A blokkláncokkal egyszerűvé válik a pénzmozgás követése, még a csalóké is
A kriptovaluták gyakran megkapják, hogy csak a bűnözők, szerencsevadászok és a spekulánsok használják. Azonban ha egy kicsit is ért az ember a kriptovalutákhoz és tisztában van a mögöttes technológia működésével, az tudja, hogy a vádak messze vannak az igazságtól, sőt épp ellenkezőleg.
Vegyük például a PlusToken kriptovaluta piramisjáték esetét, ami milliárdoktól csupaszította meg, a többségében kínai, befektetőket. A séma olyan magas szinteket ütött meg Kínában, hogy a kínai hatóságoknak az óceániai Vanuatu szigetéig kellett repülniük, hogy ott őrizetbe vehessenek 6 kínai állampolgárt, a csalás résztvevőit.
A csalásban milliárdokat mozgattak kriptovalutákban, de ami üdvös volt a csalóknak, olyan hasznos a hatóságoknak és blokklánc elemzőknek is: a blokklánc explorereken élőben tudták követni a piszkos pénz mozgását. A LongHash annak érdekében, hogy feltérképezze a források mozgását, elemezte és vizualizálta a PlusTokenhez köthető Ethereum tárcák tranzakciós történetét, két tárcacímre (erre és erre) fókuszálva.
Kiderült, hogy a két tárca együttesen 800 000 ethert (ETH) tárolt, ami aktuális piaci árfolyamon 140 millió dollárt jelent. Sőt, a csalás bebukása idején, nyáron, még ennél is többet ért volna a két cím, mivel az ETH árfolyama magasabb volt.
Az első tárcában még mindig 789 000 lopott ETH dekkol. A második viszont a 20 000 ETH-es vagyonától teljes egészében megszabadult. A LongHash vizualizálta a tárca pénzmozgását, hogy kiderítse mi történt a mozgatott etherekkel.
Minden egyes pont egy tárcacímet jelképez, a vonalak pedig egy tranzakciót. A fekete pontok a végpontokat jelölik, azaz olyan címeket, ahova tokenek érkeztek, de onnan azok nem kerültek továbbutalásra. A pontok mérete jelöli az utalások utáni egyenlegét a címeknek.
A PlusToken tárcák összesen 7 722 utalást hajtottak végre 4 592 címre, amiket négy fázisra lehet osztani.
Az első fázisban 20 008 ETH-et utaltak az eredeti címről erre. Majd ezt az összeget 199 további címen szórták szét a második fázisban. A harmadik fázisban ez a 199 cím még jobban szétterítette az ETH-eket (ezt a vastag külső gyűrű jelképezi a chart tetején).
Végül a negyedik fázisban a tokenek visszakerültek a fekete pontokba, a végpontokba, amikről azóta se történt kiutalás. 237 ilyen végpont tárca van és a többség 10 – 100 ETH-et tárol.
A négyfázisú utalási minta vélhetően a hatóságok, blokkláncelemzők és szoftverek összezavarását szolgálja. A PlusToken csalók hasonló stratégiát használtak a Bitcoin tárcáik esetében is, amiket azóta egy az egyben kiürítettek.
A még a csalók kezében lévő ETH-ek tárcacímei (4 592 darab) egyetlen kriptotőzsdéhez sem tartoznak, ami azt jelenti, hogy a csalók még nem váltották át más kriptóra vagy fiatpénzre.
Tehát igaz, hogy a kriptós csalások továbbra is bődületes összegeket szednek össze, de a publikus blokkláncok egyben egy hatékony követési mechanizmust is biztosítanak a csalók pénzmozgásainak nyomonkövetésére.*
*Itt most explicit nem tárgyaltuk az anonim tranzakciókat lehetővé tévő titkoscoinokat, mixereket és más anonim tranzakciókat biztosító technológiákat.
