Döbbenetes adatok: napi 4 órát görgetnek a magyar gyerekek – a tudósok kormányzati lépéseket követelnek
A The Lancet Psychiatry néven futó, a világ egyik legtekintélyesebb, pszichiátriai témákra szakosodott, lektorált orvosi szakfolyóiratában megjelent elemzés szerzői arra szólítják fel a kormányokat, hogy szabályozzák a közösségimédia-platformok úgynevezett addiktív dizájnelemeit, különösen a végtelen görgetést és az automatikus lejátszást. A kutatók szerint ezek a funkciók közegészségügyi problémát jelentenek, mivel megszüntetik a természetes megállási pontokat, és a tervezettnél hosszabb ideig tartják a felhasználókat az alkalmazásokban.
A jelentés szerint a képernyőhasználati szokások nem csupán egyéni akaraterő kérdései. A digitális felületeket szándékosan úgy alakítják ki, hogy folyamatosan új tartalmakat kínáljanak, vagy automatikusan elindítsák a következő videót, ezzel gyengítve az időérzéket és elősegítve a túlzott használatot. Ehhez kapcsolódik a doomscrolling jelensége is: amikor valaki hosszú időn át, kényszeresen görgeti a negatív, aggasztó vagy nyomasztó híreket és tartalmakat a közösségi médiában vagy hírportálokon, még akkor is, ha ettől egyre rosszabbul érzi magát.
Magyarországon sem jó a helyzet – görget boldog-boldogtalan
Magyarországon a helyzet különösen figyelemre méltó a gyerekek és fiatalok körében. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásai szerint a 8–15 évesek napi átlagosan közel négy órát töltenek okostelefonjuk képernyője előtt, ennek jelentős részét közösségimédia-alkalmazásokkal. A 15–16 éveseknél ez az idő gyakran már meghaladja a napi négy órát, a 16–19 éveseknél pedig egyes mérések szerint még magasabb.
A gyerekek átlagosan kilencévesen kapják meg első saját telefonjukat, de már az óvodáskorúak 7 százaléka is mobilhasználó, és a 11–12 évesek több mint 80 százalékának van saját készüléke. Bár az online eszközök a legtöbb ember számára pozitív lehetőségeket kínálnak, bizonyos viselkedésformák könnyen irányíthatatlanná válhatnak. Ezek károsíthatják a mentális egészséget, a kapcsolatokat, az oktatást és a munkavégzést.
A jelentés a problémás internethasználat nyolc fő területét azonosítja:
- online játékok,
- szerencsejáték,
- online vásárlás,
- pornográf tartalmak fogyasztása,
- közösségimédia-használat,
- internetes zaklatás,
- digitális felhalmozás,
- egészségügyi szorongás az interneten.
A szerzők olyan kormányzati szabályozást szorgalmaznak, amely a dohánytermékekre, az alkoholra és a szerencsejátékra vonatkozó előírásokhoz hasonlóan működne. Nem a platformokra bíznák az önszabályozást. A javasolt intézkedések között szerepel a különösen kockázatos dizájnelemek korlátozása, a platformok független ellenőrzése, valamint az algoritmusok működésének átláthatóbbá tétele.
A jelentés nem határoz meg konkrét szabályokat, de példaként említi, hogy a hatóságok előírhatnák figyelmeztető felugró ablak megjelenítését, ha valaki több mint 30 percig folyamatosan görget vagy videókat néz. Egy másik lehetőség a kötelező szünet beiktatása meghatározott idő után, az automatikus lejátszás gyakoriságának korlátozása, vagy az, hogy egy bizonyos mennyiségű tartalom után a felhasználónak külön kelljen engedélyeznie az újabb tartalmak betöltését.
A vita lényege a közegészségügyi érdek és az egyéni szabadság ütközése. Egyrészt a manipulatív mechanizmusok korlátozása érthető cél, másrészt kérdéses, hogy a kormány meddig avatkozhat be abba, hogyan használhatják az emberek a saját készülékeiket. A közösségimédia-függőség azonban valós és növekvő probléma, ezért a szabályozás kérdése egyre inkább a közpolitikai napirendre kerül.
Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!
MI A TEENDŐD?- Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
- Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
- Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
- Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
- Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!



