Kilowattonként 3 centért csábítja Közép-Ázsia a kínai bitcoin bányászokat
Az Egyesült Államok és Irán között kialakult feszültség miatt, a kínai bitcoin bányászok a perzsa ország helyett inkább Közép-Ázsiában, pontosabban Kazahsztánban és Üzbegisztánban keresik az új lehetőségeket. Kilowattonként mindössze 3 centet kellene fizetniük a villamos áramért.
A regionális jelentések szerint a kínai bitcoin bányászok fontolóra vették a Közép-Ázsiába való költözést az olcsóbb villamos energia miatt. Tavaly áprilisban néhány kínai bányászati vállalat Iránba költözött, mivel az elektromos áram 0,006 dollárba került, ám a hatóságok ezt megnehezítették. Noha az iráni vezetők legalizálták az országban a kriptovaluta bányászatot, a bányászoknak további díjakat kellett fizetniük az elektromos fogyasztásért. Novemberben kiderült, hogy az elektromos költségek ingadoznak a bitcoin bányászok számára. Az ingadozás bizonyos hónapokban 0,04 dollár/kWh és 0,16 dollár/kWh között változott. Közép-Ázsiában azonban sok a gáz- és szénmező. Ennek köszönhetően a villamos energia árak rendkívül alacsonyak, kilowattonként 0,03 dollárba vagy annál kevesebbe is kerülhetnek.
Wu Zheng kriptobányász szerint a kínai bányászokat mágnesként vonzza Közép-Ázsia. Wu azt mondta, hogy a kínai bányászok olyan régi modelleket küldenek az alacsony árakat kínáló régiókba, mint az S9, E10 és az M3.
“Az én bányafarmomon Kazahsztánban Ebit E10 gépeket működtetek, amelyek 18 terahash rátát szállítanak, 1800 W fogyasztással”. A bányász azt is nyilvánosságra hozta, hogy Kazahsztánban a villamos energia akár 0,001 dollárba is kerülhet kilowattonként, ha a bányász egy erős szénerőműhöz csatlakozik. “Kazahsztánban a széntüzelésű energia mindössze 0,001 dollárba kerül, az ottani bőséges szénforrás miatt. Ezen túlmenően az országban megengedett a magánenergia termelés is, így az általunk használt villamos energia egy magán erőműből származik.”
Közép-Ázsia a kriptobányászat központja
Nem ez az első alkalom, hogy több kínai bányász Közép-Ázsia felé kacsingat. Tavaly szeptemberben, Ana Alexandre író Alan Dorjiyev-rel, a kazahsztáni Blockchain & Data Center Ipari Fejlesztési Szövetség vezetőjével arról beszélt, hogy a kínai bányászok előszeretettel költöznek a régióba. “Üzbegisztán bányászati szempontból ideális helynek számít. A bányászat azonban egy központosított, ellenőrző szervhez kapcsolódik. Sok a korrupciós ügy, mivel egy kormányzati szerv dönti el, hogy melyik bányásznak ad villamos energiát és melyiknek nem”, fejtette ki véleményét Dorjiyev.
“Jelenleg az egyetlen kihívást az alacsony feszültségű infrastruktúra kiépítése jelenti. Ezáltal a bányászok könnyebben tudnak majd a hálózathoz csatlakozni” folytatta Dorjiyev. Dorjiyev azt is megjegyezte, hogy Kirgizisztán is vonzó országnak számít a bitcoin bányászok körében. Ezenkívül szeptember 2-án Shavkat Mirziyoyev, Üzbegisztán elnöke egy alapot hozott létre, amely a kormány blokkláncának fejlesztésére szolgál. Üzbegisztán vezetői engedélyezték a bitcoin bányászatot, a bitcoin kereskedelmet és rendkívül kedvező adózási szabályokat hoztak a kriptovalutákkal kapcsolatos fizetésekre vonatkozóan. Az olcsó villamos energia és a kriptobarát államok ellenére Közép-Ázsiának ambivalens kapcsolata van Kínával. Amikor még a Szovjetunió uralta egész Közép-Ázsiát, a határokat lezárták a kínaiak előtt és csak a közelmúltban merészkedtek a területre kínai munkavállalók. Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán állampolgárai tiltakoztak a kínai nyitás miatt. Azóta is számos konfliktus van Kína és a volt szovjet utódállamok között, emiatt a bányászok talán kétszer is meggondolják majd, hogy a térségbe telepítsék bányászati vállalkozásaikat.
