Jól lehúzta a Magyar Nemzeti Bank a Revolutot és a PayPalt

Február 24-én a Magyar Nemzeti Bank egy közleményt adott ki, amelyben a fintech cégektől félti a magyar felhasználókat. Megfogalmazásuk szerint ők is támogatják az “egyszerűbb, olcsóbb pénzügyi szolgáltatásokat lehetővé tévő fintech innovációkat, de kizárólag akkor, ha azok szavatolják a pénzügyi stabilitást és az ügyfelek biztonságát.

BitBay - keress könnyen kriptovalutákat a BitBay referral programjával - akár 80% visszatérítés!

Most éppen a három nagy, Magyarországon is egyre népszerűbb pénzügyi technológiai (fintech) cég ellen indított hadjáratot a központi bank. Az itthoni ügyfelek közt a nagy-britanniai központú Revolut Ltd, a szintén brit TransferWise Ltd, illetve a luxembourgi PayPal (Europe) S.á r.l. et Cie, S.C.A. vált mostanáig a legnépszerűbbé. Ezek egyike sem magyarországi székhelyű bank, hanem itthon határon átnyúló szolgáltatás nyújtására vonatkozó bejelentéssel rendelkező elektronikus pénzkibocsátó, pénzforgalmi szolgáltató, illetve hitelintézet.

Arra hívja fel a közlemény a felhasználók figyelmét, hogy ügyféljelzések és sajtóhírek szerint egyes fintech cégeknél előfordul, hogy bizonytalan időre indoklás nélkül zárolják az ügyfél (akár nagyobb összeget is tartalmazó) számláját. A panaszok arra is vonatkoznak, hogy elégtelen tájékoztatás miatt nem értesültek pl. arról, hogy az adott szolgáltatónál ‘felárasak’ a hétvégi tranzakciók, hirtelen megdrágulnak a kártyatranzakciós díjak, és hogy az ügyfélpanaszokra lassan vagy egyáltalán nem válaszolnak ezek a fintech cégek.

Tájékoztatásuk szerint az Magyar Nemzeti Bank próbálna segíteni, de mivel ezeknek a fintech cégeknek nincs hivatalos magyarországi képviseletük, ezért ‘fogadó országbeli’ felügyeletként – csak korlátozott fogyasztóvédelmi jogosítványai vannak működésükre. A fintech cégek ügyfélszámláin lévő pénzekre nem terjed ki az Országos Betétbiztosítási Alap (vagy bármilyen egyéb magyarországi garanciaalap) védelme sem.

A központi bank azt javasolja, hogy jogvita esetén egy magyarországi ügyfél közvetlenül az adott társasághoz fordulhat panaszával. Ha a társaság válasza nem megfelelő, 6 hónapon belül az annak székhelye szerinti vitarendezési fórumhoz – Nagy-Britanniában így a Financial Ombudsman Services-hez – fordulhat. Az ügyfélszámlával kapcsolatos tranzakciókkal kapcsolatos panasz a brit pénzügyi fogyasztóvédelmi felügyelethez, a Financial Conduct Authority-hez is beadható.

fintech

Mit tehetne az MNB másképp?

Az MNB figyelmeztetése jogos és helytálló, hiszen sok esetben tényleg érdekes dolgokat művelnek az ügyfelekkel ezek a pénzügyi szolgáltatók. Előfordulnak zárolások, hirtelen megnövekedett tranzakciós díjak, de tegyük fel a kérdést. A mainstream bankok nem rónak ki több ezer forintos kártyadíjakat, vagy nemzetközi utalások esetén nem rövidítenek meg több tízeurós összeggel?

Lehet, hogy a tisztogatást és takarítást a bankok táján kellene elkezdeni. Lehetne olyan pénzügyi környezetet kialakítani, ahol nem a készpénzhasználatot bátorítanák, hanem a lakosságot minél jobban az elektronikus fizetési csatornák felé terelnék. Meg kellene drágítani a készpénzfelvételt, és csökkenteni kellene a POS terminálok üzembehelyezési és tranzakciós díjait, hogy mindenhol lehessen kártyával fizetni. Ne találkozzunk olyan felirattal egyik kisboltban sem, hogy 1000 Ft alatt nem lehet kártyával fizetni, mert akkor neki elviszi a teljes marginját a tranzakciós díj. El kellene törölni az átutalások magas díjait, hogy pár száz forint utalás esetén se fizessünk irreálisan magas összegeket utalási díjként. Van tehát sok eszköze a központi bankoknak arra, hogy a saját hazai banki rendszert is helyzetbe hozzák.

Magyarországon az első lépéseket remélhetőleg sikeresen meglépik a bankok azzal, hogy hibamentesen elindítják az azonnali átutalási rendszert. Ebben az esetben öt másodpercen belül a számládon lehet a kapott pénz. Akkor nem kell a hosszú bankszámlaszámokat megnevezni, elég lesz az utalás indításához egy telefonszám vagy email cím. Az irányvonal tehát jó, a technológiai alapok lassan megépítésre kerülnek. Most a költségoldalt kellene rendbe tenni, és ösztönözni a lakosságot és gazdasági szereplőket, hogy hagyjanak fel a készpénz használatával. Hiszen a készpénzlogisztika is rengeteg milliárdot vesz ki az adófizetők zsebéből.

A pénzügyi kultúra átalakításával és költséghatékonyabb fenntartásával a szabályozói szereplők, a hazai bankrendszer is sokat tudna tenni azért, hogy ne kelljen a fintech cégek szolgáltatásai igénybe venni. Ha versenyképes alternatívát tudnak kínálni, senki sem akar majd a saját bankján kívül más szolgáltatónál ’bankolni’.

Változtatni kell a piaci szereplőknek is

Ha nem változik ez a mainstream szemlélet, akkor nem a fintech cégek jelentik majd a legnagyobb veszélyt. Hiszen ha szélesebb körben elérhetővé válik a kriptós fizetés, akkor nem lesz olyan bank vagy pénzügyi szolgáltató, aki fel tudja majd venni a versenyt a kriptós fizetés előnyeivel a biztonság, a transzparencia és a megbízhatóság területén.

A Magyar Nemzeti Bank részéről tehát a közlemények kiadása mellett van sok egyéb tennivalója is. Nyitnia kell az innováció, az új technológiai megoldások, a blokklánc technológia iránt, és akkor a most drágán működő banki rendszert át fogják tudni alakítani. Ezzel új lehetőségeket és termékeket tudnak kínálni a következő generációnak, akik már ma is teljesen máshogy gondolkodnak a pénz szerepéről.

CRYPTO.COM💳 – Használd a linkünket regisztráláskor és 50💲 jóváírásban részesülsz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.