Stakelés állapota 2020-ban

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

2020-ban az összes proof-of-stake (PoS) coin tőzsdei kapitalizációja elérte a 14,5 milliárd dollárt, és a stake jutalmak is egyre vonzóbbak. Az újonnan kibocsátott coinok 100%-a PoS alapú. A régi coinok pedig fokozatosan PoS algoritmusra váltanak. Úgy tűnik, hogy a PoS de facto konszenzusos mechanizmussá válik, egyúttal biztonságban tarja a blokklánc-hálózatokat, és jutalékot is ad a felhasználóknak.

Nincs kétség afelől, hogy a PoS technikailag fejlettebb, mint a proof-of-work. Minimálisra csökkenti a hálózat üzemeltetésének energiaigényét, ami környezetvédelmi szempontból nagyon fontos.

Azonban a PoS nem feltétlenül oldja meg a PoW skálázhatósági problémáit. A tranzakciók gyors feldolgozása és a skálázhatóság érdekében a hatékonysági protokollok elkezdték feláldozni a hálózatuk decentralizációját. Az EOS és a Libra például kis számú node-okra korlátozza hálózatát. A Tezost és a Waves-t a “gazdagok gazdagabbá válása” miatt kritizálják. És a legrosszabb az egészben, hogy az új coinok is követik ezeket a példákat. Az igaz, hogy az Ethereum és a Near Protocol új technikai megoldásokat javasolt, ám ezek a mai napig csak elméleti javaslatok maradtak. Egy kivétellel:

A Harmony az első blokklánc, amely sikeresen ötvözi a sharding technológiai megoldás és a proof-of-stake használatát. Hálózata skálázható anélkül, hogy a decentralizációt fel kellene áldoznia, és a felhasználók számára lehetőséget kínál arra, hogy az első évben 45–15% közötti éves hozamot szerezzenek.

Néhány staking jutalom a Binance tőzsdén listázva. Hátránya, hogy X időre le kell kötnöd a stakelhető coinjaidat, szóval kimaradsz a pumpákból, de legalább biztos bevételben részesülsz évente.

Később még fogunk beszélni arról, hogy a sharding és a PoS kombinálása miért nyújtja a legjobb eredményt, de először értsük meg a PoS működését.

Proof-of-stake – Miért is jobb ez?

Valószínűleg már ismered a proof-of-work (PoW) konszenzus rendszert, ahol a felhasználók kriptovalutát (azaz Bitcoint) bányásznak/generálnak a számítógépeiket használva. Úgy is tekinthetünk erre a rendszerre, hogy a hardver eszközünket használjuk fel arra, hogy az energia átalakításával digitális valutát bányásszunk. Erre épült kezdetekben az egész Bitcoin koncepció. Ma már azonban feltehetjük a kérdést: “Miért van szükségünk fizikai eszközökre és fizikai erőforrásokra, például villamos energiára a virtuális környezet fenntartásához?” Erre a válasz egyszerű: ‘skin in the game’, az az a saját bőrödet és pénzedet viszed vásárra a hálózati konszenzus és biztonság fenntartása érdekében amiért jutalomban részesülsz. Nyilvánvaló. A PoS viszont pont ezt változtatja meg. A stakeléssel a bányászati folyamat teljesen virtuálissá válik, ahol a fizikai bányász helyett „validátor” van, aki rögzített mennyiségű érmét elzár stake-ként.

Noha a PoS új technológiának tűnik, meglepő módon szinte olyan régi, mint a PoW és a Bitcoin. Az első PoS-rendszert 2012-ben a Peercoin mutatta be a Bitcoin PoW alternatívájaként. Miközben a Bitcoin forráskódja szinte változatlan maradt, a PoS ez idő alatt számos változáson ment keresztül egészen a mai napig, amikor már megjelentek az első valóban skálázható stake coinok.

