Bernie Sanders elnökjelölt az Internetet az emberi alapjogok közé sorolná


A vermonti szenátor és elnökjelölt Bernie Sanders 150 milliárd dolláros tervet javasolt a szélessávú internet kiépítésére és az internetszolgáltatók díjainak központi szabályozására.

Augusztusban Elizabeth Warren demokrata szenátor és elnökjelölt Massachusettsből nyújtott be javaslatot egy 85 milliárd dolláros akciótervre. Ennek a fő célja az volt, hogy építsék ki a szélessávú internet hozzáférést Amerika vidéki térségeiben és más alulteljesítő közösségekben.

Bernie Sanders vermonti demokrata szenátor és rivális elnökjelölt szerint ez még így sem elég. Pénteken ő egy saját 150 milliárd dolláros szélessávú internet kiépítési tervet jelentett be, ami még tovább növelné a hálózat elérhetőségét.

Sanders szerint fel kellene szeletelni a média és telekommunikációs óriásvállalatokat. Ezzel arra kényszerítené őket, hogy az internetes szolgáltatásokat könnyebben elérhetőbbé tegyék a hátrányos helyzetűek számára is. Ő kezdeményezné az internetes díjak szabályozását is, és az internetes szolgáltatást az emberi alapjogok közé sorolná.

Ahogy Roosevelt elnök is egyenlőbbé tette Amerikát azzal, hogy minden farmra és vidéki közösségbe elhozta az elektromos áramot 80 évvel ezelőtt, én mint elnök, hasonlót fogok tenni az ultragyors internettel,” összegezte közleményében Sanders.

A többi demokrata jelölt is foglalkozik a szélessávú internettel a kampányában, de senki sem annyira radikális mint Sanders. A korábbi alelnök Joe Biden is megemlítette kampányában a szélessávú internetet, ő 20 milliárd dollárnyi méretű programot indítana.

A jelöltek közül azonban csak Sanders hozta fel, hogy árplafont kellene bevezetni a szolgáltatók díjainak a féken tartására, és fel is szólította a Federal Communications Commission hatóságot az intézkedésre.

Sanders terve szerint külön FCC biztosokat jelölne ki, akik minden internetszolgáltatót besorolnának valamilyen osztályba hasonlóan az Obama adminisztráció idején bevett gyakorlathoz. Sanders az FCC-t feljogosítaná olyan jogokkal is, hogy a szolgáltatók díjait is megszabhatnák. Ilyet még az Obama adminisztráció sem mert megtenni. Emellett elsődleges célja lenne a szervezetnek az internetsemlegesség visszaállítása, aminek a betartását az FCC 2017-ben engedte el. Sanders terve előírná, hogy az internetszolgáltatók egy alap internet csomagot nyújtsanak megfizethető díjak mellett.

Sanders az online tartalomszolgáltatást is átalakítaná

Sanders tervei között az is szerepel, hogy megtiltsa az internetszolgáltatóknak, hogy tartalomszolgáltatást is nyújtsanak. Ez azt jelentené, hogy mind az AT&T-nek, mind pedig a Comcastnek le kellene választani a tartalomgyártó üzletágát az anyacégről. Az AT&T birtokolja ugyanis a Time Warnert, a Comcasthez tartozik pedig a NBC-Universal, mindkettő meghatározó médiaorgánum az Egyesült Államokban.

Az FCC az elmúlt években már több milliárd dollárt költött olyan programokra mint a Connect America Fund és Universal Service Fund. Ezek az alapok finanszírozzák a szélessávú internethez szükséges infrastruktúra kiépítését az elmaradottabb közösségekben és a telekommunikációs szolgáltatásokhoz a hozzáférést. Sanders kritikákat fogalmaz meg ezekkel szemben is, ugyanis szerinte túl sok pénz jut ebből a programokból a profitorientált gigaméretű mobilszolgáltatókhoz. Sanders ezeket az alapokat úgy akarja átalakítani, hogy több tőke jusson a helyi önkormányzatoknak, non-profit szervezeteknek és a közösségi finanszírozású internetszolgáltatókhoz a Green New Deal programja keretében. Másodlagos célja ezzel a munkahelyteremtés és az alapinfrastruktúra fejlesztése.

Az elmúlt évek természeti katasztrófái után mint amilyen volt a Sandy és Maria hurrikán, Sanders elvárja az új és a jelenlegi internet- és telekommunikációs szolgáltatóktól, hogy olyan infrastruktúrát építsenek, amely ellen tud állni a természeti katasztrófáknak is.

Sanders vermonti elnökaspiránst sokan szocialistának és túlzottan liberálisnak titulálják, nem először indul a jövőre esedékes amerikai elnökválasztáson. Programjában gyakran visszatérő üzenet a szociális háló bővítése, az internetszabadság és a leggazdagabb 1% fokozott elosztása és a vagyon igazságosabb újrafelosztása.

Kapcsolódó híreink: Bitcoin és blokklánc az amerikai elnökválasztás árnyékában


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.