Hamis lehet a kriptotőzsde számládon talált egyenleg, állítja a Zurcoin alapító

Egy keddi Medium bejegyzésben dobta a Zurcoin nevesincs váltójának társalapítója, Daniel Mark Harrison, az újabb bombát a kriptotőzsdékre, melyben azt állítja, a tőzsdék nem csak a kereskedési volument manipulálják, de az árakat is.

A bejegyzést Harrison azzal kezdi, hogy különbséget kell tenni a kriptopénzek és a virtuális pénzek között. A kriptovaluták decentralizált fizetőeszközök melyek kínálatát nem lehet módosítani, miközben a virtuális pénzek épp ellenkezőleg, centralizáltak és könnyedén manipulálhatóak. A kínálat itt egy sarkalatos tényező, mivel az aktuális árfolyam nagyban függ az adott pénz kínálatától.

A tőzsdék, állítja a Zurcoin társalapító, a letéteket kriptopénzekben fogadják, de a kereskedés virtuális pénzben történik. A felhasználók természetesen nem látják a különbséget, mert a centralizált kriptotőzsde fiókjuk egyenlege ugyanazt az 1 bitcoint mutatja – lévén csak egy szám a képernyőn – legyen szó virtuális pénzről, vagy épp kriptovalutáról.

Hogy miért rémisztő kijelentés, különösképp ha bizonyítást nyer? Találkozhattunk már hasonló sémájú rendszerek működésével, nem is kell messzire mennünk: a frakcionális fedezetű bankrendszer pontosan ugyanígy működik. A bankok tisztában vannak vele, hogy az ügyfelek csak legvégső esetben veszik ki az összes pénzt a fiókokból, ezért a bankok megtehetik, hogy a képernyőn mutatott letétnek csupán a töredékével rendelkeznek, a többit meg hitelként eladják.

A Zurcoin társalapító szerint a volumeneknek növekednie kellene akkor, mikor az árfolyamok lejtmenetben vannak

Ugyan nem pontosan így fogalmazza meg bejegyzésében, de Harrison szerint a kriptotőzsdék pontosan ugyanezt csinálják. A különbség annyi, hogy az így felszabaduló ‘valós’ forrásokat nem hitelnyújtásra fordítják.

Helyette inkább a kriptovaluta letéteket fiatpénzre váltják és a pénzt a saját bankszámlájukra vezetik át.

Harrison hozzáteszi, annak érdekében, hogy az ügyfelek bármikor képesek legyenek kiutalni a kriptovalutáikat, a tőzsdék manipulálják a piacokat úgy, hogy növelik a kereskedési volument akkor, mikor az árfolyamok az árfolyamok zuhannak.

Ez pedig szerinte lehetetlen. A bitcoin példáján szemlélteti a helyzetet: 2017. decemberében a bitcoin kereskedési volumen 14 milliárd dolláron állt, a piaci kapitalizáció pedig 284 milliárdon. 2018-ra a volumen átlagosan 4.3 milliárdra csökkent 59.9 milliárd dolláros piaci kapitalizáció mellett. Ami azt mutatja, hogy 2017-ben a kereskedési aktivitás a teljes piaci kapitalizáció 4 százalékát tette ki, mialatt 2018-ban már 19%-ot (ez egyben a hamis kereskedési volumenről szóló jelentéseket is alátámasztani látszik, mialatt a kriptoközösség nagy része spekulációra fogja az egészet).

Harrison szerint csakis piaci manipuláció révén növekedhet a volumen és egyazon időben csökkenhet az árfolyam. A tőzsdék az árfolyamok alacsonyan tartásával kiiktatják az ügyfeleik ösztönzőit, hogy kiutalják az érméiket.

Bármi is az igazság, a megoldás tálcán kínálja magát:

1. Szigorú, okosszerződéseken alapú auditrendszer bevezetése a kereskedési volumen, árfolyamok, letétre használt walletek felügyeletére a centralizált kriptotőzsdék esetében.
2. Tömeges áttérés a decentralizált kriptotőzsdék (DEX-ek) használatára, olyanokéra, ahol a tőzsde nem igényel regisztrációt, letételhelyezést és a kereskedési ügyletek automatizáltak.
3. Peer-to-peer váltók használata és a letétek azonnali kiutalása privát kulcsokat az ügyfelei rendelkezése bocsátó tárcákba.