Ázsiai szabályozási körkép: Indiától Dél-Koreáig
Talán nem túlzó kijelenteni, hogy az ázsiai világrész rendelkezik a legszínesebb kriptojogi környezettel: elég csak a szabályozás szigorúságáról és a tiltásokról híres kínai, az engedékenyebb szingapúri és dél-koreai vagy a még mindig bizonytalan lábakon álló indiai kriptoágazatokra gondolni.
Bármelyik is jusson először az eszünkbe, egy dolog mindegyikükben közös: a helyi jogalkotók ilyen vagy olyan módon, de fontosnak tartják a szabályok tisztázását.
A Cointelegraph összefoglalója alapján nézzük, milyen fejlődéseket láthattunk már eddig, és mire lehet számítani a jövőben.
Kína a digitális jüant nyomja
Kína manapság annak ellenére nyújt otthont számos kriptoprojektnek és -tőzsdének, hogy maguk a kriptopénzek valójában évek óta törvénytelenek. 2017-ben a Kínai Jegybank betiltotta mind az ICO-kat, mind pedig a kriptováltókat. A jegybank sanghaji irodája ezután elárulta, hogy gyökeresen kívánnak véget vetni a kriptoágazatnak, majd ők is illegálissá tették a tokenértékesítéseket. A Huobi és OKCoin – az ország két legnagyobb kriptotőzsdéje – ezt követően bejelentették, hogy nem nyújtanak többé kereskedési szolgáltatásokat kínai felhasználóik számára.
- Kapcsolódó: Kína: soha nem tiltottuk be a Bitcoint
A fordulópont aztán 2019 júliusában érkezett meg, amikor egy kínai bíróság úgy ítélte meg, hogy a bitcoin digitális tulajdonnak számít. Ez egy kisebb lendületet adott a kriptopénzek elfogadottságának – csak hab volt a tortán, hogy ugyanezen év októberében Hszi Csin-ping kínai elnök is a blokkláncágazat fejlesztésére sürgette az illetékeseket.
Sokan ekkor – tévesen – azt hitték, a kínai törvényhozók a Bitcoint illetően is megenyhülnek majd.
További örömre adhatott okot egyesek számára, hogy a jegybank elárulta, miszerint egyre nagyobb prioritásként tekint egy központi bank által kibocsátott digitális valuta (CBDC) létrehozására.
Erre azóta is várunk, mivel úgy néz ki, a bank nemcsak egy nemzeti valutát szeretne megalkotni, hanem egy univerzális fizetési rendszerre is vágyik.
Előrehaladások persze történtek. Idén augusztusban arról hallhattunk, hogy az ország kereskedelmi bankjai között már zajlanak a tesztek a digitális jüant illetően. Hónap végén a kommunista párt kijelentette, miszerint a blokklánc kulcseszközként szolgál majd az országszintű szociális szolgáltatások fejlesztése terén.
Kína kapcsán még érdemes megemlíteni a Blockchain Service Networköt (BSN) is, amely azért jött létre, hogy segítse a középvállalkozásokat a különféle blokkláncprojektek fejlesztésében. Természetesen olyan nyilvános blokkláncok jöhetnek itt szóba, amelyek megfelelnek a kínai törvényeknek.
Azt is bejelentették, hogy a BSN akár a digitális jüan infrastruktúrájaként is szolgálhat majd.
A blokkláncmegoldásokkal kapcsolatos pozitív hozzáállás ellenére – valljuk be – senki nem hiszi azt, hogy a kormány valaha is törvényessé teszi majd a kriptopénzeket. Ennek egyszerű oka van: nem olyan könnyű beleszólni a hálózat működésébe.
Szingapúr haladni szeretne
Szingapúr viselkedése igencsak példaértékű. Pozitívan állnak hozzá a kriptopénzekhez, nem hagyják figyelmen kívül az ágazatot. A helyi pénzügyi szabályozók az elsők voltak 2020-ban, akik releváns törvényeket alkottak meg az országban működő vállalkozások számára.
