmú, ismeretlenebb érmék több profitot hoznak, azonban a legnagyobb coinok sem sérthetetlenek.
Ugyanakkor nem szükséges még elkezdeni aggódni a bitcoin és altcoinok sorsa iránt: bár nem kizárt, hogy egy domináns érmén elvégzett pump and dump profitot termelne, azonban ezek a coinok sokkal nehezebben manipulálhatók, hiszen túl sok ember van rájuk hatással. Ráadásul minél több tőzsdén kereskednek egy coinnal, annál kisebb az esélye egy sikeres pump and dumpnak.
