Rekordnagyságú aranyvásárlás várható a nemzeti bankoktól 2026-ban is
Cikk meghallgatása
A globális pénzügyi rendszer évtizedek óta a dollár uralmára épül, ugyanakkor ez a struktúra érezhetően elkezdett átalakulni: a BRICS-országok megjelenésével, az aranytartalékok masszív növelésével, valamint a kriptovaluták előtérbe kerülésével olyan folyamatok zajlanak, amelyek egyértelműen az Egyesült Államok pozícióját gyengítik, ebben pedig a vezető nemzeti bankoknak hatalmas szerepe lehet.
A World Gold Council 2026-os kérdőíve alapján tavalyhoz hasonlóan idén is masszívan növelheti aranytartalékát a legtöbb nemzet, amely elindíthat egy újabb hullámot az arany felfutásában, valamint a dollár gyengülésében is. Utánajártunk, mivel járhat ez a folyamat, és milyen kulcsfontosságú szintekre kell figyelni.
Újabb aranyfelhalmozási hullám kezdődhet meg
A World Gold Council (WGC) frissen közzétett, 2026-os Central Bank Gold Reserves Survey felmérése szerint rekordszintű az arany iránti intézményi érdeklődés. A megkérdezettek 89%-a úgy véli, hogy a globális jegybanki aranytartalékok az elkövetkező 12 hónapban növekedni fognak, miközben rekordszámú – a válaszadók 45%-a – számítanak arra, hogy saját intézményük is bővíti aranyállományát.
Ez az arány az eddigi legmagasabb a felmérés kilencéves történetében. Az elmúlt négy évben a jegybankok éves szinten átlagosan 1000 tonna aranyat halmoztak fel – ez kétszerese az azt megelőző évtized 500 tonnás átlagának. Az aranyhoz való vonzódás mögött nem csupán befektetési logika húzódik: a válaszadók az arany válság idején mutatott teljesítményét, a portfólió-diverzifikációs szerepét és az inflációs fedezetként betöltött funkcióját emelték ki elsődleges motivációként.
Eredendően ugyanis az arany „célja” az infláció elleni védelem, vagyis, ha az arany hozama meghaladja a gazdasági növekedést, vagy az inflációt, akkor baj van a világban – amit a spekulánsok is ki akarnak használni.
„Az arany biztonsági, likviditási és hozamjellemzői – a jegybankok három kulcsbefektetési célkitűzése – egyre nagyobb jelentőséget kapnak, ahogy a világ egyre volatilisabbá és kiszámíthatatlanabbá válik.”
– áll a World Gold Council felmérésében
Csökken a dollár súlya, miközben az aranyé tovább nő
A felmérés egyik legfontosabb strukturális üzenete a dollárral szemben megfogalmazott szkepticizmus. A válaszadók 74%-a arra számít, hogy az amerikai dollár részaránya a globális tartalékokban az elkövetkező öt évben mérsékelten vagy jelentősen csökkeni fog, miközben az arany aránya növekedhet.
Ezzel szemben a világ másik két vezető devizájáról, az euróról és a jüanról ezt nem tudják elmondani egyértelműen: a legtöbb válaszadó változatlan részarányt vár ezektől a devizáktól. Ezzel szemben, az arany esetében egyértelműen a várakozások: a megkérdezettek 84%-a úgy véli, hogy az arany öt év múlva magasabb részarányt fog képviselni a tartalékportfóliókban – ez pedig érdemi emelkedés a tavalyi 76%-hoz képest.
A finanszírozás módját illetően is változás tapasztalható: a vásárlásokat tervező jegybankok fele hazai, helyi devizás felvásárlási programon keresztül kívánja megvalósítani az aranyakkumulációt, így megőrizve értékes devizatartalékait. Erre egyébként Magyarország kormánya is figyelt a 2025-ös kampánykommunikációban, hiszen plakátokon hirdették, hogy 2018 óta 3 tonnáról 100 tonnára emelték az aranytartalékot.
Turbulencia az arany árfolyamában
Európai idő szerint szerda reggel az arany árfolyama 4350 dolláron kereskedik, miután az év eleji 5500 dolláros csúcshoz képest 20%-ot esett. A csatolt grafikonon jól látszik az Elliot-hullám elemzése, amely szerint akár 3700 dollárig is leszúrhat az árfolyam, mielőtt ismét potenciális emelkedésbe kezd – ekkor a 4800-5000 dolláros ellenállási zóna lehet a céltartomány.
Bár a technikai kereslet első sorban a historikus mintázatokból alakulhat ki, a jegybanki keresleti fundamentumok izgalmas második félévet indikálnak a világ legértékesebb eszköze számára.

