Mit szeretnek a Bitcoinosok az osztrák közgazdaságtanon?
Mi is az osztrák közgazdaságtan?
Az osztrák közgazdaságtan egy közgazdaságtani irányzat, amely Bécsből indult a 19. század második felében. Habár a korábbi időszakok kutatásai és tanulmányai is hatással voltak a fejlődésére, a közgazdasági iskola eredetét 1871-re datáljuk, amikor is megjelent Carl Menger könyve, a Közgazdaságtan alapelvei. Később egy újabb jelentős könyv volt hatással az iskola eszméire. 1949-ben egy újabb jeles osztrák közgazdász, Ludwig Mises adta ki a könyvét, Nemzeti Közgazdaságtan címmel. A könyv nem ért el kezdetekben átfogó sikert, sok más a keynesi közgazdaság irányába eltolódott közgazdász kritizálta az elveket, amiket Mises leírt. A könyv megjelenése előtt az osztrák közgazdasági iskola vesztésre állt az ideológiai háborúban a keynesi közgazdaságtan ellen, aminek egyik sarokpontja lett a Bretton-Woods konferencia, amikor létrehozták az IMF-et, a Nemzetközi Valutaalapot, amely fontos szerepet játszott a háború utáni gazdaságok talpra állításában, és az arany- és a dollárstandard bevezetésében.
Azonban Mises 1949-ben megjelent műve újra fellendítette az osztrák iskola létjogosultságát, és újabb jelentős tanulmányok születtek Murray N. Rothbard, Friedrich Hayek and Friedrich von Wieser tollából. Ebben az időszakban vált egyértelművé, hogy az osztrák közgazdasági iskola egy teljesen más irányvonalat képvisel a közgazdaságtan területén.
Az osztrák közgazdaságtan alapelvei
Az osztrák közgazdaságtan legfőbb alapelve a szabad piacok működése, és az iskola azt képviseli, hogy semmilyen külső erőnek nem szabad beleavatkozni a szabad piaci folyamatokba, kivétel magának a piacnak a szereplői, akik saját maguk cselekedeteivel tudják befolyásolni a piac alakulását. Ez az alapelv jelenti a lényegi különbséget a marxizmus és keynesianizmussal szemben, ugyanis mindkét irány fontos szerepet jelöl meg az államnak, és az állam aktív beavatkozásának adók, támogatások, korlátozások formájában.
Az iskola másik fontos alapelve a megbízható pénz, amelyet szintén állami beavatkozás nélkül kell hogy működjön. A pénzre természetéből eredően úgy tekintenek mint ritka adottságra, és hagyni kell, hogy a piac maga döntse el, melyik pénz a legmegfelelőbb számára.
Végezetül a harmadik legfontosabb alapelv a személyek szabadsága. A komplex gazdaságot nem lehet racionálisan tervezni, ugyanis nem léteznek igazán piaci árak, így a központi tervezéshez szükséges információ sem áll rendelkezésre, így az állam a központi tervező szerepét sem bírja betölteni.
Miért is szeretik a Bitcoinosok az osztrák közgazdasági iskolát?
A Bitcoin egy kripto-anarchista mozgalomból ered, amely a koncepcióját az osztrák közgazdaságtanból kölcsönzi. A Bitcoin fehér papír is egy kriptográfiai címlistán terjedt először, amire programozók és mérnök-informatikusok voltak feliratkozva, akik a technológiai innováción keresztül a szabadságot és a pénzügyi szuverenitást hirdették.
Ezenkívül a Bitcoin genezis blokkja utal a 2008-as válság utáni nagy pénzügyi mentőövre, amit az államok adtak a nagy bankok számára. Emellett a b-money javaslat is megfogalmazta, hogy a kormányzatot nem ideiglenesen kell legyőzni, hanem végérvényesen kell letiltani, hiszen működése teljesen felesleges.
Ezek alapján valamilyen mértékben levonható Nakamoto politikai és ideológiai iránya is, nem meglepő tehát, hogy a bitcoinisták szimpatizálnak az osztrák közgazdasági iskolával. Ahogy korábban kiemeltük, az iskola feleslegesnek tartja az állami intervenciót, a bitcoin nyílt decentralizált digitális valutaként pedig kívül áll bármilyen állam vagy kormányzat befolyásolásán. Éppen ezért nagyon szoros a kötődés ehhez az osztrák iskola alapelvéhez.
Másodszor pedig, az a mechanizmus, amikor egy új Bitcoin előáll és átküldésre kerül a blokkláncon, az ritkává teszi azt, és az egyéni szuverenitás tiszteletben tartását követeli meg. A node pedig maga dönthet arról, hogy milyen formában akar részt venni a Bitcoin hálózat működtetésében. A Bitcoin Standard című könyvben, a szerző Saifedean Ammous levezette a Bitcoin mint megbízható pénz elvét az osztrák közgazdasági iskola elvei alapján, amivel a bitcoinisták nagy része is teljes mértékben egyetértett.