A Peercoin problémája az volt, hogy nem jutalmazta eléggé a tulajdonosokat, akik csak egyetlen láncot választottak. Az egyének egymásnak ellentmondó blokkokat készítettek költség nélkül, ami a Peercoin eltűnéséhez vezetett. Manapság a modernebb megoldások esetében ez a probléma már nem áll fenn.

Proof-of-stake variációk

Az Effective proof-of-stake rendszer (EPoS) amivel a Harmony nyomul alapvetően különbözik az olyan variációktól, mint a delegated-proof-of-stake (DPoS). A DPoS célja, hogy lehetővé tegye a kisebb tokentulajdonosok számára, hogy átruházhassák jogaikat más résztvevőknek, akik ezután a tokeneket ‘stakelhetik’ a tulajdonos nevében. Az ötlet az, hogy megszüntessék a „gazdagok gazdagabbá válása” rendszert, ahol a nagyobb stakeholderek magasabb profit marginnal rendelkeznek. Ezzel szemben a PoW esetében úgy lehet profitot növelni, ha növeljük a számítási teljesítményt.

A PoS esetében a számítási teljesítmény megegyezik bármekkora összeg stake-elésével. Tehát a nagy token tulajdonosok nagyobb profitot kapnak ugyanannyi forrás felhasználásával. A DPoS ezt meg akarja változtatni. Felhasználóként alapvetően csatlakozol egy poolhoz, ahol mindenki megosztja a jutalmát. De ez egyértelműen központosításhoz vezet. A Tezos, a Waves, és a Lisk olyan protokollok, amelyek ezt a konszenzus mechanizmust használják, és népszerűségük azért növekedett, mert nem volt más funkcionális alternatíva. Azonban az effective proof-of-stake térnyerésével már van, szóval lássuk, hogyan is néz ki.

Mint már említettük, a centralizáció nem az egyetlen probléma. A skálázhatóság szintén problémát okoz, mivel a PoS a PoW-höz hasonlóan nem teszi lehetővé a hálózat számára, hogy nagyobb számú eseményt tartson fenn. Évekig ez nem okozott problémát, mivel a kriptovalutákat nem használták széles körben. De 2017-ben, amikor a kriptovaluta belépett egy rövid időre a mainstream köztudatba, a legtöbb hálózat elesett. Az egyik legjobb példa az Ethereum, ami sokszor tapasztalt hálózati torlódásokat, különösen akkor, amikor a Cryptokitties kriptós játék népszerűvé vált rajta. Ha  a hálózat nem képes fenntartani egy egyszerű játékot, hogyan bízzunk abban, hogy a valódi DeFi appok működni fognak rajta?

Hogyan próbálja meg ezt a problémát kiküszöbölni az Ethereum?

Ennek a problémának a kezelésére javasolták az Ethereum 2.0-t. A jelenlegi Ethereum hálózaton minden egyes tranzakciót minden egyes node-nak fel kell dolgoznia. Decentralizált és biztonságos. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a tranzakció feldolgozásának várakozási ideje néhány perc. Ha 1 perc nem is tűnik túl hosszúnak, akkor képzeld el, hogy egy dapp alkalmazásban minden egyes érintés után a funkcióváltás kb. 6 percig tart. A 2.0-ban az Ethereum csapata bemutatta a PoS és a blokklánc sharding kombinációjának ötletét, ami által a várakozási idő másodpercekre csökken majd. Ez jól hangzik, de sajnos a mai napig ez csak egy elméleti koncepció, amit nem valósítottak meg még technikailag.

A hatékony proof-of-stake

Az említett Harmony hasonló megoldást javasolt még 2018-ban. Frissítette mainnetjét, hogy támogassa a sharding és a PoS mechanizmus kombinációját, és a jóváhagyási időt 8 másodpercre csökkentette le. Ez majdnem százszor gyorsabb, mint az Ethereum 2.0! Vizsgáljuk meg a Harmony egyedülálló megoldását, az effective proof-of-stake-t:

A blokklánc shardolásnak (vagy szilánkosítás) köszönhetően nem kell minden node-nak ugyanazt a tranzakciót feldolgoznia. Ehelyett a hálózatot felosztják partíciókra, a részeket pedig szilánkoknak (shard) neveznek. Minden szilánknak megvan a saját független állapota és tranzakciós előzményei. Képzeld el, hogy a hagyományos PoS egy szilánk, ami elvégzi az összes tranzakciót, és az EPoS pedig elosztja a munkaterhelést közöttük.

