Lehet, hogy nincs is akkora szerepe a halvingnak, mint azt eddig hittük

A Bitcoin hálózatán nagyjából minden négy évben egy várva várt esemény zajlik le, amit felezésnek – halvingnak – hívunk. Ennek során a kriptovaluta kibocsátási üteme a felére csökken. Amikor a blokklánc 2009-ben elindult, a bányászok 50 BTC jutalmat kaptak minden egyes kibányászott blokkért. Jelenleg ez az összeg 6,25 BTC, a következő felezés után pedig 3,125 BTC-re fogyatkozik.

A felezés egészen pontosan minden 210.000. blokk kibányászása után következik be. Átlagosan azonban elmondható, hogy négyéves ciklusokról van szó. A legutóbbi halving 2020. május 11-én történt a 630.000. blokk magasságában. A következő felezésig még körülbelül 2200 blokk kibányászására van szükség. Ez 10 perces átlagos blokkidővel számolva 56 napig fog tartani (a cikk megjelenésétől). A nagy napra tehát valamikor április 20-a környékén kerülhet sor.

A felezést azért várja minden befektető messiásként, mert az alapvető közgazdasági törvényeknek megfelelően a kínálat csökkenése az ár növekedéséhez kell vezessen. A mintázat valóban megfigyelhető a bitcoin grafikonján, a korábbi felezések első ránézésre rendre hozzájárulhattak a kriptovaluta drágulásához.

A következő (és az azt követő összes) halving viszont kicsit más lesz. Mostanra már kevesebb mint másfél millió bitcoin vár kibányászásra a maximálisan meghatározott 21 millióból. Egyszerűen szólva, az áprilisi felezésnek technikailag jóval kisebb hatása lesz az árfolyamra, mint amilyen a legutóbbinak volt.

Tovább árnyalja az esemény relevanciáját az a tény, hogy a bitcoinból mára egy érett, nagy piaci kapitalizációval rendelkező eszközosztály lett. Másfél hónapja már a spot bitcoin-ETF-ek is megjelentek az Egyesült Államokban. Egyesek szerint a felezés valójában soha nem volt olyan fontos, mint amilyennek a közösség beállította, és a múltban az árnövekedést más, kevésbé nyilvánvaló tényezők táplálták.

Mindenki csak felfújta a halvingot?

A bitcoin kibocsátása úgy történik, hogy a hálózat fenntartói jutalom formájában vadonatúj bitcoinokat kapnak, ha sikeresen a blokklánchoz adnak egy új blokkot. Hogy a bányász mit csinál a kapott bitcoinnal, már az ő dolga. Rendszerint pénzzé teszi, hogy fedezni tudja a bányászás költségeit, a coin pedig így bekerül a piaci körforgásba.

Ebben a körforgásban jelenleg az összes kibányászható coin 93,5%-a van, 2028 áprilisára pedig 96,6%-nál fogunk járni (az elveszett coinokat is beleértve). Ez mindössze 3 százalékpontos emelkedés a jelenlegi állapotokhoz képest. Az eszmefuttatás lényege, hogy ha a kereslet folyamatosan növekedni fog, az természetesen felfelé fogja nyomni az árakat, amihez a lassabb kibocsátás mindenképp támaszt szolgáltat. Annak azonban már nem sok szerepe lesz a történetben, hogy a felezés konkrétan mikor történik meg.

Vannak olyan szélsőséges vélemények is, amelyek szerint a halving nem csak most, de valójában sosem volt komoly tényező a bitcoin árfolyamára nézve.

Ennek az érvelésnek a lényege, hogy a bitcoin árának nagyobb növekedései és csökkenései nagyjából egybeesnek ugyan a felezésekkel, viszont a globális M2 pénzkészlettel is korrelációt mutatnak (hogy pontosan hogyan, arról ebben a cikkben írtunk). Ez arra enged következtetni, hogy a kínálati oldal mindig is annyira eltörpült a kereslet mellett, hogy vajmi keveset számított a kínálat négyévente felére csökkenése (miközben a kereslet folyamatosan a többszörösére nőtt).

A mítosz miatt még mindig fontos

Az érme másik oldala továbbra is a kereslet és kínálat egyszerű törvényére alapozva nem veti el a felezések árra gyakorolt pozitív szerepét. Ha figyelembe vesszük, hogy a spot ETF-ek jelenleg nagyjából napi 9000 BTC-t szivattyúznak ki a piacról, miközben a kibocsátás napi 900 BTC, akkor valóban szembetűnő változás lesz hirtelen napi 450 BTC ellátással szembesülni.

Az ETF-eknek jelenleg 10-szer annyi bitcoinra van szükségük, mint amennyi újonnan kibocsátásra kerül. A halving hatására hirtelen 20-szor kevesebb bitcoin fog létrejönni, mint amennyi csak az ETF-ek igényeit kielégítené.

A felezés szószólói mellett szól még egy érv, ami talán a legerősebb: a kereskedési pszichológia. Az interneten a „halving” szóra rákeresve tucatjával látunk olyan grafikonokat, amelyek az esemény árfelhajtó hatását szemléltetik. Az utóbbi időben komoly mítosz épült ki a blokkjutalom csökkenése köré. Egy nagyon egyszerű, mindenki által ismert jelszó: a kínálat csökken, az árfolyam növekszik.

Mint az élet sok egyéb területén, itt is áll az örök igazság: amíg elég sok ember elhiszi, hogy valami működik, addig működni is fog.