Az amerikaiak harmada szerint a dollár fedezete még ma is az arany

  • 9
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

400 amerikait szólított meg a Genesis Mining felhőalapú bányászatot kínáló cég, akiknek a pénzügyi tudatossággal kapcsolatos kérdéseket tett fel.

Egy évvel ezelőtt szintén csináltak egy hasonló felmérést, a mostani események fényében pedig szerették volna megtudni, mennyit változott a helyzet.

Az összesen 22 feltett kérdést négy csoportra bontották azok témái szerint.

1. A pénzügyi rendszer megértése

Az első kategória a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos ismereteket vizsgálta. Bár nap mint nap használjuk, nem mindenki van tisztában annak működésével.

Mi fedezi az amerikai dollárt?

1879-ben az USA elfogadta az aranystandardot, innentől kezdve tehát csak és kizárólag annyi dollár kerülhetett forgalomba, amely értéknek megfelelő arannyal az ország fedezetként rendelkezett.

Mivel azonban a pénz mennyisége nem tudott lépést tartani a rohamosan növekvő gazdasággal, Nixon elnök 1971-ben megszüntette a bankjegyek kibocsátásának ily módon történő korlátozását.

Arany, olaj, kötvények, az amerikai kormány, semmi, nem tudom.* Forrás: Genesis Mining.

A válaszolók 42%-a válaszolta, hogy az amerikai kormány felel a dollár értékéért, míg múlt éven ez az arány mindössze 30% volt. Az „aranystandardosok” aránya nem változott számottevően.

Ki felel az amerikai dollár létrehozásáért?
Kongresszus, szenátus, Federal Reserve, bankok, a pénzverde, az elnök, nem tudom.* Forrás: Genesis Mining.

Az emberek mindössze 60%-a tudta helyesen, hogy a pénz kibocsátásáért a Federal Reserve felel. A megkérdezettek negyede szerint ez a U.S. Mint, vagyis az amerikai pénzverde feladata.

Ki birtokolja a Federal Reserve-öt?

1913-ban Wilson elnök aláírta a Federal Reserve-ről szóló törvényt, amely az ország jegybankjának megalapítását jelentette. Az államilag kontrollált jegybankok többségével ellentétben a Fed egy állami-privát rendszerként működik.

A kormány, társaságok, együttműködésben a kormány és társaságok, nem tudom.* Forrás: Genesis Mining.

Bár az igazgatótanács közvetlenül számol el a kongresszus felé, a működése decentralizáltnak mondható, lévén, hogy magát a rendszert 12 bank alkotja, amelyeket külön-külön egy kilenctagú testület irányít.

Helyesen tehát a válaszadók 19,3%-a tudja, mi a helyzet.

Vajon a banknak mindig pontosan annyi pénzt kell magánál tartania, amennyit az ügyfelek behelyeztek?
Igen, nem.* Forrás: Genesis Mining.

A bankoknak nem feltétlenül kell teljes mértékben birtokolniuk a hozzájuk behelyezett pénzeket. Mindössze annyival rendelkeznek, hogy a tranzakciós igényeket kielégíthessék.

Ebből a tényből kifolyólag következhet be olyan állapot, amelyet bankrohamnak nevezünk, vagyis amikor egy adott bank annyi készpénzfelvételi kérelmet kap, amennyit nem tud teljesíteni.

Akik nemmel válaszoltak az előző kérdésre: mégis a betétek hány százalékával kell rendelkezzen egy bank?

2020 márciusáig azon amerikai bankoknak, akik 16 milliónál kevesebb dollárnak megfelelő betétet kezeltek, nem feltétlenül kellett tartalékkal rendelkezniük. 16 és 122,3 millió dollár között 3%-os, 122,3 millió dollár fölött pedig 10%-os tartalék volt a törvényes minimum.

A koronavírus okozta pandémia azonban ezt is felülírta, ma már a betétektől függetlenül egyetlen bank sem köteles tartalékolni.

Forrás: Geneis Mining.

2. A pénzintézetekbe vetett bizalom

Sokan még mindig jól emlékeznek a 2008-as világgazdasági válságra, amelyet a pénzügyi rendszer bizonyos ágazatainak felelőtlensége váltott ki. Ennek, valamint a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések fényében nem meglepő, ha mindenki másképp gondolkodik a pénzintézetekbe vetett bizalomról.

Megbízom a bankomban
Teljesen egyetértek, egyetértek, semleges, nem értek egyet, egyáltalán nem értek egyet.* Forrás: Genesis Mining.

A válaszadók durván 77%-a inkább megbízik a bankjában, 1,5%-nak pedig minden bizonnyal valamikor volt már rossz tapasztalata a pénzintézetekkel.

Tudom, hogy a banknál biztonságban van a pénzem
Teljesen egyetértek, egyetértek, semleges, nem értek egyet, egyáltalán nem értek egyet.* Forrás: Genesis Mining.