Mi benne a trükk? Minden szilánk kijelölte a saját validátorát. Ha a szilánk validátora összejátszik egy másikkal, akkor rosszindulatú tranzakciókat írhatnak alá, amelyek bekerülnének a hálózat történetébe.

1%-os támadás. A shard PoS mechanizmusban a hálózati hashráta 1%-ka elég a shard uralására

Hogyan oldotta ezt meg az effective proof-of-stake és a Harmony?

A Harmony okosan megoldja ezt a problémát azzal, hogy megváltoztatja a validátorok kiválasztásának módját. Láttuk más PoS blokkláncok esetében, például az EOS-nál vagy a Cosmos-nál, hogy a validátorokat úgynevezett „bizottságból” válassza. Egy bizottságnak csak korlátozott számú helye van. Még akkor is, ha a Cosmos 100, az EOS pedig 21 validátort választott, ez továbbra is központosításhoz vezet. A Harmony EPoS-ben a validátorokat a tokenek alapján választják meg. A kriptovaluta által támogatott szabad gazdaságban ez a leghatékonyabb és gazdaságilag legbiztonságosabb módszer az validátorok megválasztására. Egyszerű és hatékony, könnyen redukálja a támadások lehetőségét és növeli a decentralizációt. Az előírások szerint minden nap a 320 top részvényes szerzi meg a 320 férőhelyet, majd 4 szilánkra osszák fel őket (mindegyik 80). Ilyen módon az egyik szilánkban lévő validátoroknak hasonló részesedéssel kell rendelkezniük min a másikban, ami nagyon megnehezíti egyetlen szilánk legyőzését is.

Kapcsolódó: Blokkláncok csatája: Ethereum vs Cosmos vs Cardano vs EOS vs Hyperledger

A hatékony stake rendszer a blokkjutalmak új elosztását is bevezette. Az EPoS-ben a validátorokat részesedésük arányában jutalmazzák. Most a magasabb rangú validátorokat gazdaságilag büntetik, hogy túl sokat fektettek be egyetlen validátorba, és az alacsonyabb rangú validátorok extra jutalmat kapnak a részesedésükért. Ez szintén decentralizációs céllal van így, ami a Harmony hálózatot nemcsak hatékonnyá teszi, hanem összhangban áll a legjobb kriptovaluta célokkal is.

A ütemterve alapján az év végére a Harmony arra törekszik, hogy a validátorok számát 1000-re növelje, és jelentősen javítsa a protokollok kompatibilitását, miközben több fejlesztőt ösztönöz a használatára. Ez egy okos lépés, mivel a staking jutalom már az első évben 45–15% között alakulhat, ami messze meghaladja a többi hálózat passzív jövedelemszerzési lehetőségeit, tehát a validátorok bevonása nem lesz probléma. Ha több dApp-ot fejlesztenének ki, az egy olyan következő lépéshez vinné a projektet, amiről más projektek még csak álmodni sem mernek.

Ha érdekel a Harmony (ONE) token stakelése, akkor vásárolni tudsz a CoinCash, Binance és KuCoin tőzsdéken BTC-ért, BNB-ért vagy USDT-ért.

premik

Közel 10 éves IT tapasztalattal rendelkezek nagyvállalati fizetési rendszerek és fizetési megoldások fejlesztésében. A kriptók által képviselt érték mellett érdekel a mögöttes technológia is, és nagyon kíváncsi vagyok, hogyan épül egymásra a mainstream és a kriptovaluták világa.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.