Mit hoz a Bitcoinnak a következő évtized? Sok még a nyitott kérdés
Már csak pár hónap választ el bennünket attól, hogy belépjünk a következő évtizedbe. Fel kell tennünk hát a kérdést, hogy mit hoz a következő tíz év a Bitcoin befektetőknek? Többszörösét fogja érni a mai értékének, vagy elhal ez a kriptovaluta irány? Leváltja a Bitcoint valamilyen más kriptovaluta fejlettebb mögöttes technológiával? Mi fog történni a fiat pénzekkel?
Mielőtt ezekbe a kérdésekbe belebonyolódnánk, érdemes visszatekintenünk az eltelt évtizedre.
Honnan is indult a Bitcoin?
A Bitcoin 10 évvel ezelőtt született meg, mikor a világ egy pénzügyi válság kellős közepén volt.
2008-at írtunk, a legtöbb kormány masszív adósságot halmozott és még mindig halmoz fel. Bedőlt a Lehmann Brothers, ami előre nem látott katasztrófát okozott a banki szférában, és mély recesszióba lökte két évre a világgazdaságot. A kormányzatok még több, korlátlan mennyiségű fiatpénz nyomtatásával reagáltak a válságra.
Satoshi Nakamoto ekkor egy új ötlettel állt elő, amellyel reagálni próbált arra a zűrzavarra, ami a pénzügyi rendszert jellemezte akkor. Az volt az álma, hogy egy olyan peer-to-peer alapú elektronikus pénzügyi rendszert hoz létre, amellyel három legyet is üt egy csapásra:
1. A Bitcoin leválasztja magáról azt a kontrollt, ami a 2008-as válságot is okozta
2. Lecseréli azt a háttérhatalmat, ami manipulációval befolyásolja a pénzügyi világot, egy olyan pénzügyi formával, ami önmagába beépített monetáris szabályozással rendelkezik
3. A monetáris szabályok stabilak, előrejelezhetőek és átláthatóak lesznek – mindenki számára
Ez volt az álom, azonban a valóság kicsit más lett.
A Bitcoin inkább értékmegőrző szerepet vett fel (hasonlóan az aranyhoz), nem pedig egy elektronikus fizetőeszközzé vált.
A Bitcoin megalkotásánál tehát a monetáris rendszer ellenkezőjét tervezték ebben a négy irányban.
1. A fiatpénzek kínálata végtelen és bármikor bővíthető. Így az alkotók arra törekedtek, hogy a Bitcoin kínálata állandó és korlátozott legyen.
2. Hogy megvalósítsák ezt a korlátot, szigorú szabályokat vezettek be. Körülbelül négy évente a Bitcoin kínálatát 50%-kal vágják vissza, ami oda vezet, hogy a végére új Bitcoint létrehozni már irdatlan nehéz és drága lesz. A következő feleződés 2020 májusára várható, ami várhatóan az újabb Bitcoin bikapiac üzemanyagát adja majd.
3. A fiatpénzek használata a bankoktól függ. Ezért a Bitcoint úgy terveztek, hogy bárki bármikor hozzáférhet, és úgy használja fel, ahogy szeretné.
4. A fiat pénzügyi rendszert több kapuőr védi, akiket központilag a kormányzatok irányítanak. A Bitcoinnál ezzel ellentétben nincs kapuőr, központi kontroll, felügyelet, sem pedig kormányzat.
Mivé fejlődött tíz év alatt?
Azonban a teória kicsit elvált a gyakorlattól, ami befolyásolta a Bitcoin fejlődését is.
– Mivel a Bitcoin ritka, ezért a legtöbb ember nem költi el, hanem egyszerűen tartja, bízva abban, hogy az idő múlásával az értéke növekszik majd.
– Mivel nincs formális autoritás felette, ezért a bányászok oligopóliuma átvette az irányítást a Bitcoinok bányászásánál
– Mivel nincs megfelelő kormányzati irányítás felette, ezért fejlesztők egy csoportja vette át a hálózat fejlesztésének az ellenőrzését.
Ma tehát a Bitcoin egy hatékony peer-to-peer elektronikus fizetési rendszer helyett egy értékmegőrző eszközzé vált. Mivel pedig nem látunk olyan fejlesztési irányt, ami a Bitcoint kimozdíthatná ebből a szerepből, ezért valószínűleg tíz év múlva is ebben a szerepben marad. A jó hír, hogy ma nagy igény van az értékmegőrző eszközök irányt a pénzügyi és geopolitikai bizonytalanságok miatt. Így remélhetőleg az arany mellett a Bitcoin értéke is nagyot nő a következő évtizedben.
A Bitcoin alatt felnőtt egy új technológia
Az viszont tény, hogy a Bitcoin vezette be az első publikus, nyitott és digitális elosztott főkönyvi technológiát (Distributed Ledger Technology – DLT).
