Itt a nagy banki körkép: hogyan állnak Magyarország vezető bankjai a kriptovalutákhoz

Manapság egyre sűrűbben lehetünk tanúi a bankok kriptovalutákkal kapcsolatos állásfoglalásának. Néhány bank teljesen elítéli őket, rendkívül kockázatos befektetésnek titulálva a digitális pénzeket, míg egyes bankok már saját kriptovalutával is rendelkeznek (JP Morgan). Habár több külföldi pénzügyi szakértő hangsúlyozta már ki a blokklánc technológia bankok általi alkalmazásának potenciális előnyeit, a hazai bankszektor képviselőitől ritkán olvashatunk állásfoglalást a témával kapcsolatban. A BitcoinBázis ezért megkérdezte Magyarország vezető bankjait miként vélekednek a digitális pénzekről, illetve a mögöttes blokklánc technológiáról. A felmérésben 3 kérdésre kerestük a választ:

• Van-e az adott banknak külön hazai blokklánc, illetve kriptovalutákat illető stratégiája?
• Nyitottak-e a hazai kriptovaluta vállalkozások (mint pl. brókerek, kriptotőzsdék) fiat tranzakcióinak feldolgozására?
• Támogatja-e vagy inkább elítélik a kriptovaluták, mint például a bitcoin hazai terjedését?

Lássuk, hogyan vélekednek a magyar bankok az feltörekvő technológiáról.

MKB Bank

Az MKB Bank egyike azon megkérdezett bankoknak, amelyek viszonylag pozitívan vélekednek a blokklánc technológiáról, illetve a kriptovalutákról. Válaszukból kiindulva a bank tisztában van a kriptovalutákban rejlő lehetőségekkel és folyamatosan figyelemmel kíséri a technológia fejlődését. Íme az MKB Bank válasza a fent említett kérdéseinkre:

• Az MKB Bank, valamint az MKB Bank fintech innovációs laborja, az MKB Fintechlab – a többi magyarországi bankhoz hasonlóan – foglalkozik a blokklánc technológiával és annak felhasználási területeivel. A kriptovalutákkal kapcsolatosan folyamatosan nyomon követjük a szabályozói környezet alakulását. E témában is alapvető fontosságúnak tartjuk a biztonság garantálását.
• Az MKB Bank folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi az ilyen jellegű vállalkozások működését
• Az MKB Bank innovációban élen járó pénzintézetként fontosnak tartja a pénzügyi rendszerek új lehetőségeinek mérlegelését, azonban ezen a területen is a lehető legnagyobb körültekintéssel jár el, és kizárólag olyan döntéseket hoz, amelyek a már meglévő és a jövőbeli ügyfelek érdekeit tartják szem előtt.

A tény, hogy a bank foglalkozik a blokklánc technológia alkalmazási területeivel arról árulkodik, hogy az új technológiának minden bizonnyal szerepe lesz az elkövetkező évek bankpolitikájában és feltételezhetően a kriptovaluta vállalkozások is barátságosabb fogadtatásra lelnek fiat pénzügyeik lebonyolításakor.

Budapest Bank

A Budapest Bank válasza talán egy cseppet konzervatívabb az MKB Bank válaszánál, azonban pozitívumként emelhető ki az, hogy a Budapest Bank is érdeklődve kíséri figyelemmel a blokklánc technológia fejlődését. Lássunk mi a Budapest Bank jelenlegi álláspontja a blokklánc iparról:

• Folyamatosan nyomon követjük a technológiai újdonságokat, így a blokklánc fejlődését is. Konkrét stratégiánk még nincs ezen a téren, de vizsgáljuk a technológia alkalmazási lehetőségét, valamint a versenytársak ez irányú projektjeit.
• A jövőben, a kriptovaluták szabályozói kérdéseinek tisztázását követően releváns lehet a gyakorlati alkalmazása.
• A Budapest Banknál érdeklődve figyeljük a fejleményeket, hiszen egy izgalmas innovációs területnek tartjuk, amely jelenleg még fejlődési szakaszban van.

A fenti válaszokból ítélve a Budapest Bank jövőbeli tervei között a blokklánc technológia alkalmazása is szerepel, azonban az első lépés megtételére még várni kell. Érthetően, konkrét szabályzás hiányában a bank jelenleg csupán a technológia tanulmányozásával és lehetséges alkalmazási területeivel foglalkozhat.

UniCredit

Talán a legbizalomgerjesztőbb választ, ami a blokklánc technológiát illeti az UniCredit csoport adta. Az UniCredit nem csupán figyelemmel kíséri, de aktívan részt vesz és fejleszt a területen.

