A Stellar partnerségre lépett az UNHCR-rel, hogy ukrán menekülteknek nyújtson segélyt

A humanitárius csoportok egyre gyakrabban használják a blokklánc technológiát a banki szolgáltatások hiányával vagy a személyazonosság nem megfelelő ellenőrzésével kapcsolatos problémák megoldására a fejlődő vagy háború sújtotta országokban. Decemberben két ilyen új projektet is bejelentettek. Az egyik a Stellar hálózaton keresztül nyújt készpénzes segélyt ukrán menekülteknek. Egy másik pedig a Partisia hálózaton keresztül tervez készpénzt és utalványokat nyújtani. A korábbi hasonló blokkláncprojektek azonban vegyes eredményeket értek el. Egyes projektek hatékonyan lehetővé tették a kedvezményezettek számára, hogy megkerüljék a bürokráciát és megkapják a szükséges segélyt. Mások esetében azonban a blokklánc használata feleslegesnek bizonyult.

December 15-én a Stellar Development Foundation bejelentette, hogy partnerséget kötött az ENSZ Menekültügyi Főbiztosával (UNHCR – United Nations High Commissioner for Refugees), hogy a Stellar hálózaton USD Coin-t kínáljanak készpénzes segélyként az ukrán menekülteknek. Az USDC tokenek bármelyik MoneyGram helyen beválthatók lesznek. A program létrehozói úgy vélik, hogy ez megkönnyíti a menekültek számára a segélyek igénybevételét akkor is, ha nincs bankszámlájuk, vagy nem férnek hozzá a meglévőhöz bármilyen probléma miatt.

A hónap elején, december 2-án pedig a Partisia Blockchain Foundation a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával együttműködve “hackathont” tartott. Az esemény célja az volt, hogy megtalálják, hogyan lehetne a Partisia-hálózatot kiaknázni a Vöröskereszt által kínált humanitárius segélyek kifizetésének hatékonyabbá tételére.

A “humanitárius blokkláncok” története

Bár ezek a blokklánc felhasználására irányuló kísérletek nagyon szépek, az ágazatnak kétélű tapasztalata van a rendszer hatékonyságával kapcsolatban.

Augusztusban megjelent a “Humanitárius blokklánc: Leltár és ajánlások” című riport, amelyben a Digital Humanitarian Network kutatói megvizsgálták a blokklánc felhasználására épülő korábbi kísérleteket a segélyezettek javára. Megállapították, hogy a blokklánc valóban segített egyes szervezeteknek abban, hogy hatékonyabban nyújtsanak segélyt. Más esetekben azonban a technológiát el kellett engedni, mert nem hozott hozzáadott értéket.

A sikeres projekt példájaként a Building Blocks nevű, a Világélelmezési Program (World Food Programme) által indított blokklánc kezdeményezést említette a jelentés. Célja a duplikált segélyezés problémájának megoldása volt, vagyis az, hogy több segélyszervezet ugyanazt a segítséget ne nyújtsa ugyanazoknak az embereknek.

A projekt egy olyan engedélyezett blokklánc-hálózatot vont be, amely lehetővé tette a különböző segélyszervezetek számára, hogy együttműködjenek egymással és adatokat osszanak meg egymással. Ez megszüntette a humanitárius csoportok közötti silókat, és segített nekik abban, hogy segélyeiket hatékonyan oda irányítsák, ahol azok a leghatékonyabbak. A Building Blocks a mai napig működik.

Másrészt a Direct Cash Aid, egy 121 különböző humanitárius csoportból álló konzorcium által létrehozott program, kénytelen volt elhagyni a blokkláncot. Ugyanis kiderült, hogy a technológia nem segíti a céljait. A Direct Cash Aid egy blokklánc alapú önazonosságot (SSI self-sovereign identity) akart használni, hogy segítsen az Etiópiában, Malawiban, Kenyában és Hollandiában élő kedvezményezetteknek, akik nem tudtak saját személyazonossági igazolást létrehozni.

Az SSI-vel való kísérletezés után a program adminisztrátorai rájöttek, hogy a legtöbb kedvezményezettnek nincs okostelefonja. A másik probléma pedig az volt, hogys megfelelő internet-hozzáférést sem tudtak biztosítani. Emellett sok segélyszervezet nem akart együttműködni, vagy nem bízott a más szervezetek által végzett személyazonosság ellenőrzésben. Ennek eredményeként a program által létrehozott SSI-k “jelenleg értéktelennek bizonyultak”. A program végül felhagyott a blokklánc alapú fejlesztésekkel.