A DLT közben nemcsak a pénz fejlődésének a részévé vált, de a monetáris szabályozás stabilitását is nyújthatja. Ez a technológia forradalmasíthatja a demokratikus választásokat, transzformálhatja a hitelezés folyamát, és megállíthatja a közösségi média előretörését.
Így tehát a kriptovaluták potenciálja, hogy megváltoztassák a világot sokkal nagyobb most mint bárki gondolta volna tíz évvel ezelőtt. És ehhez a Bitcoinon keresztül vezetett az út.
Ez elindított olyan innovátorok és fejlesztők csoportjait egy úton, akik sok lehetőséget látnak a decentralizált digitális pénzügyi rendszerben. Ők javítják a Bitcoin hibáit, és úgy módosítják az algoritmust, hogy egy mindenki által használható fizetőeszköz jöjjön ebből létre.
Emellett a tradicionális pénzügyi rendszerek irányítói és szabályozói is felfigyeltek végre erre az új jelenségre. Ráébredtek arra, hogy az elosztott főkönyvi technológia sok új előnyt tesz le az asztalra, és keresik a lehetőségeket, hogyan lehetne ezt felhasználni és adaptálni a létező rendszerek modernizálására.
Erre építve mi most két lehetséges forgatókönyvet látunk kibontakozni a következő tíz évben.
A forgatókönyv: a decentralizált DLT
A publikus nyílt főkönyvek és a natív kriptovaluták elkezdik leváltani a fiatpénzeket. A megtakarítás, költés és befektetés dollár és euró helyett Bitcoinban, Cardanoban és EOS-ban történik majd. Ezt az aktivitást sem a kormányzat, sem pedig központi szabályozói intézmény nem felügyeli majd, helyette a közösségek konszenzusán múlik minden.
Kezdetben a kormányzat ellenáll, de később rájön, hogy nem tehet ez ellen semmit.
Egy kriptó sem fog egyedül kiemelkedni, helyette a kriptovaluták csoportjai fognak dominálni, amik a legjobb technológiákon alapulnak, legkönnyebb használni azokat, és az elfogadottságuk a mainstreamben a legnagyobb lesz.
B forgatókönyv: a centralizált DLT
A világ legnagyobb gazdaságainak kormányai és vállalatai élére állnak az új törekvéseknek, és elkezdik a DLT adaptálását.
Ráébrednek, hogy a jövő a digitális pénzekben rejlik, és ezt a megosztott főkönyvi technológia tudja nyújtani. De ahelyett, hogy publikus és nyitott rendszert hoznának létre, inkább egy centralizált rendszert építenek ki, ami nagyban hasonlítani fog a jelenlegi fiatpénz alapú pénzügyi rendszerre.
A mögöttes technológia nagyon hasonló lesz, de az irányítási keretrendszer teljesen más. Az új pénz irányítási joga a központi bankok kezében marad.
A politikai és üzleti vezetőknek, akik állandóan több és erősebb ellenőrzést akarnak elérni, ez egy jó lehetőséget kínál arra, hogy szorosan monitorozzák a tranzakciókat az új rendszerben. Ha pedig szükség van rá, akkor pár kattintással zároljanak és töröljenek számlákat. Ez tehát egy jogosultságokon alapú implementáció lenne.
A Libra jó példája lehet ennek a forgatókönyvnek.
Ahelyett, hogy a rendszerbe épített szabályokra hagyatkoznának, ami megteremtene egy fair rendszert, a résztvevőknek el kell fogadniuk a szabályozók hatalmát.
Egy olyan államban, ami elég erős demokratikus tradíciókkal rendelkezik és a jogi rendszer is jól működik, ez még egy megvalósítható lehetőség is lehet. A kormányzat a nép nevében cselekszik minden esetben.
Azonban azokban az országokban, amik az autokratikus vezetés felé húznak, és az igazságügyi rendszer nem független, ez a szcenárió egy nagyon sötét képet festhet. Itt a kormányok még a maradék szabadságjogokat is egy kattintással eltörölhetik.
Akkor mi lesz a vége?
Ne felejtsük el, hogy minden technológia semleges. A technológia eszköz lehet a fejlődésre, de akár az önmegsemmisítésre is.
A DLT ennek az egyik legjobb példája. Ez egy olyan technológia, ami forradalmasíthatja a világot, új utat nyithat a szabadság, a gazdagság és jólét felé.
De ha rossz kezekbe kerül, akkor egy drákói, megfigyelésen alapuló rendszert lehet kiépíteni vele.
Hogy pedig mi lesz tíz év múlva? Valószínűleg mindkét szcenárió el kezd fejlődni, de hosszútávon a decentralizált DLT-é a jövő. Ugyanis a DLT legnagyobb ereje az önkéntes tömeges részvételen múlik, és ahogy eddig sem, úgy a jövőben sem lesz könnyű megtörni az önszerveződő független közösség erejét.
