A stakelés adózási kérdései sok esetben elég tisztázatlanok

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Nemrégiben az Egyesült Államok kongresszusi könyvtárának gondozásában és képviselők támogatásával jelent meg egy tanulmány a stakelés adózási vonzatairól. Ebből a tanulmányból derült ki az is, hogy több országban teljesen tisztázatlanok a stakelésből származó jövedelem adózási kérdései. Így például a dél-amerikai Chile vagy Kolumbia esetén egyáltalán nem tisztázott, hogyan kellene ezeket a jövedelmeket bevallani. Venezuela vagy mondjuk Spanyolország esetén pedig a hatósági álláspont szerint az ilyen bevételeket mindenképpen be kell vallani normál jövedelemként.

A stakelés adózási vonatkozásban feladja a leckét a törvényhozóknak

A tanulmányt egyébként még február elején mutatták be, de nem váltott ki túlságosan nagy médiavisszhangot, főleg azért sem, mert Dél-Amerika főleg Venezuela kapcsán szerepel csak a kriptós hírekben. Az elemzés mondjuk nem specifikusan Dél-Amerikára fókuszál, hanem 31 különböző országok adózási szabályait hasonlítja össze a stakelés és a bányászat vonatkozásában. A latin-amerikai térségből Chile, Kolumbia, Venezuela mellé még Argentína került be a listába, de ott van Új-Zéland, Svájc és Németország is. Az ma már eléggé ismert, hogy van pár olyan ország, ahol vannak adózási javaslatok és előírások a bitcoin, ethereum vagy más kriptovaluták kereskedésének vonatkozásában. Viszont nagyon kevés olyan állam van a világon, amely a stakelés adózási kérdéseit tisztázta. Ahol van valamilyen vonatkozó szabályozás, az sem speficikusan erre a bevételformára vonatkozik. Hanem úgy értelmezik, hogy ráhúzhatóak a más jövedelmi formákra meghatározott előírások. A tanulmányból az is kiderül, hogy országonként is hatalmasak a különbségek.

Dánia vagy éppen Finnország befektetési formának tekinti a kriptovalutákat, Németországban pénzeszközként van osztályozva. Luxemburgban és Svájcban pedig immateriális javak, szellemi termékek kategóriájába tartozik. Venezuela is pénzeszközként tekint rá, de sok olyan ország van, ahol igazából eddig nem is foglalkoztak a bitcoin és más valuták besorolásával, adózási kérdéseivel. Érdekesség, hogy a legtöbb, a tanulmányban résztvevő ország az egyének által végrehajtott, kis volumenű bányászatra inkább hobbiként tekint és nem kereskedelmi tevékenységként, mint a bányászati farmok aktivitására.

Néhány példa

Argentína esetén a proof-of-work koncepció vonatkozásában 30%-os adó volt érvényben 2020 végéig, mostantól viszont már 25%-os az adó mértéke. A bevételeket mindig aktuális árfolyamon, pezóra átszámítva értékelik. A költségek természetesen levonhatóak.

Kolumbia úgy kezeli ezt, ahogy egyébként a legtöbb ország, szimplán a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó jövedelemként kell adózni a proof-of-work bányászat haszna után. A stakelés vonatkozásában a helyzet még inkább bizonytalan, amelyre vonatkozóan csak néhány ország határozott meg szabályokat. Ilyen például Új-Zéland, ahol a stakelés során szerzett díjak mértéke személyi jövedelemadó hatálya alá tartozna. Chile vagy Kolumbia vonatkozásában semmiféle szabályozás nincs jelenleg. Talán Argentína az ahol van valamiféle szabályozás, itt 35%-ban határozták meg az adó mértékét. De ez sem specifikusan stakelésre vonatkozik, hanem minden, bányászattal és kriptovalutákkal összefüggésben keletkezett jövedelemre.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.