Bitcoin = lottószelvény, állítja a harvardi egyetemi professzor (FUD riadó)
Inkább 100 dollárt ér majd a bitcoin, nem 100 ezret, nyilatkozta Kenneth Rogoff, a Harvardi Egyetem professzora, aki korábban IMF vezető közgazdásza is volt.
Sokszorosára nő majd a kriptopénz piac
Az IMF vezető közgazdásza, Kenneth Rogoff ismét kritizálta a bitcoint. Az IMF korábbi elemzője a hétfői brit Guardian újságban lottószelvény címszóval illette a bitcoint, miközben optimistán nyilatkozott a kriptopénz piacról.
A harvardi professzor a jelenlegi medvepiac közepette ismét úgy érezte ki kell nyilvánítania a véleményét a bitcoinról. Rogoff mindig is negatívan állt hozzá a vezető digitális pénzhez, ezért nem is csoda, hogy most is nemtetszéséről cikkezett a Guardian.
Kenneth Rogoff cikkét azzal a pozitív felhanggal kezdte, hogy a kriptopénzt követők folyamatos növekedésének köszönhetően a következő 5 év során a kriptopénz piaci kapitalizáció 5-10 billió dollárra duzzadhat fel.
100 dollár vagy 100 ezer dollár?
Az elmúlt időszakok volatilitását tekintve a 20 000 dolláros árfolyamról 3500 dolláros szintre való visszaesés tulajdonképpen bele kell, hogy férjen a histórikus statisztikákba, de ennek ellenére Rogoff fölöttébb szkeptikus a bitcoin jövőjét illetően. Szerinte:
„A bitcoin hosszútávú árfolyama sokkal valószínűbb hogy 100 dollár lesz sem minthogy 100 ezer.”
A közgazdász szerint ugyanis a bitcoint nem lehet digitális aranynak tekinteni, mert a fizikai aranyhoz képest a bitcoin hasznossága lekorlátozódik a tranzakcióra (ezzel itt vitatkoznánk: épp ma publikáltunk egy cikket a digitális fizetőeszközök hasznosságáról) és ezért sokkal érzékenyebb a buborékszerű összeomlásokra. Emellett pedig a kriptopénz bányászat energiaigényes folyamat (itt újra ágálnánk a FUD Rogoff megjegyzésekkel: statisztikák szerint a bitcoin bányászat 77 százaléka megújuló erőforrásokból származik) és nem elég hatékony összehasonlítva a központi bankok által vezényelt rendszerrel.
Annak ellenére, hogy Rogoff szerint a bitcoin nem fog teljesen elértéktelenedni, várhatóan sokat fog esni az árfolyama. Emögött azt az érvet hozta fel, hogy a nemzeti kormányok és szabályozó hatóságok egyre jobban érdeklődnek a technológia iránt, mivel egyetemesen döntéshozói vélemény az, hogy a bitcoinnal és társaival könnyebben lehet adót kerülni vagy illegális tevékenységeket finanszírozni.
„Ha kivesszük a képből az anonimitást [ez megint hamis állítás – a bitcoin pszeudo-anonim], senki sem akarja használni majd a bitcoint. Ha marad, akkor pedig a fejlett országok nem fogják tolerálni hosszútávon.”
Bitcoin, mint lottószelvény
Bár a közgazdász kitért arra, hogy idővel a kormányzatok szabályozhatják az új eszközcsoportot, a koordinált szabályozás valójában csak a privát rendszereknek kedvez majd.
„Jelenleg a kriptopénzekre csak mint lottószelvény tudok tekinteni, amelyeket bukott államokban lehet használni. Olyan országokban ahol az emberek már elvesztették a bizalmat a jelenlegi rendszerrel szemben.”
Nem is véletlen, hogy például Venezuelában bocsátottak ki államilag támogatott kriptopénzt. Ezek közé az országok közé sorolja Rogoff Kubát, Iránt, Líbiát, Észak-Koreát, Szomáliát, Szíriát – és Oroszországot is. Ezekben az országokban fordulnak ugyanis szerinte leginkább a kriptopénzekhez az emberek, hogy a jelenlegi szankciókat megkerüljék (itt megjegyeznénk Svájcot, Máltát, Szingapúrt de akár Franciaországot is).