• Az UniCredit 2015 óta követi figyelemmel a blokklánc és a kriptovaluták helyzetének alakulását, tudatában annak, hogy hatásuk lehet a pénzügyi szektorra. A Csoport figyelmének középpontjában jelenleg nem a kriptovaluták állnak, hanem az azokhoz alkalmazott technológiákban rejlő felhasználási lehetőségek feltérképezése. Belső kutatásaink és projektjeink igazolták, hogy a blokklánc-technológia – bár még mindig alakulófélben van – előnyös lehet, növelheti a hatékonyságot.
• Az UniCredit is részese volt az első blokkláncalapú – az IBM Blockchain Platform és a Hyperledger Fabric alkalmazásával működő – élő kereskedelmi platform, a we.trade elindításának. A platform használatával a bankok és vállalatok költséghatékonyabban intézhetik nemzetközi kereskedelmi ügyleteiket. A platformot több bank, többek között a Deutsche Bank és a Rabobank hozta létre közös vállalatként. A we.trade jelenleg a következő tizenegy európai országban érhető el e bankok ügyfelei számára: Olaszország, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság. Németországban az UniCredit hajtotta végre az első nemzetközi tranzakciót a we.trade platformon keresztül 2018. augusztus 2-án. A platform 2018 júliusában indult.
• Az UniCredit jelenleg sem ügyfelei megbízásából, sem saját nevében nem foglalkozik aktívan kriptovaluta-befektetésekkel. Az UniCredit az ügyfelek egyéni kockázati profilja alapján kínál befektetési termékeket és szolgáltatásokat, illetve ad tanácsot befektetésekre vonatkozóan.

Úgy tűnik a bankok számára a blokklánc technológia ígéretesebb befektetésnek tűnik, mint a meglévő kriptovaluták alkalmazása. Ez persze érthető, hiszen a blokklánc technológia alkalmazásával rengetek pénzt lehet megtakarítani, főleg a nemzetközi tranzakciók esetében, míg a kriptovaluták használatára talán ügyfeleik nagy része jelenleg nem áll készen. Annak ellenére, hogy az UniCredit egyelőre nem foglalkozik kriptovaluta befektetésekkel, válaszukból ítélve fényes jövőt jósolhatunk a digitális pénzek alapját képező technológiának.

És mi a helyzet az OTP Banknál?

Nem sok. Magyarország legnagyobb mérlegfőösszegű bankja elavult (2017-es) MNB figyelmeztetésekre hivatkozva nem foglalkozik, általuk ‘mesterséges pénznek’ nevezett kriptókkal és azokhoz köthető tranzakciók feldolgozásával.

‘Robotválaszukban’ arra sem vették a fáradtságot, hogy a mögöttes technológiai kutatásaikról írjanak, már ha egyáltalán létezik ilyen.

Érdemes kétszer is megfontolni, hogy a magyarországi kriptoközösség tagjai, illetve Magyarországon bejegyzett kriptovállalkozások és startupok az OTP banki szolgáltatásait veszik igénybe.

Hogyan vélekedett a többi bank?

Sajnos a 10 megkeresett bank közül csak 3 adott használható választ a fenti kérdésekre. A többi bank vagy nem válaszolt vagy semleges választ adott. A következő válaszokat kaptuk tőlük:

“A banknak nincs hazai blokklánc, illetve kriptovalutákra vonatkozó stratégiája, valamint nem tervezi azok tranzakciójában való részvételét, ugyanakkor munkánk során folyamatosan figyelemmel kísérjük a kriptopiacról érkező hazai és nemzetközi híreket, információkat.” – EXIM Bank

“A banknak nincs külön stratégiája a hazai blokkláncokra és kriptovalutákra vonatkozóan.” – CIB Bank

“Jelenleg nem áll módunkban a rendelkezésére állni a megadott témával kapcsolatban.” – Citibank

A Takarék, Erste és a Raiffeisen a publikáció végső határidejéig nem válaszolt megkeresésünkre. Amint többet tudunk álláspontjukról, frissítjük a cikket.

Összefoglaló

Mint láthatjuk, a megkérdezett bankok 30 százaléka vélekedett pozitívan a blokklánc technológia alkalmazásáról. Ez első ránézésre talán alacsonynak tűnhet, azonban a technológia 10 éves múltjához képest remek eredmény, különösen itthon. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy Magyarországon egyelőre nincsenek szabályozva a kriptovalutákkal kapcsolatos tevékenységek, azt hiszem sokat elárul, hogy némely bank mégis foglalkozik a terület feltérképezésével. Reméljük néhány év múlva 10-ből 10-bank fog részletes beszámolót adni aktuális blokklánc és digitális pénz politikájukról.