Rettegő kriptovezérek: van, akinek az autóját százmilliókért páncélozták be
Cikk meghallgatása
A kriptoiparban szerzett vagyon ára nem csupán piaci kockázat — egyre inkább a személyes biztonság is. A nyilvános blokklánc-hálózatok, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amely a hagyományos bankrendszerben elképzelhetetlen: a tokenek másodpercek alatt, névtelenül és visszavonhatatlanul utalhatók át. Ez a technológiai sajátosság a kriptovagyonnal rendelkezőket egyedi fizikai fenyegetésnek teszi ki — ha ugyanis valakit rákényszerítenek belépési adatai kiadására, a teljes vagyona szinte azonnal és nyom nélkül eltűnhet.
A hagyományos bankoknál ilyenkor a hatóságok befagyaszthatják a számlákat, és van esély a pénz visszaszerzésére. A blokkláncon erre gyakorlatilag nincs mód. Az ilyen veszélyek kivédésére a kriptocégek testőröket alkalmaznak vezetőik, befolyásos embereik védelmére. Emellett a szokásos óvintézkedéseket is megteszik: ragaszkodnak ahhoz, hogy a vezetőik magánrepülőn utazzanak, és otthoni biztonsági rendszereket szereltetnek fel. Mielőtt még valaki legyintene erre, elég megnézni az elmúlt hónapok és évek eseményeit: a francia támadásokat kriptobefektetők ellen, vagy amikor a Yolo Group vezetőjére támadtak rá Észtországban.
A cégek milliárdokat költenek vezetőik védelmére
A Coinbase kriptotőzsde például tavaly 7,6 millió dollárt fizetett Brian Armstrong vezérigazgatónak személyes biztonsági juttatásként, amely magában foglalta az otthoni biztonsági rendszerét, a személyes védelmet, a családvédelmet és a biztonságos közlekedési megoldásokat. De nem csak a Coinbase ennyire elkötelezett vezetői biztonsága mellett. Az amerikai tőzsdén jegyzett vállalatoknak évente kötelezően ki kell adniuk egy úgynevezett meghatalmazási nyilatkozatot, amelyben tételesen tájékoztatják részvényeseiket mindenről, amire a közgyűlésen szavazni fognak — a vezérigazgató fizetésétől kezdve az igazgatótanács összetételéig. Ez a dokumentum tartalmazza azt a kompenzációs táblázatot is, amelyből kiderül, hogy az egyes vezetők pontosan mit és miért kaptak juttatásként.
A nagy Bitcoin-bányász, a MARA Holdings éves meghatalmazási nyilatkozata szerint összesen közel 8,25 millió dollárt költött két vezető személyes biztonságára. Fred Thiel vezérigazgató esetében ez 4,3 millió dollárt tett ki, amelybe belefért az autójának bepáncélozása (430 ezer dollár), egy otthoni biztonsági rendszer telepítése, a cég magánrepülőjének személyes célú használata, valamint a szokásos vállalati nyugdíj-hozzájárulás. Salman Khan pénzügyi igazgató biztonsági csomagja közel 4 millió dollárra rúgott, szintén páncélozott járművel és nyugdíj-hozzájárulással együtt.
Korábban még soha nem láthattunk járműpáncélozást juttatásként feltüntetve egy ilyen dokumentumban, és a két vezető esetében összesített 267 millió forintnyi dollár azért nem csekélység. A meghatalmazási nyilatkozat szerint a vállalat igazgatótanácsa elismeri, hogy az üzleti tevékenység jellege és a kriptovagyon nagysága fokozott figyelmet igényel a vezetők biztonsága terén. Ezért a vezetők olyan kiemelt és sajátos fenyegetettségi profillal szembesülnek, amely lényegesen eltér a legtöbb más tőzsdei vállalat vezetőiétől.
A nagy tőzsdei cégek régóta hatalmas összegeket költenek a vezetők védelmére
A nagyvállalatoknál ez már régóta bevett gyakorlat – de a számok még így is döbbenetesek. Az amerikai tech szektorban évek óta standard, hogy a technológiai óriáscégek komoly összegeket fordítanak vezérigazgatóik személyes védelmére. A 10 legnagyobb tech cég biztonsági kiadásai 2024-ben együttesen meghaladták a 45 millió dollárt, ám ebből egyedül a Meta költött Mark Zuckerbergre többet, mint a többi vállalat összesen. A Meta 2024-ben 27 millió dollárt (kb. 9,7 milliárd forintot) fordított Zuckerberg és családja védelmére – ez 3 millióval több, mint 2023-ban. Ez az összeg jelentősen meghaladja a versenytársak kiadásait: az Alphabet 6,8 milliót költött Sundar Pichaira, az Nvidia 3,5 milliót Jensen Huangra, az Apple 1,4 milliót Tim Cookra, az Amazon pedig 1,1 milliót Andy Jassyre (Jeff Bezos egykori vezérigazgatóként továbbra is kapott 1,6 milliót).
A Tesla hivatalosan mindössze 500 ezer dollárt vallott be Elon Musk védelmére 2024-ben, ám szakértők szerint ez csak a jéghegy csúcsa, mivel Musk saját biztonsági cégekkel is rendelkezik. 2025-re a trend folytatódott: a Tesla például 4,8 millió dollárra emelte Musk hivatalos biztonsági költségeit. A kiadások növekedését a fokozott fenyegetések, a nyilvános szereplés kockázatai és az egyre feszültebb globális környezet magyarázza.
A magyar vonal
Magyarország a legvédettebb ember egyértelműen a miniszterelnök. Hosszú évekig Orbán Viktor kiemelt védelmét a Terrorelhárítási Központ (TEK) elit egységei látták el – ugyanez a szervezet biztosította például Geert Wilders holland politikus magyarországi látogatásait is. A védelem kiterjedt a lakóhely és a munkavégzés helyszínének őrzésére, konvojos utazásokra (oszlopvezető és kísérő járművek), valamint a szálláshelyek biztosítására. A védett személyek körét kormányrendelet határozza meg, a miniszterelnök mindig a legmagasabb szintű védelmet kapja, míg más állami vezetők alacsonyabb fokozatot.
2026-ban azonban változás történt: az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy nem a TEK-et, hanem a Készenléti Rendőrséget bízza meg a saját személyi védelmével. Ez a váltás nemcsak gyakorlati, hanem szimbolikus jelentőségű is, hiszen a TEK-et korábban szorosan összekapcsolták az előző kormányzati ciklusokkal. A magyarországi rendszer így is kiemelkedően szigorú a nemzetközi átlaghoz képest, különösen a kormányfő esetében.