Nyereség vagy pénzromlás? Az infláció adócsapdája mindent utolér
Cikk meghallgatása
Nem minden árfolyamnyereség jelent valódi gazdagodást. Előfordulhat, hogy egy befektetés értéke részben csak a pénz vásárlóerejének csökkenését követi. A Mises Institute elemzése szerint a tőkenyereség adóztatásának egyik problémája, hogy az állam az inflációból származó látszólagos nyereséget is megadóztathatja.
Bár az elemzés elsősorban az amerikai ingatlanpiaccal foglalkozik, a felvetés a bitcoin esetében is érdekes, különösen a magyar vagyonadó-tervezet miatt.
Amikor a magasabb ár nem jelent nagyobb vagyont
A lényeg egyszerű, a pénzben mért nyereség és a tényleges vásárlóerő-növekedés nem ugyanaz.
Tegyük fel, hogy valaki tízmillió forintért vásárol egy eszközt, majd évekkel később tizenötmillióért eladja. Papíron ötmillió forintot nyert. Ha közben azonban az általános árszínvonal 50 százalékkal emelkedett, akkor a pénz vásárlóereje is jelentősen csökkent.
Vagyis a teljes ötmilliós különbség nem feltétlenül jelent valódi gazdagodást. Ennek ellenére egy olyan adórendszer, amely egyszerűen a vételár és az eladási ár különbségéből indul ki, ezt az összeget nyereségként kezelheti.
Ez az infláció egyik kevésbé látványos következménye, vagyis lehet, hogy valaki több pénzzel rendelkezik, de nem biztos, hogy ugyanennyivel több mindent tud vásárolni.
Az amerikai ingatlanpiac jó példa
Az Egyesült Államokban a saját lakóingatlan eladásából származó nyereségből bizonyos feltételek mellett egyéni bevallásnál legfeljebb 250 ezer, közös bevallásnál pedig 500 ezer dollár mentesíthető az adó alól.
A probléma az, hogy ezeket az összeghatárokat 1997 óta nem igazították az inflációhoz. Emiatt idővel olyan ingatlantulajdonosok is elérhetik az adóköteles szintet, akiknél az értéknövekedés jelentős része egyszerűen a pénzromlásból fakad.
Az elemzés szerint ez akár a lakáspiac működésére is hatással lehet. Ha például egy idősebb tulajdonosnak egy költözés miatt jelentős adót kellene fizetnie, könnyen lehet, hogy inkább marad a jelenlegi otthonában.
A Mises Institute ebből végül a tőkenyereségadó megszüntetésének szükségességét vezeti le. Ez azonban már egy gazdaságpolitikai álláspont, nem pedig az egyetlen lehetséges következtetés.
Az inflációs probléma például kezelhető lenne azzal is, ha a bekerülési értéket inflációval korrigálnák, vagy az adómentes értékhatárokat rendszeresen indexálnák.
És mi a helyzet a bitcoinnal?
A bitcoin esetében is érdemes különválasztani a forintban mért nyereséget a tényleges vásárlóerő-növekedéstől.
Ha valaki évekkel korábban vásárolt bitcoint, majd jóval magasabb forintárfolyamon adja el, a névleges nyereség egy része elméletileg az infláció hatását is tükrözheti. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a teljes árfolyam-emelkedés az infláció miatt történt.
A bitcoin dollárárfolyama és az amerikai éves infláció 2013-2025 között. Az árfolyammozgások nem követték egyenletesen a pénzromlást.
A NAV kriptoügyletekről szóló tájékoztatója az éves bevételek és az igazolt kiadások különbségéből számítja az ügyleti eredményt, és nem ismertet külön inflációs korrekciót. A tájékoztató szerint a nyereséget 15 százalék személyi jövedelemadó terheli, az adózási esemény pedig a kriptoeszköz valós vagyoni értékre váltásához kapcsolódik, például amikor pénzre váltják vagy terméket vásárolnak vele.
Ez fontos különbség, ugyanis a bitcoin árfolyamának emelkedése önmagában nem ugyanaz, mint a realizált nyereség.
A magyar vagyonadó még tovább megy
A kriptoeszközöket is érintő magyar vagyonadó-tervezet már más logika alapján működne. A bemutatott szabályok szerint a bitcoin akkor is az adóztatott vagyon része lenne, ha a tulajdonos nem adta el.
Az egymilliárd forint feletti nettó vagyonra éves teher vonatkozna, a kriptoeszközöket pedig év végi mennyiségük és árfolyamuk alapján értékelnék.
Itt fontos különbség van a két adónem között. A nyereségadó a realizált jövedelmet, a vagyonadó pedig a meglévő vagyon értékét célozza.
Ez utóbbinál az is kérdés lehet, hogyan fizeti ki az adót valaki egy olyan eszköz után, amelyet nem adott el, így abból nem keletkezett készpénzes bevétele.
Nem mindegy, mit nevezünk nyereségnek
A vita egyik fontos kérdése tehát az, hogy az adórendszer mennyire tud különbséget tenni a valódi gazdagodás és a pénzromlás között.
A bitcoin esetében ez különösen érdekes. Egy befektetés forintban sokkal többet érhet, miközben ennek egy része egyszerűen a forint vásárlóerejének csökkenéséből adódik.
Nagyon nem mindegy tehát, hogy mennyi a tényleges nyereség, és mennyi csak annak látszik az infláció miatt.
Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!
MI A TEENDŐD?- Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
- Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
- Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
- Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
- Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