A városállam jegybankja nemrég olyan törvénycsomagot bocsátott ki, amelyben tisztázzák, hogyan kell működniük az ágazat társaságainak – amelyeknek már most is meg kell felelniük a pénzmosásellenes és terrorizmusfinanszírozási szabályoknak.
A kriptocégeknek először be kell magukat jegyeztetni, majd engedélyért kell folyamodniuk az országban.
Ha állami blokkláncprojektek után kutatunk, itt is érdekes dolgokat találhatunk. Idén nyáron a jegybank bejelentette, miszerint készen állnak a Project Ubin tesztelésére, amit egy többféle valutát kezelni képes blokkláncfizetési projektnek szánnak kereskedelmi célokra, a határokon átívelő fizetések még hatékonyabbá tétele érdekében. Júniusban elárultak, Kínával is készek együttműködésre lépni a CBDC fejlesztése kapcsán.
Mindent összevetve, Szingapúr viszonylag egyértelmű szabályokkal rendelkezik. Semmilyen törvény nem tiltja vagy korlátozza a kriptopénzek birtoklását vagy azok fiat valutára történő átváltását.
Szabályozás Dél-Koreában
Szingapúrhoz viszonyítva Dél-Korea valamivel szigorúbban áll a kérdéshez. Bár a digitális eszközök jogilag legálisnak számítanak, a helyi tőzsdéket keményen felügyelik a különféle kormányhatóságok.
Az ország Gazdaság és Pénzügy Minisztériuma bármikor lefolytathat egy átfogó ellenőrzést bármely Bitcoin-tőzsdén. 2017 szeptembere óta az ICO-k és margin kereskedések tiltottak a félszigeten.
A kormány idén márciusban rukkolt elő a kriptotőzsdék szabályozását célul kitűző törvényjavaslattal. Jövő év márciusáig van idejük elfogadni a szabályokat, a vállalkozásoknak ezután 6 hónapjuk lesz az alkalmazkodáshoz.
Mindez nemcsak a váltókat, de a vagyonalapokat, a tárcákat, az ICO-kat végző vállalatokat, valamint más piaci szereplőket is érinti majd. Ügyfeleik ezután csak valódi bankszámlával használhatják majd szolgáltatásaikat, ügyfél-azonosítási eljárásnak kell őket alávetni, valamint tanúsítványt kell szerezniük az információbiztonsági rendszerüknek.
Júliusban a kormány akár 20%-os adót is kivetett volna a kriptokereskedésből befolyó bevételekre, ezt a törvényt azonban később nem fogadták el.
- Kapcsolódó: Dél-Korea mégis megadóztatná a kriptobevételeket
Indiai bizonytalanság
Az indiai kormány és a kiptopénzek kapcsolatát nem könnyű megérteni. A Reserve Bank of India 2018-ban megtiltotta a pénzügyi intézeteknek, hogy kiszolgálják a kriptoszolgáltatásokat nyújtó cégeket. Egy évre rá odáig fajultak a dolgok, hogy törvényjavaslatukban akár 10 éves börtönt is kiszabtak volna bárkire, aki kriptopénzzel kereskedik.
Idén március végén azonban nem várt fordulat történt: az Indiai Legfelsőbb Bíróság – a kriptovállalkozások petíciói nyomán – alkotmányellenesnek nyilvánította a jegybank tilalmát, és megsemmisítette azt.
Néhány tőzsde kapott az alkalmon, és azonnal újraindította tevékenységét. A helyzet ennek ellenére továbbra is forró, a kormány céljai ugyanis mindenki számára egyértelműek.
Eddig úgy néz ki, a hatóságok szabályozni szeretnék a területet, mivel azonban haboznak bármit is lépni, a teljes tiltás néz ki a legegyszerűbb megoldásnak.
