Gyógyszeripari óriások: az emberiség megmentői vagy báránybőrbe bújt farkasok?

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Az elmúlt hónapokban egyértelműen a gyógyszeripari óriások voltak a középpontban. Köszönhetően az általuk kifejlesztett vakcináknak az olyan gyógyszercégek nevei mint a Pfizer vagy a Moderna a hétköznapi életünk részévé váltak. Ráadásul még a mémipar is rápörgött a témára, sorra jelennek meg az újabb és újabb vakcinás mémek. De mindezek ellenére lehet, hogy mégsem kellene annyira dicsőíteni a gyógyszeripari cégeket?

A Kleenex és a gyógyszeripari cégek

A gyógyszeripari óriások mostani sikertörténete kicsit hasonlít arra, ahogy a Kleenex márkanév eggyé vált a kozmetikai kendők és zsebkendők általános megnevezésével. A Kleenex védjeggyé történő bejegyzésére 1924-ben nyújtották be a kérelmet, akkor még nedvszívó papírként funkcionált arckrémek eltávolítására. Majd később már arctörlőként dobták piacra ugyanazt a terméket miután a cég egyik szénanáthás alkalmazottja orrfújásra használta az egyik ilyen eldobható kendőt. A Kleenex ezt követően még nagyobb részesedést szerzett a piacon és a márkanév napjainkban már a kozmetikai kendők szinonimájaként használatos világszerte.

A mostani egészségügyi világjárvány kellős közepén egy Kleenex-es monopolhelyzet kialakításához hasonló folyamat zajlik. A profitorientált gyógyszeripari óriások neve egybeforr a COVID19 elleni vakcinák megnevezésével. Gondolj csak a Pfizer, Moderna, vagy AstraZeneca nevekre. Mi jut ezekről először az eszedbe? Egy gyógyszercég vagy egy vakcina? Nagy valószínűséggel ez utóbbi.

Ez is csak azt bizonyítja, hogy ezeknek a cégeknek a PR-ja nagyon jól működik. Annak ellenére, hogy a gyógyszeripar a világ egyik legellenszenvesebb iparágai közé tartozik, – különösen az Egyesült Államokban – most mindenki az emberiség megmentőiként tartja számon a vakcinákat kifejlesztő vállalatokat. Ezek a privát cégek és az őket éltető nyereségvágy azonban teljes mértékben megváltoztatták a globális válságra adott társadalmi választ. A világjárvány első hónapjaiban még nagyfokú közösségi szolidaritás volt megfigyelhető, a vakcinák kifejlesztésével viszont a globális kapitalizmus struktúrái egyre inkább elfojtották az emberek azon képességét, hogy a közös jó érdekében együtt lépjenek fel.

Báránybőrbe bújt farkasok?

A gyógyszercégek monopóliuma nem csak szimbolikus. A cégek felhalmozzák a szabadalmakat és nem osztanak meg semmiféle információt, ami a vakcinák gyártását és elosztását felgyorsíthatná. Még akkor sem, ha ezzel emberek millióinak élete forog kockán. És miért is van ez így? Mert ezek a vállalatok nyereségorientáltak és a saját nyereségüket az emberiség érdekei felé helyezik. Azzal, hogy a vakcinák mindenki számára elérhetővé válnának és a vakcinák gyártásához szükséges know-how-t mások is megszereznék, rengeteg profittól esnének el. Épp ezért, ezt mindenképp meg szeretnék akadályozni.

Egy tudományos körökben ismert író, Stephen Buranyi szerint nem ezektől a cégektől fog kikerülni az “emberek vakcinája” és nem azért, mert maga a koronavírus vakcina annyira értékes lenne. Inkább maga a rendszer és a monopóliumhelyzet az, ami értékes. Ezeknek a cégeknek sokkal jobban megéri kizárni az esetlegesen olcsóbb megoldásokat nyújtó versenytársakat.

Buranyi jelentése szerint túlságosan kevés oltóanyag került legyártásra eddig. Ráadásul az idei évben gyártott 430 millió vakcina közel fele a népesség leggazdagabb 16%-ához került. A szegényebb országoknak még legalább 2 évet kell várniuk majd ahhoz, hogy elfogadható oltottsági szintet érjenek el.

Ahogy a fentiekből is látszik, azt a néhány gyógyszeripari órást, amely monopolizálni tudta az oltóanyagok piacát teljesen elvakította a nyereségvágy. És sajnos ez elsősorban a kormányok hibája, hiszen ők voltak azok, akik kizárólagos engedélyt adtak ezeknek a cégeknek az oltóanyag kifejlesztésére. Most pedig nem tesznek ez ellen az égadta világon semmit. Az emberek meg ezt szó nélkül hagyják és tovább istenítik a báránybőrbe bújt farkasokat csak hogy végre visszakaphassák a normális életeiket.

Kapcsolódó cikkeink:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.