Valamivel nagyobb a bizalom, ha a pénzmegőrzésről van szó.

Tudom, hogy a banknál biztonságban vannak a személyes adataim
Teljesen egyetértek, egyetértek, semleges, nem értek egyet, egyáltalán nem értek egyet. Forrás: Genesis Mining.

Lévén, hogy itt a bizalomról szóló kérdésekről volt szó, nem meglepő, hogy hasonló eredmények jöttek ki.

Kiben bízol jobban?

Ha a polgárok jóhiszeműségéről van szó, a bankok egyértelműen tarolnak más entitásokkal szemben. Ezek:

  • Rendőrség 26,7% – bankok 71,3%,
  • kongresszus 11,3% – bankok 88,8%,
  • média 12,5% – bankok 87,5%,
  • ügyvédek 23,5% – bankok 76,5%.

A felmérés kitért arra is, mely nagy amerikai bankok élvezik a legtöbb, és melyek a legkevesebb bizalmat ügyfeleik részéről.

3. Pénzről alkotott elképzelések

Ebbe a kategóriába olyan kérdések tartoznak, amelyek elsősorban az inflációra és annak hatására, valamint a digitalizációra terjedtek ki.

Mit gondolsz az amerikai dollár inflációról?
Nagyon aggódom, valamennyire aggódom, nem aggódom, nem vagyok benne biztos.* Forrás: Genesis Mining.

Az infláció miatti fejfájás talán a vártnál meglepőbb adatokat hozott: a válaszadók mindössze 6%-a nem izgatja magát a pénzromlás miatt.

A következő kérdés ugyanez volt, azzal a különbséggel, hogy a válaszadóknak csak az elmúlt 12 hónap változásait kellett figyelembe venniük. A mögöttünk lévő 1 év inflációját illetően a válaszadók csaknem felének vannak félelmei.

Megnövelte-e a pénzkészletet az amerikai kormány a gazdaság stimulálására a COVID-19 miatt?
Igen, nem, nem tudom.* Forrás: Genesis Mining.
100 év múlva még mindig fognak készpénzt használni az emberek?

 

Igen, nem, nem tudom.* Forrás: Genesis Mining.

Az amerikaiak nagyjából negyede véli úgy, hogy a készpénz még 100 év múlva sem lesz a múlté, és szintén negyedüknek fogalmuk sincs arról, mi lesz vele a jövőben.

Le kellene-e cserélnie a kormánynak a fizikai dollárt kizárólag digitális formára?
Igen, nem, nem tudom.* Forrás: Genesis Mining.

Jobbak az arányok, amikor a készpénz megvédéséről van szó. Az amerikaiaknak mindössze 24,8%-a szeretne egy olyan világban élni, ahol a kormány akár teljes hozzáférést is kaphat a valutával zajló összes tranzakció adataihoz. 2019-ben egyébként ez az arány még csak 13,3%-on állt, amely ijesztő növekedésnek számít 1 év alatt.

4. Bitcoin és kriptopénzek

Hallottál-e már valaha a kriptopénzekről?
Igen, nem, nem tudom.* Forrás: Genesis Mining.

2013-ban egy friss házaspár úgy döntött, 100 napig csak bitcoinból fog élni. Az erről forgatott Life of Bitcoin című dokumentumfilm tanúsága szerint akkoriban alig akadt valaki, aki tudta volna, hogy ilyen fizetőeszköz létezik. 7 év alatt azonban jócskán megváltozott a helyzet.

Az alábbiak közül mi jellemzi a legjobban a bitcoinról és más kriptopénzekről alkotott elképzeléseidet?
Végül lecseréli majd az amerikai dollárt; érdekes ötlet, amelyben lehet potenciál, de még korai lenne megmondani; valami olyasmi, amit a bűnözők használnak; nyitott vagyok új dolgok tanulására; szerintem rossz ötlet; nem vagyok benne biztos. Forrás: Genesis Mining.

Összegzés

A kutatásból kiderült, hogy az amerikaiak egy része megérti, hogyan működik a pénzügyi rendszer, és az azt kiszolgáló intézmények. Többségük mégis téves információkkal rendelkezik róla, esetleg a „nem tudom” kategóriába tartozik.

Még sincs túl nagy ok az elkeseredésre. Kiderült ugyanis, hogy van igény a pénzügyi tudatosság növelésére a pénz forrásával és felhasználásával, a bankrendszer működésével kapcsolatban. Nem utolsó sorban itt az idő megmutatni, milyen fő szerepet játszhatnak majd a kriptopénzek a terület biztonságos, a magánélet védelmét is szem előtt tartó fejlesztéseinek szempontjából.

*Jobb felső negyedtől indulva az óramutató járásával megegyezően.

A felmérés eredményei angol nyelven ide kattintva olvashatók.


  • 9
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.