Sok mindent megváltoztathat a Bitcoin életútjáról készült tanulmány
A legújabb tanulmányok szerint a Bitcoin életútja első két évében centralizált és jóval törékenyebb volt, mint azt eddig feltételezték. A kutatók úgy vélik, a kriptovaluta akkoriban pusztán azért nem dőlt be, mivel a hackerek és a szektor támogatói úgy döntöttek, nem támadják meg a hálózatot – pedig könnyen megtehették volna.
„Azt a társadalmi-gazdasági folyamatot próbáltuk valamelyest megérteni, amely során a Bitcoin egy piac nélküli digitális eszközből működőképes csereeszközzé válik – mondta Erez Lieberman Aiden, a tanulmányban résztvevő kutató. – Ezért úgy döntöttünk, hogy a Bitcoin bevezetését követő 25 hónapot górcső alá vesszük.” Megjegyezte továbbá, hogy ezen időszak tanulmányozására nagy hasznukra voltak az adatszivárgások, melyek akkoriban nagy mértékben érintették a blokklánc technológiát.
64 bitcoin bányász volt a fedélzeten
A tanulmány szerint a kezdetekben 64, egymástól teljesen független bitcoin bányász volt felelős a kriptovaluta zavartalan működéséért. Az alábbi ábrán a szóban forgó bányászok és az általuk kibányászott bitcoin mennyiséget mutatták be aszerint, mikor kezdték meg tevékenységüket.
A szóban forgó korszak jóval megelőzte a ma már legtöbbször emlegetett, az úgynevezett ASIC-k bányászgépek megjelenését. A korai bányászok ugyanis hagyományos otthoni számítógépeken keresztül, később pedig komolyabb teljesítményű grafikus kártyával végezték a feladatokat. A kutatók szerint a korai bányászgépek sajátosságai segítettek beazonosítani az álnév alatt futó bitcoin címeket, melyek ugyanazon szereplők tulajdonában álltak. Ahogyan ugyanis az embereknek is jellegzetes kézírásai vannak, a gépek is „lenyomatot” hagytak maguk után az általuk generált „nonce értékben”.
Önzetlen bitcoinistáknak köszönhető a hálózat fennmaradása
Minél kevesebb bányász van, annál nagyobb az esélye annak, hogy egyetlen valaki uralja a hálózatot. A bányászok kis létszáma a Bitcoin kezdeti éveiben rámutat arra, hogy a hálózat valóban sebezhető volt az 51%-os támadásokkal szemben, meglepő módon ugyanakkor a szektor szereplői mindig az együttműködést választották. A tanulság egyrészt tehát szembe megy azzal a sztereotípiával, amely szerint a bitcoin felhasználók hidegvérű individualisták, a kriptó ugyanis már a kezdetektől „az anonim szereplők önzetlen viselkedésétől függött”. Másrészt, amint azt Demian Lerner, az IOVLabs blokklánc technológiai vállalat vezetőjének kutatása is alátámasztja, a korai bányászok az egészséges bányászversenyt próbálták elősegíteni. A szóban forgó tanulmány egy játékelméleti kísérleteken keresztül mutatja be az elképzelést, miszerint az anonim szereplők inkább együttműködnek, mintsem elárulják egymást. Természetesen a kriptovaluták esetében a zavartalan kooperáció az árfolyamnövekedésnek köszönhető, így a jelenlegi árfolyamingadozások közepette joggal felmerül a kérdés: „vajon számíthatunk a résztvevők összefogására?”
Megoldatlan hibák a hálózaton?
A tanulmány szerint 2017 decemberében a Bitcoin hálózati címek 99%-a maximum hat tranzakciós „ugrásnyira” volt a 64 korai bányász egyikétől. Röviden, tömören: ha Jancsi 1 BTC-t küld Juliskának, az egy ugrást jelent, ha viszont Juliska tovább küldi azt Margitkának, az már két ugrást jelent közte és Jancsi között. Ugyan a kutatók nem állítják, hogy azonosították volna a 64 bányász egyikének valódi kilétét (kivéve kettőét, akik már egyébként is ismertek voltak), felhívták a figyelmet arra, hogy amennyiben valaki mégis beazonosítaná őket, sok felhasználó magánélete veszélybe kerülhet. Minél rövidebb ugyanis az út a címek között, annál könnyeb kitalálni valakinek – aki ismeri az egyik felhasználó személyazonosságát – kitalálni a másikét. Ha például az FBI tudja, hogy Jancsi egy drogbáró, egyszerűen beidézheti Juliska tranzakciós előzményeit a kriptovaluta tőzsdétől. Innentől kezdve pedig a szövetségeseknek könnyű dolga van, hiszen pusztán annyit kell tenniük, hogy rákeresnek arra a címre, amelyikről a BTC-t kapta.
„Az információszivárgás forrásait, ha már egyszer felfedik, nem lehet visszamenőlegesen befoltozni. – írják – Az a tény pedig, hogy az általunk vizsgált időszakban már találtunk szivárgásokat, arra utal, hogy máshol is lehetnek hasonlók”.
Amerikai lehet Satoshi?
A kutatók ugyan véletlenül sem próbálnak belefolyni a Satoshi Nakamoto kiléte körül forgó vitákba, felelevenítik azonban egy korábban vizsgált adathalmazt, amely talán nyomravezető lehet. Satoshi e-mailjei, fórumbejegyzései és kódfrissítései általában a Föld nyugati félteke nappali óráiban érkeztek és bányászgépe(i) általában éjjel nem volt(ak) aktív(ak).
„Ezek az adatok összhangban vannak azzal a lehetőséggel, hogy Satoshi Nakamoto Észak- vagy Dél-Amerikában élt” – állítják a tudósok. Nem zárják ki ugyanakkor azt a lehetőséget sem, hogy Nakamoto barátunk egészen egyszerűen csak éjszakai bagoly volt – ahogyan az a fejlesztők többsége.
