Kémkedő teknősök uralják a Dél-kínai-tengert
Cikk meghallgatása
A kínai Állambiztonsági Minisztérium szerint az ország felségvizein olyan tengeri teknősöket és halakat találtak, amelyekre apró érzékelőket szereltek. A hatóságok szerint ezek az eszközök óceánográfiai adatokat gyűjthetnek, amelyek alapján részletes víz alatti térképek készíthetők – adatok, amelyek katonai szempontból különösen értékesek, főként a tengeralattjárók műveletei során.
A minisztérium június 12-én megjelent WeChat-bejegyzésében kémkedésre alkalmas bójákról, valamint úgynevezett hullámvitorlázó autonóm vízi járművekről is beszámolt. Az eset a Kína és a Five Eyes-hírszerzési szövetség (USA, Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) közötti egyre élesebb rivalizálás közepette került nyilvánosságra, miközben továbbra is feszült a helyzet a Tajvani-szorosban és a Dél-kínai-tengeren.
Elsőre a víz hőmérséklete, sótartalma vagy az áramlatok jellemzői nem tűnnek különösebben izgalmas információnak. Katonai szempontból azonban kulcsfontosságúak, mivel jelentősen befolyásolják a hang terjedését a víz alatt, vagyis a szonárrendszerek hatékonyságát. A részletes óceánográfiai adatok alapján azonosíthatók az úgynevezett akusztikus árnyékzónák – olyan területek, ahol a szonár kevésbé megbízhatóan működik, és amelyek ideális rejtett útvonalat biztosíthatnak a tengeralattjárók számára.
Amennyiben a kínai állítások helytállóak, az élő állatokra szerelt szenzorok különösen nehezen felderíthető módszert jelenthetnek, hiszen egy teknős vagy hal jóval kevésbé kelti fel a figyelmet, mint egy drón vagy egy kutatóhajó. A minisztérium nem nevezett meg konkrét országot, de arra utalt, hogy az eszközöket akár tudományos vagy környezetvédelmi kutatások leple alatt is telepíthetik. A hatóságok arra kérték a halászokat, hogy jelentsenek minden gyanús bóját vagy vízi eszközt – ezzel lényegében a halászhajók flottáját is decentralizált megfigyelőhálózattá kívánják alakítani.
Nem példa nélküli az állatok katonai alkalmazása
Bár a szenzorokkal felszerelt teknősökről szóló hírek egyelőre független forrásból nem nyertek megerősítést, az állatok katonai és hírszerzési célú felhasználása korántsem új jelenség. A hidegháború idején az Egyesült Államok és a Szovjetunió is indított programokat tengeri emlősök kiképzésére. Az amerikai haditengerészet legismertebb delfinprogramjában például delfineket és kaliforniai oroszlánfókákat képeztek ki aknák felkutatására, elveszett felszerelések megtalálására, valamint illetéktelen búvárok jelzésére. Oroszország hasonló programokat működtetett, amelyekről ma is időről időre érkeznek hírek.
A különbség az, hogy ezekben az esetekben az állatok elsősorban kiképzésük révén segítették a haditengerészetet, míg a kínai állítás szerint most közvetlenül az állatok testére rögzített elektronikus szenzorok szolgálnának adatgyűjtésre. A katonai kutatások azonban nem korlátozódtak a tengeri emlősökre: az Egyesült Államok kísérletezett galambokkal (kiváló látásukat kihasználva rakéták célra vezetésére), valamint cápák, bálnák és belugák viselkedésének katonai alkalmazhatóságát is vizsgálták.
A galambokat már az első és második világháborúban is széles körben használták üzenetek továbbítására, a kutyákat járőrözésre, robbanóanyag-keresésre és őrzésre, míg a lovak, öszvérek és tevék évszázadokon át a hadseregek logisztikájának nélkülözhetetlen részét képezték.
A jövő megfigyelése a tenger mélyén zajlik
Függetlenül attól, hogy a mostani kínai állítások mennyire bizonyulnak megalapozottnak, egyértelmű trend, hogy a modern hadviselésben egyre szorosabban fonódik össze a biológia, a szenzortechnológia, a műholdas kommunikáció és az autonóm rendszerek. A Tajvani-szoros, a Dél-kínai-tenger, valamint az olyan stratégiai amerikai támaszpontok környéke, mint a guami Apra Harbor vagy a japán Kadena légibázis, várhatóan továbbra is a víz alatti megfigyelési technológiák kiemelt tesztterülete marad.
A térség stratégiai jelentősége folyamatosan nő az Egyesült Államok és Kína közötti katonai versengésben. Bár az amerikai haditengerészet globális fölénnyel rendelkezik – 11 nukleáris meghajtású repülőgép-hordozóval szemben Kína jelenleg hárommal –, a kínai haditengerészet tengeralattjárókból számszerűleg már nagyobb flottát üzemeltet.
Ugyanakkor az amerikai nukleáris meghajtású tengeralattjárók technológiai szempontból még mindig előnyben vannak. Ez a fokozódó jelenlét a Csendes-óceán nyugati részén azt eredményezi, hogy a víz alatti felderítés, az óceánográfiai adatgyűjtés és a tengeralattjárók észlelését segítő technológiák stratégiai értéke tovább emelkedik és lassan a műholdas megfigyelés szintjét is eléri.
A szakértők szerint a jövő egyik legnagyobb kihívása annak felismerése és semlegesítése lesz, hogy miként lehet azonosítani és hatástalanítani azokat a rejtett adatgyűjtő rendszereket, amelyek nemcsak drónokból vagy bójákból, hanem akár élő állatokból is állhatnak.
Regelj MOST a Bitpandára és 10 000 Ft üdvözlőjutalmat kapsz Bitcoinban!
MI A TEENDŐD?- Regelj a Bitpandára
- Hitelesítsd a fiókod
- Váltsd be a promóciós kódot: JOINBITPANDAHU2
- Vásárolj legalább 35 000 forintért kriptót
- Az ajánlat 2026. június 19. 00:00 (CEST) és 2026. július 12. 23:59 (CEST) között újonnan regisztrálóknak szól!
