Az USA kémkedéssel vádolja Julian Assange-t, döntő teszt előtt a sajtószabadság

Julian Assange-t, a Wikileaks adatszivárogtató oldal alapítóját az Egyesült Államok szövetségi ügyészsége több mint egy tucat bűntett elkövetésével vádolják, köztük kémkedéssel. Az ügy komolyan megsértheti a szólásszabadsághoz és a véleménynyilvánítás szabadságához tartozó alapvető alkotmányos jogot.

Assange-ot áprilisban tartóztatták le Londonban miután az USA kormányának nyomására a brit rendőrség elhurcolta az ecuadori nagykövetségről, ahol több mint 7 évet élt menekültként. Az USA fő vádja, hogy Assange Chelsea Manninggel együttműködve az Irakban zajló amerikai háborúról szivárogtatott ki bizalmas információkat. Ecuador végül visszavonta Assange menedékjogát amit azért kapott, hogy elkerülje Svédországba történő kiadatását, ahol nemi erőszak és szexuális támadás vélhetően koholt vádjaival szeretnék felelősségre vonni. Assange-t miután elhurcolták a nagykövetségről, egy UK bíróságon 50 hét letöltendő szabadságvesztést kapott.

Egy újonnan kiadott vádirat szerint Julian Assange-nak 17 további vádban is felelnie kell, köztük bizalmas információk publikálásának vádjában a kémkedésről szóló amerikai törvény alapján, amellyel általában az elsősorban az Egyesült Államokban tevékenykedő kémeket és adatszivárogtatókat vádolják.

>>>Webtárhely, dedikált VPS szerverek Bitcoinért Izlandon

Két korábbi kormányzati adatszivárogtató alkalmazottat, Snowdent és Manningot szintén a kémkedésről szóló törvény alapján ítélték el.

Az ügyészek csütörtökön jelentették be a WikiLeaks alapítónak szóló vádiratot, akinek a bűne,  hogy több diplomáciai anyagot, katonai videót közölt, ahol az amerikai hadsereg civileket gyilkol. Assange-t részben azért vádolják, mert Assange közzétette a Manning által átadott bizalmas forrásokat tartalmazó dokumentumok „szűk keresztmetszetét” mialatt Manning a hadsereg hírszerzési elemzőjeként dolgozott.

Az Igazságügyi Minisztérium nyilatkozata szerint a legtöbb Assange-nak átadott dokumentum bizalmas információkat tartalmazott és publikálásuk komoly nemzetvédelmi kockázatokat jelent.

Assange letartóztatása után az ügyészeknek két hónap áll rendelkezésére, hogy további vádakat határozzanak meg mielőtt az USA hivatalosan is kéri kiadatását az UK-től. Assange védelmében Manning elutasította, hogy tanúskodjon ügyében és ezért két hónap szabadságvesztésre ítélték, majd a csütörtöki vádirat publikálása előtt újra bebörtönözték amiért nem volt hajlandó tanúvallomást tenni.

Assange ügyében továbbra is megy a vita, mivel nehéz eldönteni, hogy a WikiLeaks szerkesztője újságírónak minősül-e vagy sem. Amennyiben igen, akkor extra védelmet élvez. John Demers, aki az USA Igazságügyi Minisztériumának Nemzetbiztonsági Osztályának vezetője újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Assange nem tekinthető újságírónak.

Az ügy kimenetele a szólásszabadságra és a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmányos jog értelmezésére is kihatással lehet. Az alkotmányos jog biztosítja ugyanis az amerikai polgárok és újságírók szólásszabadsághoz való jogait. Ritka eset, de nem ismeretlen, hogy a riportereket nemzetbiztonsági törvények megsértése miatt vádolják, nem is pontosan kormányt lejárató riportok miatt, hanem mert az amerikai kormány így szeretné kisajtolni az adatszivárogtató források adatait.

Sokak szerint a vádeljárás a sajtószabadság tesztje lesz az Egyesült Államokban mivel az említett kémtörvény nem tesz különbséget Julian Assange által elkövetett szivárogtatás és a vezető médiahálózatok praktikái között még annak ellenére se, hogy a mögöttes motiváció radikálisan eltér egymástól.

Barack Obama ideje alatt az USA adminisztráció több közszolgát is elítélt a kémtörvény alapján és tervben volt Assange jogi meghurcolása is, de akkor a kormány még visszariadt az ügy sajtószabadságra gyakorolt hatásától.

A vádirat híre már most haragot és frusztrációt váltott ki több szólásszabadságért és szabadságjogokért küzdő csoportnál.

A WikiLeaks simán csak őrültségnek nevezte egy tweetben a vádiratot. “Az első alkotmányos jog és a nemzetbiztonsági újságírás vége,” áll a Twitter fiókjában.

“Az Igazságügyi Minisztérium háborút hirdetett — nem a WikiLeaks ellen, hanem maga az újságírás ellen,” tweetelte Edward Snowden. “Az ügy meghatározza a média jövőjét.”